Eldobott egy csikket, kapott egy húszezres csekket

  • Kadét Ernő
  • 2014. május 27.

Kis-Magyarország

Tiszavasváriban a kerékpárok műszaki állapota nagyon fontos a rendőrök számára, különösen a romatelepen – legalábbis a kiállított büntetőcsekkek számából erre lehet következtetni. Börtönbe is kerülhetünk viszont, ha 100 méterre elcsatangol a gyerekünk – már ha a cigánytelepen élünk. A Roma Sajtóközpont helyszíni riportja.

Tiszavasvári két cigánytelepe közül a jobb helyzetűben, a tiszabűdi városrészen közel ezer cigány él. A telepre kivezető út kövezett, a keresztutcákban viszont már sártócsák közt szlalomoznak a bátor biciklisták. Igaz, nem a természetes akadálypályák teljesítéséhez kell eget verő merészség: nagy tétben játszik itt az, aki nyeregbe mer pattanni. A helyiek egybehangzó állítása szerint ugyanis a rendőrök kifejezetten érzékenyek a kétkerekű közlekedési eszközök műszaki állapotára – a romák szerint kiváltképp, ha telepi lakos teker előttük. (Tiszavasvári romatelepeiről szóló fotóriportunkat itt tekintheti meg.)

false

 

Fotó: RSK

Büntettek meg már itt embert lapos gumiért, kopott gumiért, macskaszem vagy lámpa hiányáért, csomagtartón utazásért. A telep egyik utcájában megállva szinte minden házból kijön valaki egy-egy sztorit mesélve, sokszor csekkel, büntetőcédulával alátámasztva a történetet.

Bevitték az unokája miatt

Gyula például évek óta majd minden hónapban kénytelen kigazdálkodni egy 10-20 ezer forintos sárga csekket. „Valamivel muszáj közlekedni. Buszjárat alig van, autóra meg kinek telik, vagy növesszek szárnyat?” – teszi fel a költői kérdést a harmincas évei közepén járó férfi.

Nem lenne olcsóbb normálisan felszerelni egy bringát? – kérdezzük tőle.

„Higgyék el, az enyémen minden van. Most nem tudom megmutatni, mert a fiam elvitte edzésre. Nem is bírságolnak annyit mostanában, legutóbb is vagy két hónapja kaptam” – látja félig telinek a poharat az egyébként munka nélküli férfi.

Jogsértés? Visszaélés?

Ha Ön vidéken él, és jogsértést, igazságtalanságot tapasztalt környezetében, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu-ra, és mi utánajárunk.

A soron sétálva kiszúrjuk, ahogy egy középkorú asszony és egy fiatal lány kapirgálnak valami növényfélét egy nagy fóliára kiterítve. Közelebb érkezve kiderül, csalánt forgatnak, hogy a nap „kiszikkasztsa”. A környéken szedett növényért kiszárítva háromszáz forintot kapnak kilónként a felvásárlótól. „Legalább egy kis pénzünk lesz, mert munkalehetőség itt nincsen, a közmunka sem folyamatos, sokakat be sem hívnak” – lép hozzánk az asszony, akitől megtudjuk, hogy férjét épp a napokban engedték ki a börtönből, mert ő is egyike volt azoknak a telepen, akik illegálisan vételezték az áramot. (Az E.ON azóta olyan oszlopokat szerelt fel a környéken, amikre lehetetlen „sufnituningos” áramszedőket aggatni.)

Ez most jó?

Ez most jó?

Fotó: RSK

„Most meg lehet, hogy nekem kell börtönbe mennem, pedig én az életembe nem bűnöztem!” – csattan fel az asszony. „A négyéves unokám kint játszott az úton itt a ház mellett, a rendőrök hazahozták, engem meg bevittek, hogy veszélyeztettem a gyereket.” A nagymama ellen a nekünk megmutatott rendőrségi iratok alapján valóban eljárás folyik. A dokumentum szerint kiskorú veszélyeztetésével gyanúsítják, mert a ház mellett húzódó keresztutcában, száz méterre a lakástól találták meg a kislányt a rendőrök.

