Épp egy évvel ezelőtt, 2024. február 17-én terelték át a 3-as főút Miskolc és Szikszó közötti szakaszára az M30-as autópálya forgalmát, mivel az használhatatlanná vált. Az évforduló alkalmából az aHang helyi szervezete, az aPont Miskolc kis „ünnepséget” szervezett az M30-as lezárt szakaszánál, kora estére pedig lakossági fórumot hirdetett a szikszói Inkubátorházba.
Ami az előzményeket illeti, az M30-as autópálya Miskolcot Tornyosnémetivel összekötő, Kassa felé vezető 57 kilométeres szakaszát 2021 októberében, az országgyűlési választás kampányában adta át a kormány. Ezzel fontos kelet-európai útvonal, a Via Carpatia egyik összekötő darabja készült el. Az építkezés több mint két évig tartott, közel 200 milliárd forintba került, főként EU-s pénzből valósult meg.
Alig két évvel az átadás után az autópályán megjelentek az első hibák, repedések, majd 2024 februárjában a Miskolc-Szikszó szakaszt teljes szélességében le kellett zárnia az üzemeltető Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek, ugyanis kiderült: az egyik töltés a felszín alatti vizek hatására elkezdett szétcsúszni, és a pálya egy 150 méteres szakaszán olyan repedések és hullámok jelentek meg, amelyek már alkalmatlanná tették a közlekedésre.
A jelentősen megnövekedett terhelés több kilométeres dugókhoz vezet azóta is a 3-as úton, különösen a reggeli órákban. Az autósok beszámolói szerint csúcsidőben minimum fél órával nőtt a menetidő Szikszó és Miskolc között.
Az aHang civil szervezet ezért a múlt év végén petíciót indított, amelyben követelik Lázár János építési és közlekedési minisztertől az M30-as autópálya mielőbbi helyreállítását és a forgalom visszaterelését, valamint azonnali és átlátható tájékoztatást a helyreállítási munkálatok ütemezéséről. E célból szervezték a hétfői lakossági fórumot is.
Titokban marad
A fórumra Lázár János mellett elfogadta a meghívást az üzemeltető Magyar Közút Nonprofit Kft. vezérigazgatója, a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. képviselői, egy független építészmérnök szakértő, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) államtitkára, valamint helyettes államtitkára.
A tárcavezető beszédét azzal kezdte, hogy elnézést kért a lakosságtól a pályalezárás miatti kellemetlenségekért, majd bejelentette: a minisztérium készíttetett a Budapesti Műszaki Egyetemmel (BME)szakértői vizsgálatot annak tisztázására, mitől csúszott meg az út. Részleteket azonban nem árult el a miniszter. Vajon miért nem? – kérdezték a fórum résztvevői.
„A dokumentumban olyan adatok vannak, melyek felkészíthetik a Strabagot egy esetleges perre.
Márpedig a Strabag ÉKM-nek eljuttatott levelében kilátásban van egy per, mert abban a cég azt közölte, hogy nem vállalja a garanciában történő helyreállítást”
– reagált Lázár. „Ki hozta a kiviteli tervet? A Strabag. Innentől szerintem nincs miről beszélni” – zárta le a kérdést a miniszter.
A cég ugyan vállalta a javítási munkálatok elvégzését, de, mint Lázár mondta, azt ki akarják fizettetni a beruházóval. A munkálatok költsége eléri az 5 milliárd forintot, ezt Lázár szerint teljes egészében a Strabagnak kell állnia.
„Egyszerű a képlet, a kivitelező kevesebb pénzből akart többet keresni, ami műszaki hibába torkollt. Ez nagy hiba volt. Kitoltak mindenkivel, de nem engedjük futni őket. Nem csodálom, hogy a Strabag nem jött ide” – mondta Lázár János, mire a fórumot szervező aHangtól Szalóki Viktor emlékeztette a minisztert:
meghívták a Strabagot, mivel szerették volna meghallgatni a cég álláspontját is, a Strabag el is jött volna a rendezvényre, csakhogy a cég titoktartási kötelezettsége miatt a minisztérium ezt nem engedélyezte.
Lakossági kérdésre, hogy ezek után várható-e, hogy a Strabag más útépítésben is részt vesz, Lázár közölte:
Ha Strabag nem ismeri el és nem javítja ki ezt a hibát garanciálisan, akkor el kell hagynia az országot, ez az állításom”, mondta miniszter.
„Amíg én miniszter vagyok és a Strabag ezt a munkát nem végzi el, a Strabaggal semmilyen szerződést alá nem írok, sőt megtiltom a kivitelezőinknek, hogy alvállalkozóként a munkájukat igénybe vegyék ”– fenygetőzött Lázár.
„Velem lehet tárgyalni”
„Hasznos volt a fórum, nagyon sok új információt megtudtunk, beleértve olyanokat is, amikről eddig csak szóbeszéd szintjén hallottunk. Például, hogy a beruházó minisztérium és a kivitelező Strabag között a garanciális vita még folyamatban van. Ezen kívül nagyon sok ígéretet is kaptunk Lázár Jánostól – mondta a Narancs.hu-nak Gyenes Gábor, az aPont Miskolc vezetője, aki amellett, hogy szervezője az M30-as miatti tiltakozásnak, arnóti lakosként napi elszenvedője is a forgalomterelésnek.
