A mentett állatokat öt éve gondozó helyben lakó földműves, aranykalászos gazda, őstermelő jogosult a földterületre, vagy az elővásárlási jogával élő, a földekre szintén bejelentkezett szomszéd „gazda”, valójában a siófoki Plázs szórakoztatóközpont egyik vezetője? A Somogy Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya január közepén úgy terjesztette az agrárkamarai földbizottság elé a jogosultsági sorrendet, hogy első helyre a szomszédot, azaz „Barna György siófoki földművest” tette.
Lapunk több cikkben foglalkozott azzal, hogy öt éve egyetlen fillért sem látott a siófok-töreki Dharma alapítvány az államilag elkobzott állatok tartásáért. Egy éve kötöttek írásos megállapodást, majd ezt néhány hónapja az Agrárminisztérium felmondta, mire az alapítvány perre ment a tárcával szemben. Megírtuk azt is, hogy az alapítvány által tanyaközpontként használt, a töreki birtokkal szomszédos, általuk felújított állami ingatlant előbb ingyenes használatba kapták, majd a nemzeti vagyonkezelő egyszer csak váratlanul havi 758 ezer forint bérleti díjat kezdett követelni tőlük.
NoÁr, Szabó Győző, Nagy Ervin
A 40 hektáros töreki területből most 32 hektárnak a sorsa a tét. Ahogyan korábban a Narancs.hu-nak Czinkóczky Csaba, a Dharma alapítvány elnöke mondta: „Földterületünk java része az egyik kuratóriumi tagunk tulajdonában van, aki el akarja adni a feleségemnek, rendesen, szabályosan, piaci áron. Az adásvételi szerződést annak rendje-módja szerint kifüggesztették, amikor jelentkezett a plázsos vállalkozó, mondván, helyi gazdálkodóként élni kíván az elővásárlási jogával. Innentől kezdve az agrárkamara kezében a sorsunk, az dönti el, ki lehet a vevő. A tét »csupán« a 130 beteg, sérült, elkobzott állat, többségében bántalmazott lovak sorsa. Ragnaré, Ezüsté, Indiáné, Csinosé, Rozéé, Dezsőé, Táncosé, Kócosé és a többieké.”
Ekkor aláírásgyűjtés is indult az egyik internetes petíciós oldalon, azzal a címmel, hogy „Otthont, a mentett lovaknak! El a kezekkel a Dharma Ló Menedék Alapítvány központjától!” Később ellenzéki politikusok és ismert közéleti személyiségek csatlakoztak az állatmenhely-védőkhöz. Elsőként noÁR, majd például Szabó Győző és Nagy Ervin színészek. Facebook-kampányt indítottak, melyben arra hívtak fel: minél többen küldjenek e-mailt Madarász Zoltánnak, a somogyi agrárkamara elnökének, amiben kérjék, hogy ne a szomszéd nagyvállalkozó, Barna György, hanem a ténylegesen a területen dolgozó, ráadásul állami feladatot ellátó, de ezért egy fillér támogatásban nem részesülő Berecz Gabriella javára döntsön.
„Madarász Zoltánnak az volt a fontos, hogy miért adtuk meg az e-mailcímét, az ügyről semmi érdemit nem hallottunk tőle” – mondta Berecz Gabriella csütörtökön, miután véget ért a megyei agrárkamara földbizottságának ülése Kaposváron. Zárt ülést tartottak, melyen a Dharma részéről csak Berecz Gabriella és jogi képviselőjük, Litresits András lehetett jelen. „A kocka el van vetve, döntést ugyan nem hoztak, de amit le lehetett szűrni a »párbeszédünkből« a kamarai elnökkel, abból arra következtetünk, hogy nem a javunkra fognak dönteni” – ezek voltak az ügyvéd első szavai a földbizottsági ülés végeztével. Litresits András arról tájékoztatott: a bizottság nem döntött, vagy ha döntött is, nem hirdette ki, azt majd csak 30 napon belül fogják megtenni.
„Minek a törvény?”
„Számos kérdést feltettem azzal kapcsolatban, hogy a bizottság milyen információk birtokában készül meghozni döntését – folytatta Litresits. – Mit tudnak például arról, hogy Barna György valóban helyben lakó-e, vagy sem; hogy mennyi földterülete van Barna Györgynek a környéken; hogy milyen gazdasági tevékenységet folytat valójában;
tudják-e, hogy Barna György tartózkodási helye Budapest, míg Berecz Gabriella helyben élő földműves, gazda, őstermelő?
