Hajszálrepedések – Fidesz vs. KDNP az önkormányzati választásokon

Kis-Magyarország

Látszólagos konszenzus, ám külön listák és polgármesterjelöltek, közös bal- és jobboldali induló – több vidéki településen is ez a helyzet az októberi önkormányzati választások előtt. Például Gyomaendrődön és Piliscsabán is egyre feszültebb a helyzet, a Fidesz és a KDNP országos vezetése szerint azonban nincs baj.

Nemcsak a baloldalon, hanem a kormányon lévő pártszövetségen belül sem teljes a harmónia. Az októberi önkormányzati választásokra a Fidesz mellett a Kereszténydemokrata Néppártot (KDNP) is bejegyezték külön jelölőszervezetként. Bár a hivatalos tájékoztatás szerint tíz alatti azon települések száma, ahol a két párt külön listával, netán polgármesterjelölttel indul, az ellentétek élesek, olyannyira, hogy a helyi érdekeltségű vitákba a választókerület kormánypárti országgyűlési képviselője is beszáll. E helyzet néhol igen fura fél- vagy nem hivatalos támogatói konstellációkat szül.

Különvélemény

Piliscsabán legalább a polgármesterjelölt közös – Gyomaendrődön viszont ebben sem sikerült megegyeznie a helyi Fidesznek és KDNP-nek. A Fidesz a 2006 óta regnáló Várfi Andrást indítja, a kereszténydemokraták pedig azt a Timár Gyöngyit, aki a békési város rendszerváltás utáni első jegyzője volt, és aki azóta ügyvédként dolgozik. Illetve dolgozott. Személye igencsak megosztja a lakosságot, főképpen azért, mert jelenleg hiába keressük a nevét a Magyar Ügyvédi Kamara nyilvántartásában. A választásra létrehozott Facebook-oldalán szívhez szóló vallomásban adja a kedves választópolgár tudtára, hogy 2009 júliusában készített egy olyan szerződést, melynek néhány példányát az egyik szerződő fél utólag és nem előtte írta alá, ő viszont ennek ellenére ügyvédi ellenjegyzéssel látta el a példányokat; amikor a szerződő felek egy polgári perben felhasználták a szerződést, kiderült a szabálytalanság, ami miatt Timár Gyöngyi egy évig nem folytathat ügyvédi tevékenységet. „Jóhiszeműen bíztam az ügyfeleimben, akik visszaéltek ezzel az ügyvéd és ügyfél között szinte kötelezően kialakuló bizalommal. Ez történt. Nem több! Hibáztam a munkámban” – áll a bejegyzésben.

false

 

Fotó: MTI

A polgármesterjelöltek mellett a város mind a nyolc választókerületében indul fideszes és kereszténydemokrata képviselő. Ennek okáról a Szarvas, Gyomaendrőd és Orosháza fontosabb eseményeit rögzítő Videokrónika nevű portálról tájékozódhatunk. Augusz­tus végén Ungvölgyi János, a helyi KDNP-s szervezet vezetője azt nyilatkozta, hogy „a kompromisszumkeresés részünkről folyamatosan megvolt”, és erről tájékoztatták a KDNP megyei és országos vezetését, illetve a térség fideszes országgyűlési képviselőjét, Dankó Bélát is. A két négyfős delegáció két alkalommal találkozott, „a két egyeztetés között azonban Várfi András leadott egy olyan, képviselőkből álló listát, melyen egyetlenegy KDNP-s jelölt neve sem szerepelt” – mondta Ungvölgyi. A kereszténydemokraták ezért külön listát állítottak.

A Narancs kérdéseire ugyan sem Ungvölgyi, sem Várfi, sem a pártok képviselőjelöltjei nem kívántak válaszolni, de a Szó-Beszéd névre hallgató helyi lap szeptemberi számában (melynek felelős szerkesztője a gyomaendrődi ötös számú választókerület fideszes jelöltje) a jelenlegi polgármester elmondta, hogy „sajnos a KDNP javasolt képviselőjelöltjei között több olyan személy is van, akiknek eddigi tevékenysége nem egyeztethető össze a jobboldali polgári-keresztény alapértékekkel, ezért a Fidesz ezen személyi javaslatokat elfogadni nem tudta”. Egy névtelenséget kérő helyi forrásunk szerint a városban köztudott, hogy az országgyűlési képviselő Dankó és Várfi között nem felhőtlen a viszony, így nem kizárt, hogy az előbbinek köze van a Fidesz és a KDNP külön indulásához. (Az illetékesek erről sem kívántak nyilatkozni.) Forrásunk továbbá arról is beszámolt, hogy a jelenlegi polgármester a helyi MSZP és Jobbik támogatását is élvezi; az ellenzéki egyéni képviselők közül ugyan nem mindenki szimpatizál Várfival, de szervezeteik vezetői egyértelműen mellette tették le a voksukat, és nem is indítanak polgármesterjelöltet. Ezt erősíti Fülöp Istvánnak, a helyi MSZP elnökének egy augusztus eleji nyilatkozata, miszerint „mindenekelőtt nem a városvezetőt kívánjuk leváltani, sokkal inkább a sikertelen városvezetést”. (Lapunknak ő sem kívánt nyilatkozni.)

Véleménykülönbség

 

Pest megye 2. számú választókerületében szintén a képviselőjelöltek közötti ellentétek vezettek a különváláshoz, és Farkas András személyében a közös polgármesterjelölt is csak látszólag jelenít meg konszenzust. Gáspár Csaba, a város jelenlegi polgármestere lapunknak elmondta, hogy amikor a polgármester- és képviselőjelölteket kellett megnevezni, a Fidesz helyi szervezete száz százalékban őt támogatta, a választókerület elnöke, a térség fideszes országgyűlési képviselője, Csenger-Zalán Zsolt viszont közölte, ő a KDNP-t favorizálja. „Az indoklás pedig annyi volt, hogy a kereszténydemokraták több aláírást gyűjtöttek anno a rezsicsökkentés mellett. Ezt egy tizennégy éves gyerek sem hinné el” – mondta Gáspár, aki szerint politikai háttéralku született. Ezt megerősítendő hozzátette, hogy tavaly év végén már hallani lehetett a városban a kereszténydemokrata aktivistáktól, hogy „Piliscsabát megkapja a KDNP”. Csenger-Zalán Zsoltot is megkérdeztük a helyzetről. A parlamenti képviselő szerint nem csupán a rezsicsökkentés mellett gyűjtöttek több aláírást a kereszténydemokraták, hanem általában is erősebb a közösségi jelenlétük a településen. Ő egyébként másképp látja a történteket: „Először a polgármesterjelölt személyéről született meg a döntés, itt teljes volt a konszenzus, majd mivel a helyi Fidesz és KDNP nem tudott együttműködni, külön listát állítottak. Ennek választókerületi elnökként természetesen nem örülök, de ha hirtelen nem tudtak megállapodni, mit lehet tenni.”

A sikertelen megállapodáshoz vezető tárgyalások hasonlóan zajlottak, mint Békés megye 5. számú választókerületében, itt azonban a kereszténydemokraták nem engedtek a negyvennyolcból. „Felajánlottunk a listán három helyet és az alpolgármesteri posztot, de mivel ezt a kereszténydemokraták nem fogadták el, tovább tárgyaltunk. Végül már négy-négy arányban voltak a listán a fideszes és a KDNP-s jelöltek, de ez sem volt jó. A helyi KDNP vezetője azt mondta, nem kívánnak és nem tudnak együtt dolgozni egyetlen képviselőjelöltünkkel sem. Így az országos választmány döntött, külön lista lett, az viszont fel sem merült, hogy külön polgármesterjelölt is legyen” – tájékoztatott Gáspár Csaba, aki 2010 óta igazgatja a várost, előtte 2002–2006-ig képviselőként dolgozott Piliscsabán. A helyi közéletben több mint húsz éve tevékenykedik, 1990-ben ő alapította meg a Fidesz piliscsabai szervezetét is. Most „roppant felháborítónak” tartja, hogy a városban elvégzett munka senkit nem érdekel, például hogy „a 2010-ben még meglévő 67,5 milliónyi kifizetetlen számla 2011-re kifizetődött, a működési hiányt pedig rendbe tette a négy év alatt a városvezetés”. „Méltánytalannak tartom ezt a hozzáállást, így bár az identitásom nem változott, lemondtam a helyi szervezet vezetéséről, és bejelentettem Kubatov Gábornak kilépésemet a Fideszből” – mondta Gáspár, aki a Nemzeti Választási Iroda honlapján már független jelöltként szerepel.