Ennek ellenére az asszony és a szomszédok váltig állítják, hogy a gyerek nem hogy száz, de még húsz méterre sem kóborolt el, a ház környékén játszott. „Most mondják meg, hát itt a telepen a gyerekek mindig az utcán játszanak” – gyűlnek körénk a szomszédasszonyok. Az utcán néhány kisebb-nagyobb gyereket mi magunk is látunk játszani.

Persze kérdés, hogy mennyire jelent büntetőjogi következményekkel járól felelőtlenséget, ha akár focipályányi távolságra elsétál a gyerekünk. Megkérdeztük a rendőrséget, hogy más esetekben is indul-e eljárás elcsatangolt gyerekek szülei, felügyelői ellen, vagy van-e más súlyosbító körmülmény, amiről nem tudunk. „Kiskorú veszélyeztetésével kapcsolatban tájékoztatom, hogy intézkedésre minden esetben sor kerül, ha a rendőr az adott bűncselekmény törvényi tényállásának megvalósulását feltételezi” – jött a válasz az illetékes Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság sajtósától.

Gyula közben elkísér minket egy másik utcába, ahol állítólag ötvenezerre bírságoltak meg egy férfit a bicikli miatt, de őt nem találjuk otthon. Kicsivel arrébb viszont sorra jönnek oda az emberek. Megint csekkek, megint történetek.

Végül az adófizetők fizetik

„Itt mindig kemények voltak a rendőrök. Sokszor kell is, mert vannak lopások, rablások, de ami mostanában itt folyik, az kriminális” – mondja egy nyugdíjas férfi. Aztán hozzáteszi: „az utcára nem léphetünk ki, a rendőrök úgyis belénk kötnek, pedig rendes emberek vagyunk.” Felnőtt gyerekeivel és feleségével heten élnek a családi házukban, ők is „csalánozásból” egészítik ki jövedelmüket. Az öreg fia is odalép, aki halkan meséli, hogy a múlt hónapban húszezres bírságot kapott, mert a telepen eldobott egy csikket. „Nem a városházán, nem egy iskola előtt, hanem itt, Bűdön!” – értetlenkedik a 25 éves Zoli. „Amennyiben a rendőr tetten ér egy állampolgárt – aki a jogsértést a helyszínen elismeri –, figyelmeztetésnek vagy helyszíni bírság kiszabásának van helye, ami ötezertől ötvenezer forintig terjedhet” – tájékoztat ezzel kapcsolatban a megyei kapitányság sajtósa.

Jó hír viszont, hogy a bírságok száma összességében csökkenőben van a városban: míg két éve 1524 darab csekket állítottak ki a tiszavasvári rendőrök, addig ez a szám 2013-ban 1336-ra csökkent. Nőtt viszont a figyelmeztetések, tehát a fizetés nélkül megúszható rendőri közbeavatkozások száma: 126-ról 317-re. A számokból azonban nem derül ki, hogy a rendőrség megenyhülése vonatkozik-e a romatelepek lakóira is. A megkérdezettek mindenesetre nem ezt érzik.

Megtudtuk tőlük azt is, hogy többségük kifizeti, vagy az önkormányzatnál közérdekű munkában, napi ötezer forinttal dolgozza le a kiszabott bírságokat. Akadnak azonban olyanok is, akik nem ismerik el felelősségüket, vagy túl későn jelentkeznek közmunkára, nekik le kell ülniük a bírságot, napi ötezer forintért. Nehéz megmondani, hogy összegszerűen mindez mennyi pluszkiadással jár az elzárásról döntő bíróságok számára, a börtönökben csak az étkezés és az ellátás mintegy napi 2300 forintba kerül. Így fordulhat elő, hogy egy csikkeldobásból négy nap börtön lesz, ami legalább 10 ezer forintjába kerül az adófizetőknek.

A szerző a Roma Sajtóközpont munkatársa

Neked ajánljuk