Egykori diákja támadta meg a makói iskola bezárását

Kis-Magyarország

Kotroczó Béla, édesanyja és lánya is a Bartók iskolába járt, nem volt kérdés, hogy segít. A szülőkkel jogi úton támadták meg a bezárást, közigazgatási per lehet belőle.

Bár vannak, akik a méltóságteljes búcsút szervezik a hódmezővásárhelyi tankerület által rövid úton bezárt makói iskola épületeitől, a tiltakozás is folytatódik. A szülők kezdeményezése nyomán aláírásgyűjtés zajlik, a makói piacon hagyományos módon, illetve online petícióval is. 

A protestálók a Facebook-csoport mellett létrehozták a Bartókos Hagyományőrző és Érdekvédelmi Egyesületet, amelynek tagja lehet bárki, aki az iskolába járt, vagy valamelyik közeli hozzátartozója volt az intézmény diákja. A szerveződés az egykori Bartók Béla zenei általános iskola hagyományait őrzi, a Szegedi utca 4-6. alatti épületet mint építészeti örökséget és oktatási helyszínt szeretné megvédeni – műemlékké nyilváníttatni –, és célja az is, hogy elérje, ebben az épületben működhessen tovább az iskola. Ennek érdekében

az egyesület hivatalosan, jogi úton megtámadta a tankerület döntését, amellyel megszüntette a tanítást az épületben és átköltözteti a diákokat az Almási utcába.

A levelet Kotroczó Béla írta, aki évek óta Pécsett él, de makói, ismert ügyvéd.

„Édesanyám az iskola megalakulása után oda került, az első bartókos osztályban végzett, oda jártam én is és a lányom is. Mindhárman szerettük azt az iskolát, olyan közösség részesei lettünk, amely egy egész életen át elkísér. Makón nem a mi családunk az egyetlen, amelynek több generációja is ott tanult – mondta a Narancs.hu-nak Kotroczó Béla. – Amikor a Facebookon értesültem a döntésről, nem volt kérdés számomra, hogy segítek, ahogy tudok, mert amint látszik, ez jogi természetű ügy. A szülői közösség azért döntött úgy, hogy a politikát mellőzve próbálja megvívni ezt a harcot, mert úgy látszott, ez nem a politikusok és a szülők, hanem a bürokraták és a szülők közötti konfliktus.”

A döntést megtámadó levelet, amelyet Kotroczó Béla fogalmazott, június 22-én küldték el a tankerületnek. Úgy érvelnek, hogy a tankerület határozata nem szabályosan született. A köznevelésről szóló törvény szerint ugyanis ha egy ilyen döntés meghozatalához előzetes vélemény, egyetértés vagy szakvélemény beszerzése szükséges, és ez elmarad, a sérelmet szenvedett fél és az, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik, megtámadhatja a határozatot. Ezt három hónapon belül, írásban kell megtenni, és ha ez nem hoz eredményt, közigazgatási pert lehet indítani a bíróságon, hogy mondja ki ítélet a határozat semmisségét.

Kotroczó Béla azt mondja, a tankerület fogalomzavarban szenved, mert összemossa a tájékoztatásnak és a vélemény kikérésének a jogi fogalmát.

A tájékoztatás egyoldalú, a vélemény kikérése azonban a törvény értelme szerint is interaktív folyamat. Aki a döntést meghozza, tájékoztatja az érintetteket arról, mire készül, megkéri őket, mondjanak véleményt, erre időt kapnak, és e vélemények figyelembevételével dönt.

A Bartók esetében gyakorlatilag hatóságként közölték a diákokkal, majd a szülőkkel a döntést, hogy ősztől a másik iskolában fognak tanulni – érvel Kotroczó. – Erre a határozatra most a tankerület elkezdte »a feladatellátási hely megváltoztatása« kifejezést használni, azt sugallva, nem történt itt semmi lényeges változás. Ez azonban durva csúsztatás. A köznevelési törvény világosan leírja, mi a feladatellátási hely, mi a székhely, az intézményegység és a tagintézmény. Ebben az esetben a tankerület bizony az intézmény székhelyét változtatja meg, kiüríti az épületet, megszünteti a tagintézményt is, és összevon két intézményegységet.

Ez az átszervezés de facto iskolabezárás.

Képzeljük el azt a helyzetet, amikor azt mondja a fenntartó, hogy a budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumot a jelenlegi helyén bezárja, úgy, hogy az ott folyó oktatást áthelyezi például a csepeli gimnáziumba. Meg mernék tenni? A tankerület azt is figyelmen kívül hagyja, hogy gyerekekről van szó, akik most, tőlünk a demokráciát is tanulják. Milyen képet mutatunk nekik?”

Az is jellemző a tankerületi döntésre, hogy a jelenleg hatályos – 2022. február 28-i – iskolai körzethatár-kijelölések szerint külön beiratkozási körzete van a Makó, Szegedi utca 4-6. alatti Bartók „székhelyintézménynek” és az Almási Tagintézménynek. Ezt a határozatot is módosítani kellett volna, előzetes véleményeztetési eljárás után. Mert tavasszal természetesen az érintett családok a Bartókba íratták be a gyereküket.

Kotroczó Béla azt mondta, ha a tankerület 15 napon belül nem válaszol a levelükre, bírósághoz fordulnak.

A makói képviselő-testület szerdai ülésén – ahogy a Makói Csípős tudósított – tájékoztatást kaptak a képviselők arról, ami történt. Az ülésen már úgy hangzott el, hogy nem átszervezés történt, csak szüneteltetik a székhelyen a feladatellátási hely működtetését, az átszervezés ezután kezdődik.

„Ilyen nincs szerintem, ez joggal való visszaélés” – ez Kotroczó Béla véleménye.

Szintén ő fordult most közérdekű adatigényléssel a Klebelsberg Központ elnökéhez, Hajnal Gabriellához. Arra szeretne választ kapni, mikor, milyen javaslatot tett a Klebesberg Központ részére a Hódmezővásárhelyi Tankerületi Központ a Makói Általános Iskola átszervezésével kapcsolatban, mikor terjesztette fel a Klebelsberg Központ ezt a javaslatot a köznevelésért felelős miniszterhez, mikor döntött a miniszter, és megkapták-e már a szülői közösség levelét a döntés megtámadásáról.

Makó polgármestere, Farkas Éva Erzsébet (Fidesz–KDNP) amellett, hogy érzékeltette, nem volt része a döntésben, és meglepte, arra kéri a szülőket, hogy a változás jó oldalát próbálják nézni.

A szerdai képviselő-testületi ülésen javasolták, hogy az almási utcai iskola vegye föl Istók Margit nevét – ő a zeneiskola egyik alapítója és legendás tanára volt –, a tankerület vezetője, Miklós Anikó pedig arról beszélt, a névadást le tudják bonyolítani a következő tanévig.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.