"A szerelő csinált valamit az órával, azt mondta, most már minden rendben lesz. Két hónap múlva meg jöttek az ellenőrök, hogy sokba fog ez nekem kerülni. Én persze azt sem tudtam, mi történt, kint dolgozott a lépcsőházban" - meséli az az idős gyomaendrődi asszony, akit júliusban 375 ezer forint kötbér fizetésére kötelezett az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.
Kiverte a biztosítékot
Kiderült, hogy nem csak ő járt így a városban. A Narancsnak négy gyomaendrődi lakos mondta el tapasztalatait. A 77 éves, nyugdíjas óvónő tavaly októberben észlelte, hogy a mosógép és a vasaló együttes használata gyakran lecsapja a biztosítékot a lakásban. A bajt egy E.ON-nál regisztrált villanyszerelő orvosolta (a regisztrációról bővebben Regisztrált probléma című keretes anyagunkban olvashat), a decemberi ellenőrzés során azonban kiderült, hogy szabálytalan volt a 10 amperes biztosíték 25 amperesre cserélése, ezt a munkát kizárólag az E.ON végezhette volna el. Több mint fél évre rá, július 23-án érkezett a majd 400 ezres bírság, amit forrásunk máig nem fizetett be; úgy véli, nem lopott áramot, nem okozott kárt az áramszolgáltatónak, tájékozatlanságáért pedig indokolatlannak tart ilyen mértékű büntetést.
Egy 63 éves gyomaendrődi férfi víkendházához júniusban jöttek ki az E.ON ellenőrei, akik megállapították, hogy a plomba (a jogosulatlan felnyitást akadályozó zár) hiányzik a villanyórájáról. Augusztus 8-i levelében az E.ON 240 ezer forint kötbér fizetésére szólította fel a nyugdíjas őstermelőt, az indok szerződésszegés és az óra befolyásolása volt. Forrásunk értetlenül áll az eset előtt: mint lapunknak elmondta, nyár elején járt kint nála egy E.ON-nál regisztrált villanyszerelő, aki a konnektorokra szerelt biztonsági dugókat, de állítása szerint az órához nem nyúlt. Még 2004-ben egy betörés során összetörték a villanyóra ajtaját, az akkori szolgáltató Tigáz azonban nem talált okot a cserére. A férfi a becsületéért és az igazáért a sajtó mellett a fogyasztóvédelemhez és a bírósághoz is kész fordulni.
Őszi óraállítás
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Egy 34 éves bolti eladónőnél tavaly nyáron ellenőrzött az E.ON, itt a plomba sérülését állapították meg, és bár akkor csak a csere költségeit említették neki, három hónap múlva 187 ezer forint kötbértartozásról jött a számla "szabálytalan áramvételezés" címén. ' is a villanyszerelő hibájára gyanakszik (a szerelő egyébként ugyanaz a férfi volt, mint az első esetben, nevét forrásaink kérésére nem fedjük fel). A nő azóta a Magyar Energia Hivatalhoz (az energiaszolgáltatással kapcsolatos fogyasztóvédelmi szervhez) fordult, amely 5000 forint kötbér fizetésére kötelezte az E.ON-t, miután fél évig nem válaszolt egy panaszlevélre.
Legfurcsább gyomaendrődi esetünk 2010 decemberéig nyúlik vissza. Egy 36 éves férfihoz két E.ON-ellenőr érkezett, akik negyedóráig vizsgálták a villanyórát, majd egyikük a férfival együtt bement a lakásba, hogy ellenőrizze a konnektorokat is. Miután visszatértek, az ellenőrök bejelentették, hogy a bura egyik sarkában van egy nagyjából félkörömnyi kiégetett lyuk. Az órát levették, bevitték központi ellenőrzésre, a szakértői vizsgálat nyomán 250 ezer forint bírságot szabott ki a szolgáltató. Mezőgazdasági munkásként dolgozó forrásunk furcsállja, hogy a hibát elsőre nem vették észre az ellenőrök, és azt sem érti, mi keresnivalójuk volt a lakásban.
Az E.ON beszélgetőpartnereink mindegyikének engedményt ajánlott (egyösszegű fizetés esetén 40, háromhavi részlettel 35, féléves futamidőre 30 százalékot engedtek volna), ám ők nem éltek ezzel. Ahogyan egyikük fogalmazott: "Nyugdíjból kifizethetetlen az összeg, és adósságot sem szívesen hagynék az unokáimra." Hallottunk viszont olyan gyomaendrődiről is, aki - bár állítja, hogy nem lopott áramot - kicsengetett közel félmilliót, hogy megússza a jogi procedúrát. Egyik forrásunk ügyvédje szerint az áramszolgáltató csak bírósági végzéssel hajthatja be a bírság összegét. Ezt az utat a cég a jelek szerint igyekszik elkerülni, a kedvezmények megajánlása mellett erre utal az is, hogy egyik forrásunkat a panaszirodán a bírósági tárgyalás költségeivel riogatták, egy másik esetben pedig kilátásba helyezték az áram lekapcsolását. Mindazonáltal ha bírósági tárgyalásra kerülne sor, a villanyszerelőkre nehéz lenne bármit is bizonyítani, számlát ugyanis egyikük sem adott.
Bizonyított felderítés
A Békés megyei városban okkal érzékelik az áramszolgáltatói bírságok megszaporodását, az E.ON sajtóosztályának tájékoztatása szerint 2010-ben 19, 2011-ben 66, 2012 szeptemberéig 44 esetben kapott büntetést gyomaendrődi lakos. A leggyakoribb ok az Országos Mérésügyi Hivatal vagy az E.ON plombáinak eltávolítása, illetve a fővezeték megcsapolása volt. Az E.ON ugyanakkor nem látja kirívónak a gyomai példát, a Narancs kérdésére elmondták, hogy a szolnoki térségben általában is emelkedett a felderített szabálytalanságok száma, mivel nagyobb pontossággal tudják behatárolni az így vételező helyeket. A plomba eltávolításával méretlen vezetékszakasz válik hozzáférhetővé (ergo lehetséges lesz az áramlopás), a nem bejelentett biztosítékcserét pedig azért is szigorúan bünteti az E.ON, mert például plombaeltávolítással jár. A bírságok összegét egyébként nem az E.ON, hanem a Magyar Energia Hivatal határozza meg.
Az általunk megkeresett gyomaendrődi villanyszerelők mindegyike hallott a szolgáltató és a fogyasztók vitáiról, többen név szerint is tudták, mely kollégáik ügyfeleinél voltak problémák. A Narancsnak mindannyian megerősítették: az aktív villanyszerelők egészen biztosan tudnak arról, hogy plombát még regisztrált szerelőként sem távolíthatnak el, és a biztosítékot sem cserélhetik ki. A szakmai hiba ennélfogva kizárható, inkább arról lehet szó, hogy egy-két villanyszerelő zsebre megcsinált olyan munkát is, amire nem volt felhatalmazása.
A szerelők motivációja mellett kérdéses még az ellenőrök szerepe, illetve az, hogy mi módon tudja felderíteni az E.ON azokat az eseteket, ahol lopás nem történik, csupán a plomba vagy a villanyóra burája sérül. Az áramszolgáltató szerint ellenőreik jutalékot kapnak a teljesítményük után, melynek egyik eleme "a mindenki számára egyértelműen bizonyított felderítés". Ettől függetlenül - úgy tűnik - megvan rá a garancia, hogy személyesen ne lehessen összejátszani velük, az ellenőrizendő helyek listáját ugyanis minden reggel a központtól kapják meg, számítógépen keresztül. Ezeket a listákat "részben lakossági bejelentések, részben speciális szűrésű listák (fogyasztási elemzések, egyéb szakmai szempontok) alapján állítják össze".
Bár nem világos, hogyan szűrik ki a szolgáltatók az anyagi kárt nem okozó, de szabálytalankodó fogyasztókat, a probléma nem korlátozódik Gyomaendrődre és az áramszolgáltatásra sem. Cikkünk írása idején terjedt el a Facebookon egy bejegyzés, melyben egy budapesti lakos a Tigáz ellenőreire panaszkodik. A gázszolgáltató félmillióra büntetné a fogyasztót, aki azt állítja, hogy a plombák a gázóra levételekor sérülhettek meg. Benyomásaink szerint a fogyasztók igencsak kiszolgáltatottak közműszolgáltatóik esetleges visszaéléseivel szemben, ezért is sajnálatos, hogy a fogyasztóvédelmi feladatokkal megbízott Magyar Energia Hivatal többszöri megkeresésünkre sem reagált.
(Ha Ön is tapasztalt a cikkben leírt hasonló jelenséget, kérjük, írja meg nekünk a .)
