Az építési engedélyt még június 13-án adta meg a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal a Debrecen déli gazdasági övezetébe tervezett akkumulátorgyár első ütemére. Ám a hatóság csak a döntéshozatal tényét hozta nyilvánosságra, a döntés eredményét nem, ezért a Debreciner munkatársa állampolgári jogon betekintést kért és kapott a határozatba. Eszerint a CATL egy cellagyártó és egy közműellátó épületet, továbbá egy tűzivíztartály-szivattyúházat, a főportát, valamint 13 felvonót építhet fel a város határában.
Az engedélyező dokumentumból kiderül, hogy a felhúzandó épületek közül a legnagyobb a cellagyártó, ami hatalmas lesz:
hasznos belterülete 209 520 négyzetméter, vagyis 21 hektár, ami körülbelül 30 futballpályányi terület.
Háromszintes, lapos tetejű vasbeton épületet fognak felhúzni, magassága közel 20 méter, ami egy hétemeletes háznak felel meg – és ez még csak a CATL akkugyár első üteme, a tervezett háromból.
Ezek a számok mindenképp letaglózóak, főleg annak fényében, hogy Debrecen és környékének lakossága mostanában jobbára csak jogásznyelven megfogalmazott, nehezen értelmezhető hirdetményekből, közszereplők Facebook-posztjaiból, s van, hogy már az országos hírekből értesül az ipari parkokba tervezett akkugyárakról, valamint a már elindított beruházások aktuális fejleményeiről. Noha az érintett vidékek civil szervezetei mind létrehozták a maguk közösségi fórumait, ahol igyekeznek minden elérhető információt megosztani a lakossággal, az aggodalmak és nyomukban a kérdések csak gyűlnek – miközben a hivatali válaszadás módozatai egyre szűkülnek.
„Lassan totális hírzárlat van” – fogalmaz lapunk megkeresésére Kozma Éva, a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (MIAKÖ) alelnöke (a CATL gyára Mikepércshez lesz a legközelebb, így a beruházás környezeti hatásai az itteni lakosokat érintik leginkább). „Az építési engedély megadásáról szóló döntést 15 napon belül meg lehetne támadni, de a hirdetményből nem egyértelmű például, hogy milyen dátumtól számít, vagy hogy kinek kellene benyújtanunk a keresetet. Ráadásul a katasztrófavédelmet nem érjük el, nem reagálnak” – állítja Kozma Éva, aki szerint egyre nehezebb hozzájutni bármilyen információhoz.
Mindeközben a beadványainkat csak húzzák-nyúzzák, a beruházások terén pedig pörögnek az események.
Csak kapkodjuk a fejünket, igaz, ez a gyakorlat nem most kezdődött, a debreceni önkormányzat már jó ideje úgy eldugja a hirdetményeket a honlapján, hogy ember legyen a talpán, aki azokat megtalálja” – mondja a MIAKÖ alelnöke.
De nemcsak a hivatalokat, a helyi politikusokat sem egyszerű megszólítani a legújabb beruházások kapcsán. Pontosabban lehet őket kérdezni, csak nem mindenkinek és nem akármit. Mert például a Józsa városrész mellé legújabban tervezett akkugyár ügyében – meghívásos alapon – a Józsai Református Egyházközség szervezett egy fórumot, erről a Debreciner számolt be részletesen. Mint írja a lap, június 7-én Debrecen városvezetése szűk körű beszélgetést tartott Józsán, abban a városrészben, amely legközelebb esik az északnyugati ipari parkhoz, ahová a nemrég bejelentett újabb kínai akkumulátorgyárat, az Eve Powert tervezik.
A kis befogadóképességű teremben tartott találkozón részt vett Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő, Papp László, a város fideszes polgármestere, valamint Balázs Ákos környezetvédelemért felelős fideszes alpolgármester is. Erről maguk a szereplők számoltak be közösségi oldalaikon.
Noha a sajtó nem volt hivatalos az eseményre, a Debreciner úgy értesült, hogy Papp László, Debrecen polgármestere a találkozón kinyilvánította:
nem akar hasonló jeleneteket látni, mint amilyenek a másik kínai akkugyár, a CATL januári közmeghallgatásain történtek.
