Eldobott egy csikket, kapott egy húszezres csekket

  • Kadét Ernő
  • 2014. május 27.

Kis-Magyarország

Tiszavasváriban a kerékpárok műszaki állapota nagyon fontos a rendőrök számára, különösen a romatelepen – legalábbis a kiállított büntetőcsekkek számából erre lehet következtetni. Börtönbe is kerülhetünk viszont, ha 100 méterre elcsatangol a gyerekünk – már ha a cigánytelepen élünk. A Roma Sajtóközpont helyszíni riportja.

Tiszavasvári két cigánytelepe közül a jobb helyzetűben, a tiszabűdi városrészen közel ezer cigány él. A telepre kivezető út kövezett, a keresztutcákban viszont már sártócsák közt szlalomoznak a bátor biciklisták. Igaz, nem a természetes akadálypályák teljesítéséhez kell eget verő merészség: nagy tétben játszik itt az, aki nyeregbe mer pattanni. A helyiek egybehangzó állítása szerint ugyanis a rendőrök kifejezetten érzékenyek a kétkerekű közlekedési eszközök műszaki állapotára – a romák szerint kiváltképp, ha telepi lakos teker előttük. (Tiszavasvári romatelepeiről szóló fotóriportunkat itt tekintheti meg.)

false

 

Fotó: RSK

Büntettek meg már itt embert lapos gumiért, kopott gumiért, macskaszem vagy lámpa hiányáért, csomagtartón utazásért. A telep egyik utcájában megállva szinte minden házból kijön valaki egy-egy sztorit mesélve, sokszor csekkel, büntetőcédulával alátámasztva a történetet.

Bevitték az unokája miatt

Gyula például évek óta majd minden hónapban kénytelen kigazdálkodni egy 10-20 ezer forintos sárga csekket. „Valamivel muszáj közlekedni. Buszjárat alig van, autóra meg kinek telik, vagy növesszek szárnyat?” – teszi fel a költői kérdést a harmincas évei közepén járó férfi.

Nem lenne olcsóbb normálisan felszerelni egy bringát? – kérdezzük tőle.

„Higgyék el, az enyémen minden van. Most nem tudom megmutatni, mert a fiam elvitte edzésre. Nem is bírságolnak annyit mostanában, legutóbb is vagy két hónapja kaptam” – látja félig telinek a poharat az egyébként munka nélküli férfi.

Jogsértés? Visszaélés?

Ha Ön vidéken él, és jogsértést, igazságtalanságot tapasztalt környezetében, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu-ra, és mi utánajárunk.

A soron sétálva kiszúrjuk, ahogy egy középkorú asszony és egy fiatal lány kapirgálnak valami növényfélét egy nagy fóliára kiterítve. Közelebb érkezve kiderül, csalánt forgatnak, hogy a nap „kiszikkasztsa”. A környéken szedett növényért kiszárítva háromszáz forintot kapnak kilónként a felvásárlótól. „Legalább egy kis pénzünk lesz, mert munkalehetőség itt nincsen, a közmunka sem folyamatos, sokakat be sem hívnak” – lép hozzánk az asszony, akitől megtudjuk, hogy férjét épp a napokban engedték ki a börtönből, mert ő is egyike volt azoknak a telepen, akik illegálisan vételezték az áramot. (Az E.ON azóta olyan oszlopokat szerelt fel a környéken, amikre lehetetlen „sufnituningos” áramszedőket aggatni.)

Ez most jó?

Ez most jó?

Fotó: RSK

„Most meg lehet, hogy nekem kell börtönbe mennem, pedig én az életembe nem bűnöztem!” – csattan fel az asszony. „A négyéves unokám kint játszott az úton itt a ház mellett, a rendőrök hazahozták, engem meg bevittek, hogy veszélyeztettem a gyereket.” A nagymama ellen a nekünk megmutatott rendőrségi iratok alapján valóban eljárás folyik. A dokumentum szerint kiskorú veszélyeztetésével gyanúsítják, mert a ház mellett húzódó keresztutcában, száz méterre a lakástól találták meg a kislányt a rendőrök.