Már azt is egyfajta sikerként éltük meg, hogy Lázár János végül eljött a lakossági fórumra, ez sokáig bizonytalan volt, annak ellenére, hogy legutóbbi miskolci látogatásakor erre ígéretet tett.
Izgalommal várjuk, hogy a hétfői lakossági fórumon tett ígéreteit is betartja-e” – fogalmazott a civil aktivista.
Gyenes Gábor összegzése szerint „két nagyon határozott ígéret hangzott el” Lázár János részéről. Az egyik, hogy 2025. október 31-éig rendbe hozzák és átadják a forgalomnak az autópályát. A másik pedig, hogy a lezárás miatti elterelés leginkább terhelt szakaszán, az arnóti úti körforgalomnál ideiglenesen olyan forgalomtechnikai megoldást alkalmaznak, amellyel egyről két sávosra alakítják az utat. Ezen kívül a miniszter – mégha nem is tett határozott ígéretet – kilátásba helyezte: valamilyen módon kártalanítják azokat az autósokat, akik hiába vették meg az éves megyei matricát, az autópályát nem tudják használni. „Velem lehet tárgyalni” – jelentette ki a miniszter (az este folyamán többször is).
Gyenes Gábor szerint a lakosság körében a kártalanításra nagy igény mutatkozik, ezért az aPont is megfogalmazta követelései között: mivel az út nem járható, az állam térítse vissza a 2025-ös évi megyei matricát azoknak, akik ezt igénylik, avagy tegyék majd ingyenessé az autópályát annyi időre, mint amennyit használhatatlan volt.
A 3-as útnak a biztonságát is felülvizsgálják. Jelenleg ugyanis a megnövekedett forgalom közepette kelnek át az úttesten az ipari park dolgozói, ami meglehetősen balesetveszélyes helyzeteket teremt. A lakossági fórumon elhangzott, hogy igyekeznek itt zebrát kialakítani. Emellett felvetődött a lakosság részéről, hogy a reggeli megnövekedett menetidő csillapítására a csúcsidőszakban korlátozzák a kamionforgalmat. Ezzel kapcsolatban ugyan konkrét ígéret nem hangzott el, de Sikoparija Lujza, az aHang megyei koordinátora úgy fogalmazott, az a feladatuk, hogy elérjék: a lakosság által felvetett javaslatokra az illetékesek reagáljanak.
„Kaptak feladatokat”
A terelés okozta forgalmi kellemetlenségek miatt leginkább érintett települések – Arnót, Felsőzsolca, Szikszó – polgármesterei részt vettek a lakossági fórumon. Több környező kistelepülés polgármestere viszont nem jelezte részvételét az aPont megkeresésére.
Gyenes Gábor aPont-vezető eredményként értékelte, hogy a helyi polgármesterek találkozhattak a miniszterrel, akitől kaptak feladatokat is az M30-as kapcsán.
Így talán lehet bízni abban, hogy ha valamit előterjesztenek, arra majd válasz is érkezik a közlekedési tárcától.”
Országyűlési képviselőket a szervezők hivatalosan nem hívtak meg, előadónak sem kérték fel őket. Mivel Csöbör Katalin, a Fidesz helyi parlamenti képviselője az aPont korábbi megkereséseire nem reagált, az M30-sal kapcsolatban feltett kérdéseikre nem válaszolt (ki se nyitotta a levelet), amikor a képviselő a hétfői lakossági fórumra megérkezvén a többi felszólaló között szeretett volna helyet foglalni, a szervezők jelezték: hivatalosan nem számítottak rá, ezért kérik, a lakosság soraiban foglaljon helyet. A bejelentést egyetértő taps fogadta.
Sikoparija Lujza beszámolója szerint az M30-as ügyében végzett aláírásgyűjtés során a helyi lakosok közül többen is jelezték: aláírásukkal támogatják a petíciót, viszont nem biztos, hogy el mernek menni a fórumra, vagyis, hogy az arcukat is adják a tiltakozáshoz. Ezért „bevetettek” egy online alkalmazást is, amelyen keresztül anonim lehetett kérdést feltenni a meghívott szakembereknek és a miniszternek.
Hézagos cölöpfalat építenek
Tavaly szeptemberben az ÉKM közölte: a kivitelező javaslata szerint az M30-ason a töltést a jobb pálya alatt a teljes szakaszon és teljes magasságban, továbbá a bal pálya alatti szakaszon a károsodott mélységig, de legalább az úttükör szintje alatti 4 méteres vastagságig el kell bontani. A különböző mélységben megjelenő rétegvizek elvezetését a bal oldalon mélyszivárgó rendszerrel oldják meg, a süllyedést is okozó altalaj elmozdulásának megakadályozása érdekében pedig hét sorban elhelyezett, az alapkőzet mélységétől függően, mintegy 20–25 méter hosszúságú cölöpökből álló hézagos cölöpfal kialakítására tett javaslatot. A javaslattételi folyamatba a BME Geotechnikai Tanszékének szakembereit is bevonták.