Ez a kívánsága könnyen teljesülhet, ugyanis egy április 27-én kihirdetett kormányrendelet szerint a közmeghallgatás az érintettek személyes megjelenése nélkül is megtartható. A Debreciner ezzel kapcsolatban megkérdezte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) debreceni irodájának jogászát.
Jakkel Barbara lapunknak is megküldött levelében úgy fogalmazott, hogy a környezeti hatásvizsgálati, valamint a katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás során kötelezően megtartandó közmeghallgatások kapcsán az ezeket ismertető kormányrendelet személyes jelenlétet feltételez, mivel részletezik, hogy milyen helyiségben kell megszervezni, valamint szabályozzák a kötelezően meghívottak körét is.
Ez látszólag ellentmondást eredményez az új és a régebbi kormányrendeletek között – írja Jakkel Barbara. Azért hogy ezt elkerüljék, szerinte a hatóságok akkor járnak el jogszerűen, ha az internet segítségével történő közmeghallgatási megoldásokat csak kisegítő lehetőségként használják, ezzel még szélesebb körben bevonva az érintetteket.
A TASZ jogásza levélében hangsúlyozta, hogy „a közmeghallgatás az állampolgárok helyi közügyekben való részvételének egyik fontos fóruma, ahol kétirányú kommunikáció jöhet létre a helyi lakosok, szervezetek és a helyi döntéshozók között. Ugyan a közmeghallgatásnak nem létezik jogilag egységes definíciója, azonban funkciója és gyakorlati alkalmazása alapján kezdetektől nélkülözhetetlen eleme a személyes jelenlét, mivel ez biztosítja, hogy a helyben érdekeltek szemtől szemben tehessék fel kérdéseiket a döntéshozóknak, valamint egymás véleményét is hallhassák. Az üzenetrögzítőn keresztül ez a személyes számonkérhetőség teljes mértékben hiányzik.
Mivel a közmeghallgatás az Alaptörvényben biztosított véleménynyilvánításhoz fűződő jogunk része, ezért alapjogsértő lenne egy olyan szabályozás, amely a személyes jelenlétet kizárná”
– fogalmaz Jakkel Barbara. A jogász szerint például jogszerű megoldás, ha meghirdeti a hatóság valamelyik hivatali helyiségbe a közmeghallgatást, emellett élőben is közvetíti.
A TASZ jogászát megkérdeztük, mi a véleménye arról, hogy a debreceniek az utóbbi hónapokban egyre nehezebben jutnak információhoz az ipari parkokban készülő vagy már zajló beruházásokról, miközben - a nyilvános közmeghallgatások beszüntetésével - felmerülő aggodalmaikra, kérdéseikre egyre kevésbé kapnak direkt válaszokat:
„Álláspontunk szerint a helyi állampolgárok részvételiségének biztosítása, bevonása a helyi közügyekbe, a demokratikus jogállamok egyik alappillére” – fogalmaz Jakkel Barbara. Az akkumulátorgyárak kapcsán is számtalan lehetősége nyílik a helyi döntéshozóknak arra, hogy kifejezzék, számít a választópolgáraik véleménye. Tarthatnak lakossági fórumokat, kezdeményezhetnek helyi népszavazást, kiszélesíthetik a közmeghallgatáson résztvevők számát. Úgy gondoljuk, hogy a helyi hatalom reagálása a lakossági tiltakozásokra, az, hogy az érintettek számára megnehezítik a döntési, informálódási folyamatokba való bevonódást, nem fenntartható, mivel a lakosság ezáltal egyre mérgesebbé és elkeseredettebbé válik, ez pedig csökkenti az irántuk való bizalmat és népszerűtlenné teszi őket.”
Papp László, Debrecen polgármestere egyébként a mikepércsi lakosoknak is megígérte még a télen, hogy egyeztet velük a falutól pár kilométerre épülő CATL gyár várható környezeti hatásairól, de ez a találkozó azóta sem valósult meg.
De nem csak a debreceni és környékbeli lakosok elégedetlenek az információáramlással, a napokban az Ácsra tervezett katódgyár miatt két önkormányzati képviselő már le is mondott. Alapvetően az ácsi lakosok is azt sérelmezik, hogy tudtuk nélkül szervezték a településük mellé a beruházást.
A Debrecen déli ipari övezetébe tervezett kínai CATL akkumulátorgyár lakossági visszhangjáról és a civilek mozgolódásairól ebben a cikkünkben írtunk részletesen:
