Hajszálrepedések – Fidesz vs. KDNP az önkormányzati választásokon

Kis-Magyarország

Látszólagos konszenzus, ám külön listák és polgármesterjelöltek, közös bal- és jobboldali induló – több vidéki településen is ez a helyzet az októberi önkormányzati választások előtt. Például Gyomaendrődön és Piliscsabán is egyre feszültebb a helyzet, a Fidesz és a KDNP országos vezetése szerint azonban nincs baj.

Nemcsak a baloldalon, hanem a kormányon lévő pártszövetségen belül sem teljes a harmónia. Az októberi önkormányzati választásokra a Fidesz mellett a Kereszténydemokrata Néppártot (KDNP) is bejegyezték külön jelölőszervezetként. Bár a hivatalos tájékoztatás szerint tíz alatti azon települések száma, ahol a két párt külön listával, netán polgármesterjelölttel indul, az ellentétek élesek, olyannyira, hogy a helyi érdekeltségű vitákba a választókerület kormánypárti országgyűlési képviselője is beszáll. E helyzet néhol igen fura fél- vagy nem hivatalos támogatói konstellációkat szül.

Különvélemény

Piliscsabán legalább a polgármesterjelölt közös – Gyomaendrődön viszont ebben sem sikerült megegyeznie a helyi Fidesznek és KDNP-nek. A Fidesz a 2006 óta regnáló Várfi Andrást indítja, a kereszténydemokraták pedig azt a Timár Gyöngyit, aki a békési város rendszerváltás utáni első jegyzője volt, és aki azóta ügyvédként dolgozik. Illetve dolgozott. Személye igencsak megosztja a lakosságot, főképpen azért, mert jelenleg hiába keressük a nevét a Magyar Ügyvédi Kamara nyilvántartásában. A választásra létrehozott Facebook-oldalán szívhez szóló vallomásban adja a kedves választópolgár tudtára, hogy 2009 júliusában készített egy olyan szerződést, melynek néhány példányát az egyik szerződő fél utólag és nem előtte írta alá, ő viszont ennek ellenére ügyvédi ellenjegyzéssel látta el a példányokat; amikor a szerződő felek egy polgári perben felhasználták a szerződést, kiderült a szabálytalanság, ami miatt Timár Gyöngyi egy évig nem folytathat ügyvédi tevékenységet. „Jóhiszeműen bíztam az ügyfeleimben, akik visszaéltek ezzel az ügyvéd és ügyfél között szinte kötelezően kialakuló bizalommal. Ez történt. Nem több! Hibáztam a munkámban” – áll a bejegyzésben.

false

 

Fotó: MTI

A polgármesterjelöltek mellett a város mind a nyolc választókerületében indul fideszes és kereszténydemokrata képviselő. Ennek okáról a Szarvas, Gyomaendrőd és Orosháza fontosabb eseményeit rögzítő Videokrónika nevű portálról tájékozódhatunk. Augusz­tus végén Ungvölgyi János, a helyi KDNP-s szervezet vezetője azt nyilatkozta, hogy „a kompromisszumkeresés részünkről folyamatosan megvolt”, és erről tájékoztatták a KDNP megyei és országos vezetését, illetve a térség fideszes országgyűlési képviselőjét, Dankó Bélát is. A két négyfős delegáció két alkalommal találkozott, „a két egyeztetés között azonban Várfi András leadott egy olyan, képviselőkből álló listát, melyen egyetlenegy KDNP-s jelölt neve sem szerepelt” – mondta Ungvölgyi. A kereszténydemokraták ezért külön listát állítottak.

A Narancs kérdéseire ugyan sem Ungvölgyi, sem Várfi, sem a pártok képviselőjelöltjei nem kívántak válaszolni, de a Szó-Beszéd névre hallgató helyi lap szeptemberi számában (melynek felelős szerkesztője a gyomaendrődi ötös számú választókerület fideszes jelöltje) a jelenlegi polgármester elmondta, hogy „sajnos a KDNP javasolt képviselőjelöltjei között több olyan személy is van, akiknek eddigi tevékenysége nem egyeztethető össze a jobboldali polgári-keresztény alapértékekkel, ezért a Fidesz ezen személyi javaslatokat elfogadni nem tudta”. Egy névtelenséget kérő helyi forrásunk szerint a városban köztudott, hogy az országgyűlési képviselő Dankó és Várfi között nem felhőtlen a viszony, így nem kizárt, hogy az előbbinek köze van a Fidesz és a KDNP külön indulásához. (Az illetékesek erről sem kívántak nyilatkozni.) Forrásunk továbbá arról is beszámolt, hogy a jelenlegi polgármester a helyi MSZP és Jobbik támogatását is élvezi; az ellenzéki egyéni képviselők közül ugyan nem mindenki szimpatizál Várfival, de szervezeteik vezetői egyértelműen mellette tették le a voksukat, és nem is indítanak polgármesterjelöltet. Ezt erősíti Fülöp Istvánnak, a helyi MSZP elnökének egy augusztus eleji nyilatkozata, miszerint „mindenekelőtt nem a városvezetőt kívánjuk leváltani, sokkal inkább a sikertelen városvezetést”. (Lapunknak ő sem kívánt nyilatkozni.)

Véleménykülönbség

 

Pest megye 2. számú választókerületében szintén a képviselőjelöltek közötti ellentétek vezettek a különváláshoz, és Farkas András személyében a közös polgármesterjelölt is csak látszólag jelenít meg konszenzust. Gáspár Csaba, a város jelenlegi polgármestere lapunknak elmondta, hogy amikor a polgármester- és képviselőjelölteket kellett megnevezni, a Fidesz helyi szervezete száz százalékban őt támogatta, a választókerület elnöke, a térség fideszes országgyűlési képviselője, Csenger-Zalán Zsolt viszont közölte, ő a KDNP-t favorizálja. „Az indoklás pedig annyi volt, hogy a kereszténydemokraták több aláírást gyűjtöttek anno a rezsicsökkentés mellett. Ezt egy tizennégy éves gyerek sem hinné el” – mondta Gáspár, aki szerint politikai háttéralku született. Ezt megerősítendő hozzátette, hogy tavaly év végén már hallani lehetett a városban a kereszténydemokrata aktivistáktól, hogy „Piliscsabát megkapja a KDNP”. Csenger-Zalán Zsoltot is megkérdeztük a helyzetről. A parlamenti képviselő szerint nem csupán a rezsicsökkentés mellett gyűjtöttek több aláírást a kereszténydemokraták, hanem általában is erősebb a közösségi jelenlétük a településen. Ő egyébként másképp látja a történteket: „Először a polgármesterjelölt személyéről született meg a döntés, itt teljes volt a konszenzus, majd mivel a helyi Fidesz és KDNP nem tudott együttműködni, külön listát állítottak. Ennek választókerületi elnökként természetesen nem örülök, de ha hirtelen nem tudtak megállapodni, mit lehet tenni.”

A sikertelen megállapodáshoz vezető tárgyalások hasonlóan zajlottak, mint Békés megye 5. számú választókerületében, itt azonban a kereszténydemokraták nem engedtek a negyvennyolcból. „Felajánlottunk a listán három helyet és az alpolgármesteri posztot, de mivel ezt a kereszténydemokraták nem fogadták el, tovább tárgyaltunk. Végül már négy-négy arányban voltak a listán a fideszes és a KDNP-s jelöltek, de ez sem volt jó. A helyi KDNP vezetője azt mondta, nem kívánnak és nem tudnak együtt dolgozni egyetlen képviselőjelöltünkkel sem. Így az országos választmány döntött, külön lista lett, az viszont fel sem merült, hogy külön polgármesterjelölt is legyen” – tájékoztatott Gáspár Csaba, aki 2010 óta igazgatja a várost, előtte 2002–2006-ig képviselőként dolgozott Piliscsabán. A helyi közéletben több mint húsz éve tevékenykedik, 1990-ben ő alapította meg a Fidesz piliscsabai szervezetét is. Most „roppant felháborítónak” tartja, hogy a városban elvégzett munka senkit nem érdekel, például hogy „a 2010-ben még meglévő 67,5 milliónyi kifizetetlen számla 2011-re kifizetődött, a működési hiányt pedig rendbe tette a négy év alatt a városvezetés”. „Méltánytalannak tartom ezt a hozzáállást, így bár az identitásom nem változott, lemondtam a helyi szervezet vezetéséről, és bejelentettem Kubatov Gábornak kilépésemet a Fideszből” – mondta Gáspár, aki a Nemzeti Választási Iroda honlapján már független jelöltként szerepel.

A Fidesz–KDNP közös logóját megkapó Farkas Andrásnak nem lesz könnyű dolga. A végzettsége szerint építész és ipari formatervező Farkas egyszer már töltött be képviselői posztot az önkormányzatban, a 2009-es időközi választásokon a Korona Csereklub Egyesület színeiben indult és jutott be. Gáspár ezt annyival kommentálta, hogy „egy KDNP-hez köthető társaság másfél évig regnált a városban, a 2010-es választásokon azonban már senki sem jutott be közülük a testületbe”. Valóban, míg 2009-ben a Korona Csereklub hét képviselőt és a polgármestert adta a városnak, addig a 2010-es önkormányzati választásokon a Fidesz–Együtt a Holnapunkért képviselői taroltak. 2009-ben egyébként Farkas alapította meg a piliscsabai KDNP alapszervezetét, melynek azóta is vezetője.

Gáspár Csaba arra is felhívta figyelmünket, hogy Farkas még a hivatalos végleges döntés előtt írt egy bejegyzést Facebook-oldalára, ahol közölte: ő lesz a közös polgármesterjelölt. Indokolt is: a Fidesz azért döntött így, mert nincs megelégedve a piliscsabai önkormányzat képviselő-testületének munkájával. Gáspár szerint ezt még Csenger-Zalán is „nettó hazugságnak” titulálta; az országgyűlési képviselő nekünk is hasonló szellemben nyilatkozott, és hozzátette: a bejegyzést azóta már el is távolították az oldalról. Kérdéseinkkel Farkas Andrást is megkerestük, de válaszában közölte: köszöni szépen, nem kíván élni a nyilatkozat lehetőségével.

Nincs szakadás

 

A pártszövetségen belüli helyi konfliktusokról a két párt országos központját is megkérdeztük. „A Fidesz és a KDNP közötti helyi megállapodásokat minden esetben a helyi viszonyok alapján alakították ki. Több mint 1100 polgármesterjelöltünk és több mint 4 ezer képviselőjelöltünk van, ez éppen ennyiféle egyedi megállapodást jelent” – kaptuk a tájékoztatást a Fidesz sajtóirodájától. Szerintük a pártszövetség erős, és a helyi megállapodások nem be­folyásolják, semmiféle szakadás nincs a két párt között. Ezzel egyetértett a KDNP sajtóirodája is, annyit téve hozzá, hogy mivel mégiscsak két pártról beszélünk, a teljes konszenzus nem kérhető számon. „Vannak hangsúlyeltolódások és stílusbeli különbségek. Természetes, hogy van néhány település, ahol ezek a különbségek külön indulást eredményeznek. Arra viszont vigyáztunk, hogy ezzel ne adjunk lehetőséget más pártoknak.”

Hol még?

Az elmúlt hetekben az országos médiában több olyan településről olvashattunk, ahol valamilyen formában a Fidesz és a KDNP egymásnak feszült. Pakson például az exkenus Kozmann György a Fidesz–KDNP hivatalos jelöltje, az ellene induló Süli János elvileg független, gyakorlatilag fideszesek és kereszténydemokraták állnak mögötte, továbbá a városban összefogó MSZP–DK-szövetség is őt támogatja. Közös lista nincs. Ahogyan Szigetváron sem, ahol ráadásul a polgármesterjelölt Kolovics János csak a Fidesz színeiben indul, a helyi KDNP a független Simon Jánost támogatja – az országos KDNP álláspontja és felszólítása ellenében is – a Jobbikkal egyetemben. Gyöngyösön a lista közös, a polgármesterjelölt úgyszintén, de ismét csak papíron; valójában a helyi KDNP nem Tatár Lászlót, hanem a Gyöngyösünkért Lokálpatrióta Egyesület jelöltjét, a jelenlegi alpolgármestert, Réthy Bélát támogatja. Újpesten pedig a polgármesterjelölt Wintermantel Zsolt ugyan közös támogatással indul, de a képviselőjelöltek között egyetlenegy kereszténydemokratát sem találni. Mindez nem újdonság, a 2010-es önkormányzati választáson a KDNP-nek néhány helyen szintén – akkor is főként vidéken – becsúszott egy-két külön jelölt és lista, például Vácott, Veszprémben vagy Érden. Akkor erről Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője azt nyilatkozta, ezek csupán „egészséges feszültségek”.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.