Cenzúrázták a mátészalkai lapban az ellenzéki képviselők megszólalását

Kis-Magyarország

A 2019-es önkormányzati választás óta először kaptak (volna) lehetőséget a mátészalkai ellenzéki képviselők, hogy megszólaljanak a közpénzből megjelenő helyi lapban. Ám egyikük nyilatkozata kimaradt, másikuk legfontosabb mondatát, egyeztetés nélkül, kihúzták. Dolgozott a fideszes propagandagépezet és nem győzött a sajtószabadság.

„Nem sikerült a beruházások folyamatában a képviselő-testület szerepét érdemivé tenni, de törekszünk arra, hogy ez megvalósuljon – írásos nyilatkozatomnak ez az egyébként legfontosabb mondata, minden egyeztetés nélkül, kimaradt a Mátészalka című újság legutóbbi számából.” Ezt Vékony Miklós, a helyi ellenzéki frakció vezetője mondta a Narancs.hu-nak. Hozzátette, mindezt azok után vette észre, hogy képviselőtársa, Sarka Attila elmondta neki, az ő nyilatkozata teljes egészében kimaradt a lapból. Vékony megdöbbentőnek tartja a történteket.

Az ügy előzménye, hogy a lap szerkesztője, Cseppentő Ágnes arra kérte az ellenzéki képviselőket, hogy a havonta megjelenő újság januári számában értékeljék az elmúlt esztendőt, s szóljanak idei terveikről. A terjedelmet is tisztázták. Vékony tartotta magát ehhez, míg Sarka először hosszabban írt, de utóbb sikerült a megadott terjedelmet tartania.

A civilben ügyvédként dolgozó Vékony Miklós (Mátészalkáért TESZ) érdeklődésünkre elmondta, kérdés sem volt, hogy élnek a felkínált lehetőséggel, hiszen 2019-es megválasztásuk óta az önkormányzati kiadásban, közpénzből működő lap még egyszer sem kérdezte meg őket. Az ellenzéki frakcióvezető hozzáfűzte,

„a lap, sok más ilyen kiadványhoz hasonlóan fideszes önfényezésről szól, és akkor próbáltam nagyon finoman fogalmazni.”

Elveket és értékeket sért

A 2019-es önkormányzati választáson győzött a Fidesz-KDNP Mátészalkán. A 12 fős testületbe 8 fideszes jutott be, míg az ellenzéknek 4 hely jutott. A helyzet ennél mégis érdekesebb és izgalmasabb volt, mert két egyéni körzetben nagyon kis különbséggel győzött csak a kormánypárti jelölt. 

„A cenzúrázás tényével szomorúan szembesültem, azt minősítenünk sem szükséges, hiszen minden olyan alapvető elvet és értéket sért, aminek az elérését, megvalósítását kitűztük, és amit törvényeink is védenek. A tőlem kicenzúrázott mondat tényszerűen helytálló, és ez volt a legfontosabb üzenete a mondandómnak. A beruházások kérdésében döntési jogkörrel a képviselő-testület rendelkezik. Jogköre ki kell, hogy terjedjen a beruházások figyelemmel kísérésére, azok pénzügyi és műszaki felülvizsgálatára, ellenőrzésére” – rögzítette Facebook-bejegyzésében Vékony Miklós. 

Meglátása szerint a testület jogkörét nem tudja megfelelően gyakorolni, ezért volt sérelmes a törölt megállapítás.

Jelezte, nem a tények elhallgattatásával, hanem a problémák megvitatásával lehetne előrébb jutni. Kérdés szerinte, hogy a Fidesz képviselőcsoportja meddig asszisztál a beruházások ilyen formában történő lebonyolításához.

Valójában kié a lap?

Sarka Attila (Mátészalkáért TESZ) teljes egészében kimaradt nyilatkozatában a képviselő-testületi üléseket a fideszes  polgármester, Hanusi Péter one man show-jának nevezte. Szerinte hiába kezdeményezték a lakosság és képviselők bevonását a belvárosi piac koncepciójának kialakításába, a Fidesz ezt elutasította. De bírálta a megvalósult beruházások színvonalát és a közbeszerzések gyakorlatát is. Egyben annak a reményének adott hangot, hogy ne szavazógépnek tekintsék, egyúttal vonják be a beruházások előkészítésébe. Ám ezek a mondatok és ez a vélemény már nem fért bele a Fidesz irányítása alatt működő mátészalkai önkormányzati lapba.

Az ügyben levelet írtunk Úsz Illés főszerkesztőnek és Cseppentő Ágnes szerkesztőnek. Azt kérdeztük, rendben lévőnek tartják-e a történteket. Felvetettük, nem kellene-e egyeztetni az érintettel, ha mondandójából kihúznak valamit. Megkérdeztük, miért nem közölték Sarka Attila véleményét. Az iránt is érdeklődtünk, megfelel-e a valóságnak: noha a lap közpénzből jelenik meg, az ellenzéki képviselők nem jutnak szóhoz. Ha ez igaz, miért van így? Végül azt firtattuk, valójában kié az önkormányzat kiadásában közpénzből megjelenő lap, s a lap szerkesztői kit és mit képviselnek.

E kérdéseket napokkal cikkünk megjelenése előtt elküldtük, de mindezidáig nem érkezett válasz. Ha megtörténik, közölni fogjuk.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.