Döntött a polgármester: Barabás Botond lett a színházigazgató Szolnokon

Kis-Magyarország

Az új igazgató nem csak fiatal és Jászai-díjas, hanem komoly fideszes rokoni kapcsolatokkal rendelkező színész.

Jó fideszes szokáshoz híven késő este, 22 óra 39 perckor közölte döntését Szalay Ferenc szolnoki polgármester Facebook-oldalán arról, hogy ki lett a szolnok színházigazgató.

Mint írta, kiemelt intézmény igazgatói pályázatára "tehettek" tegnap pontot.  A polgármester közölte, a Szigligeti Színház vezetői tisztségére beérkezett pályázatokról a szakbizottságok és az önkormányzati képviselők véleménye alapján döntött.

Elfogadva a javaslatukat, a színház élére július 1-től a Szigligetit 17 éve erősítő Jászai-díjas színművészt, Barabás Botondot nevezte ki.

Mint már megírtuk, az új igazgató nem csak fiatal és Jászai-díjas, hanem komoly rokoni kapcsolatokkal rendelkező színész. Ugyanis annak a Vörös Miklósnak a veje, aki Szalay Ferenc politikai komisszárja, tanácsadója, felesége, Vörös Nóra pedig Vörös Miklós lánya, egyben a színház sajtósa Barabás Nóra néven.

 

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.