Ennek ellenére az asszony és a szomszédok váltig állítják, hogy a gyerek nem hogy száz, de még húsz méterre sem kóborolt el, a ház környékén játszott. „Most mondják meg, hát itt a telepen a gyerekek mindig az utcán játszanak” – gyűlnek körénk a szomszédasszonyok. Az utcán néhány kisebb-nagyobb gyereket mi magunk is látunk játszani.

Persze kérdés, hogy mennyire jelent büntetőjogi következményekkel járól felelőtlenséget, ha akár focipályányi távolságra elsétál a gyerekünk. Megkérdeztük a rendőrséget, hogy más esetekben is indul-e eljárás elcsatangolt gyerekek szülei, felügyelői ellen, vagy van-e más súlyosbító körmülmény, amiről nem tudunk. „Kiskorú veszélyeztetésével kapcsolatban tájékoztatom, hogy intézkedésre minden esetben sor kerül, ha a rendőr az adott bűncselekmény törvényi tényállásának megvalósulását feltételezi” – jött a válasz az illetékes Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság sajtósától.

Gyula közben elkísér minket egy másik utcába, ahol állítólag ötvenezerre bírságoltak meg egy férfit a bicikli miatt, de őt nem találjuk otthon. Kicsivel arrébb viszont sorra jönnek oda az emberek. Megint csekkek, megint történetek.

Végül az adófizetők fizetik

„Itt mindig kemények voltak a rendőrök. Sokszor kell is, mert vannak lopások, rablások, de ami mostanában itt folyik, az kriminális” – mondja egy nyugdíjas férfi. Aztán hozzáteszi: „az utcára nem léphetünk ki, a rendőrök úgyis belénk kötnek, pedig rendes emberek vagyunk.” Felnőtt gyerekeivel és feleségével heten élnek a családi házukban, ők is „csalánozásból” egészítik ki jövedelmüket. Az öreg fia is odalép, aki halkan meséli, hogy a múlt hónapban húszezres bírságot kapott, mert a telepen eldobott egy csikket. „Nem a városházán, nem egy iskola előtt, hanem itt, Bűdön!” – értetlenkedik a 25 éves Zoli. „Amennyiben a rendőr tetten ér egy állampolgárt – aki a jogsértést a helyszínen elismeri –, figyelmeztetésnek vagy helyszíni bírság kiszabásának van helye, ami ötezertől ötvenezer forintig terjedhet” – tájékoztat ezzel kapcsolatban a megyei kapitányság sajtósa.

Jó hír viszont, hogy a bírságok száma összességében csökkenőben van a városban: míg két éve 1524 darab csekket állítottak ki a tiszavasvári rendőrök, addig ez a szám 2013-ban 1336-ra csökkent. Nőtt viszont a figyelmeztetések, tehát a fizetés nélkül megúszható rendőri közbeavatkozások száma: 126-ról 317-re. A számokból azonban nem derül ki, hogy a rendőrség megenyhülése vonatkozik-e a romatelepek lakóira is. A megkérdezettek mindenesetre nem ezt érzik.

Megtudtuk tőlük azt is, hogy többségük kifizeti, vagy az önkormányzatnál közérdekű munkában, napi ötezer forinttal dolgozza le a kiszabott bírságokat. Akadnak azonban olyanok is, akik nem ismerik el felelősségüket, vagy túl későn jelentkeznek közmunkára, nekik le kell ülniük a bírságot, napi ötezer forintért. Nehéz megmondani, hogy összegszerűen mindez mennyi pluszkiadással jár az elzárásról döntő bíróságok számára, a börtönökben csak az étkezés és az ellátás mintegy napi 2300 forintba kerül. Így fordulhat elő, hogy egy csikkeldobásból négy nap börtön lesz, ami legalább 10 ezer forintjába kerül az adófizetőknek.

A szerző a Roma Sajtóközpont munkatársa

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.