Regisztrált problémaAz E.ON tájékoztatása szerint regisztrált villanyszerelő az a megfelelő képesítésű szakember lehet, aki részt vesz a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Villamos Energia Társasága oktatásán, valamint sikeres záróvizsgát tesz. A regisztrált szerelőket a szolgáltatók honlapjukon és adatbázisaikban ajánlják a fogyasztók számára, abba viszont nem szólnak bele, hogy milyen munkákat mennyiért végeznek, így munkájuk minőségét sem ellenőrzik közvetlenül. Fogyasztói panaszokra azonban indíthatnak etikai vizsgálatot a regisztrált szerelő ellen, ennek a vége akár e státus elvesztése is lehet, ami az E.ON szerint anyagi hátrányokkal járhat. Az a szerelő, akire két forrásunk is E.ON-regisztráltként hivatkozott, jelenleg nem található meg az E.ON adatbázisában, arra azonban nem kaptunk választ a cégtől, hogy ez etikai vizsgálat és kizárás következménye-e. |
Olvasói levél:
Gáz van az árammal című cikkükben megemlítik a Tigáz Zrt-t.
1. „Még 2004-ben egy betörés során összetörték a villanyóra ajtaját, az akkori szolgáltató Tigáz azonban nem talált okot a cserére.”
Ez az információ téves, hiszen a Tigáz, mint vezetékes földgázszolgáltató hatáskörébe nem tartozik bele az áramellátás.
2. ”Cikkünk írása idején terjedt el a Facebookon egy bejegyzés, melyben egy budapesti lakos a Tigáz ellenőreire panaszkodik. A gázszolgáltató félmillióra büntetné a fogyasztót, aki azt állítja, hogy a plombák a gázóra levételekor sérülhettek meg.”
Az alábbi poszttal kapcsolatban engedje meg, hogy tájékoztassam a Vállalat erre vonatkozó hivatalos állásfoglalásáról. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy ugyan Budapest területén a Tigáz is megjelenik gázszolgáltatóként, a műszaki üzemeltetést és karbantartást nem a Vállalat folytatja ezen a területen, így az ellenőrzést nem a Tigáz ellenőre végezte.
A Facebook-levél a szerző által illusztrált szubjektív elemektől letisztítva egy előírásoknak megfelelően lefolytatott helyszíni mérőellenőrzést mutat be. A gáztörvény (GET) taxatív felsorolja a szabálytalan vételezési magatartásformákat, így amennyiben erre utaló jeleket észlelnek munkatársaink, akkor jegyzőkönyv felvétele mellett a törvényben meghatározott módon független igazságügyi szakértői vizsgálatot kell kezdeményezniük. A törvény egyértelműsíti, hogy igazságügyi szakértőt csak KIM által akkreditált igazságügyi szakértők közül lehet választani, mert e szakemberek felkészültségéről a jogalkotó meggyőződött. Társaságunk egyetért a jogalkotóval abban, hogy a szabálytalan vételezés tényét ne a Tigáz dolgozói állapítsák meg, hanem egy erre felkészült független szakértő. A gázmérő leszerelése nem gyanúsítás, egyrészt mert erre jogosultsága munkatársainknak nincs, másrészt mert e vizsgálat pontos célja a valós ténymegállapítás. (Párhuzamként lenne említhető, hogy amikor a rendőr megállítja az autóst közúti ellenőrzés céljából és ellenőrzi az iratait, az még nem gyanúsítás, továbbá az sem, ha megkéri az alkoholszonda megfújására.) A „gyanúsítás tényét” cáfolja az is, hogy ilyen esetben egy új gázmérő felszerelésére kerül sor, és a szolgáltatást továbbra is biztosítjuk. A helyzet egyértelmű tisztázása mindkét fél közös érdeke.
Az eljárásrendet a jogalkotó és az energetikai szektor felügyeleti szerve, a Magyar Energia Hivatal, amely fogyasztóvédelmi feladatokat is ellát, úgy határozta meg, hogy az egyaránt pártatlan legyen a felhasználóval és a szolgáltatóval szemben is.
Társaságunk egyértelműen javasolja és tanácsolja a felhasználóknak, hogy az ellenőrzés során végig legyenek jelen, továbbá a jegyzőkönyv részükre fenntartott részébe saját észrevételeiket is írják be.
Tigáz Zrt.