Választ semmire sem kaptam. Amennyiben a hatályos törvények ellenére valóban Barna György mellett dönt a kamara, úgy bírósági úton keressük tovább az igazunkat. Hiszen a döntés véleményünk szerint ez esetben roppant egyszerű: nem is kell vizsgálni, Barna György maga írta le az elővásárlási jognyilatkozatában, hogy Budapest a tartózkodási helye és nem pedig Siófok. A helyben lakás fogalmát egyébként nemrég pontosította a jogszabály, s a Kúria is kimondta: nem elég a lakcímkártya, életvitelszerűen is ott kell tartózkodni. A földhivatal javaslatában ennek ellenére az szerepel, hogy »siófoki földműves«, amiből csak a 'siófoki' és a 'földműves' szavak nem igazak. Felhívtam a földbizottság figyelmét arra is: amennyiben törvénytelen döntésnek asszisztálnak, ne higgyék, hogy kibújhatnak a döntés felelőssége alól. A későbbi esetleges bírósági pertől függetlenül már most feljelentést tettem a rendőrségen Barna György ellen. Saját maga, ügyvéd előtt igazolta, hogy budapesti címét mint tartózkodási helyet bejelentette, így életvitelszerű lakáshasználata helyének azt kell tekinteni, nem pedig azt a töreki címet, amit a siófoki polgármesteri hivatalnak adott, mint elővásárlásra jogosult, helyben élő szomszéd gazdálkodó. E nyilatkozata szerint elővásárlási jog tekintetében olyan földműves, aki helyben lakó szomszédnak minősül, mert Siófok közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik több mint három éve és ezen a lakcímen életvitelszerűen ott lakik, a földforgalmi törvény előírásának megfelelően. Budapesti lakóhelyét alátámasztják a Facebook közösségi oldalon megtalálható adatok, különös tekintettel arra, hogy felesége »lakóhelye Budapest«. S a földbizottsági döntéshez írásos nyilatkozatot adó helybéliek is azt erősítik: Barna György nem él életvitelszerűen Siófok-Törekiben, annak ellenére sem , hogy egyre több földterülete van ott a családjának. Feljelentésemben arra kértem az illetékes rendőrkapitányságot, hogy a tényállást minősítsék (például hivatali visszaélés, okirattal visszaélés, csalás, »intellektuális« közokirat-hamisítás) és amennyiben megalapozottnak találják, úgy a nyomozási eljárást folytassák le, illetve annak soron kívüli elvégzése miatt intézkedjenek. Összességében úgy vélem, ha álláspontunkkal ellentétes agrárkamarai döntés születik, akkor Magyarországon 2023-ban szabadon figyelmen kívül hagyhatók a törvények.”
Barna György: „Pont ők csinálták a fesztivált”
„Egyelőre nem győzött sem a törvény, sem a józan ész – kommentálta a „nemdöntést” Czinkóczky Csaba. – Mindenki teszi a dolgát tovább, kitavaszodik, aztán eljő a nyár, meg az ősz is, senki nem megy sehová, küzdünk tovább együtt, mert szerencsére egyre többen vagyunk a jó ügy mellett.”
Czinkóczky szerint azért sem lesz könnyű eltávolítani őket, mert a birtok a Dharma állatmentő alapítvány székhelye is egyben. A tét az, hogy lesz-e legelője a mentett állatoknak, mert ha a 40-ből 32 hektárt elveszítenek, akkor az állatok (lovak, kecskék, juhok, bikák, szamarak) léte ellehetetlenül. Felesége az elmúlt években nem csak a papír miatt szerezte meg az aranykalászos gazda, illetve az őstermelő minősítéseket. Ők, gyakran csupán ketten, valóban reggeltől estig a tanyán dolgoznak, ellátva az állatokat (s közben az eltelt időszak alatt ivóvízvezetéket, itatókat, kerítést, utakat, takarmánytárolót, pajtát építettek). Mindezért még csak az agrártárca által szóban beígért támogatást sem kapták meg, ez ügyben már pert indítottak a minisztérium ellen. A Dharma elnöke azt állította:
úgy tudja, egy nagy fesztivált, a Balaton Pikniket szeretnék Barnáék a területre hozni, ezért is kell nekik a birtok.
A mentett állatok maradhatnak, nem kell őket leölni akkor sem, ha övék lesz a 32 hektár – ezt Barna György nyilatkozta korábban a Narancs.hu-nak. A szórakoztatóiparban utazó vállalkozó csütörtökön kérdésünkre határozottan cáfolta, hogy fesztivált szeretnének a mentett állatok kertje helyén. „Pont hogy ők csinálták a fesztivált, évekkel ezelőtt a nem túl jó hírű Samsara Fesztivál kedvéért vették meg ezeket a töreki területeket, az állatmenhely csak »álcának« kellett nekik, hiszen így le lehetett szerelni az ellenállást a hippifesztivállal szemben és még támogatást is tudtak így kapni. Az más kérdés, hogy az utóbbi években már nem rendezték meg. Nekünk nincsenek ilyen terveink, mi a törvény átlal biztosított elővásárlási jogunkkal élünk és ha nekünk ítélik a területet, az éppen hogy azt fogja bizonyítani, hogy jogállamban élünk és a jog győz, nem pedig a hiszti.”
Barna György szerint Czinkóczkyéknak abban sincs igazuk, hogy ne helyben élő gazdálkodó lenne. „Budapesten is sokat tartózkodom és Siófokon is, nyáron egész szezonban Siófokon vagyunk, a család harminc éve Törekiben gazdálkodik. Életvitelszerűen élek Siófokon, szabályosan jelentkeztem be az elővásárlási jogra, az akkor hatályos törvényeknek megfelelve (ami január elsejétől tudomásom szerint változott).
És továbbra is állítom, hogy akkor sem esik bántódása az állatoknak, ha mi kerülünk birtokon belülre.
Mi is állatszeretők vagyunk, nekünk is van beteg állatunk, például egy görbe lábú ló húsz éve él nálunk.”