A Fidesz–KDNP közös logóját megkapó Farkas Andrásnak nem lesz könnyű dolga. A végzettsége szerint építész és ipari formatervező Farkas egyszer már töltött be képviselői posztot az önkormányzatban, a 2009-es időközi választásokon a Korona Csereklub Egyesület színeiben indult és jutott be. Gáspár ezt annyival kommentálta, hogy „egy KDNP-hez köthető társaság másfél évig regnált a városban, a 2010-es választásokon azonban már senki sem jutott be közülük a testületbe”. Valóban, míg 2009-ben a Korona Csereklub hét képviselőt és a polgármestert adta a városnak, addig a 2010-es önkormányzati választásokon a Fidesz–Együtt a Holnapunkért képviselői taroltak. 2009-ben egyébként Farkas alapította meg a piliscsabai KDNP alapszervezetét, melynek azóta is vezetője.

Gáspár Csaba arra is felhívta figyelmünket, hogy Farkas még a hivatalos végleges döntés előtt írt egy bejegyzést Facebook-oldalára, ahol közölte: ő lesz a közös polgármesterjelölt. Indokolt is: a Fidesz azért döntött így, mert nincs megelégedve a piliscsabai önkormányzat képviselő-testületének munkájával. Gáspár szerint ezt még Csenger-Zalán is „nettó hazugságnak” titulálta; az országgyűlési képviselő nekünk is hasonló szellemben nyilatkozott, és hozzátette: a bejegyzést azóta már el is távolították az oldalról. Kérdéseinkkel Farkas Andrást is megkerestük, de válaszában közölte: köszöni szépen, nem kíván élni a nyilatkozat lehetőségével.

Nincs szakadás

 

A pártszövetségen belüli helyi konfliktusokról a két párt országos központját is megkérdeztük. „A Fidesz és a KDNP közötti helyi megállapodásokat minden esetben a helyi viszonyok alapján alakították ki. Több mint 1100 polgármesterjelöltünk és több mint 4 ezer képviselőjelöltünk van, ez éppen ennyiféle egyedi megállapodást jelent” – kaptuk a tájékoztatást a Fidesz sajtóirodájától. Szerintük a pártszövetség erős, és a helyi megállapodások nem be­folyásolják, semmiféle szakadás nincs a két párt között. Ezzel egyetértett a KDNP sajtóirodája is, annyit téve hozzá, hogy mivel mégiscsak két pártról beszélünk, a teljes konszenzus nem kérhető számon. „Vannak hangsúlyeltolódások és stílusbeli különbségek. Természetes, hogy van néhány település, ahol ezek a különbségek külön indulást eredményeznek. Arra viszont vigyáztunk, hogy ezzel ne adjunk lehetőséget más pártoknak.”

Hol még?

Az elmúlt hetekben az országos médiában több olyan településről olvashattunk, ahol valamilyen formában a Fidesz és a KDNP egymásnak feszült. Pakson például az exkenus Kozmann György a Fidesz–KDNP hivatalos jelöltje, az ellene induló Süli János elvileg független, gyakorlatilag fideszesek és kereszténydemokraták állnak mögötte, továbbá a városban összefogó MSZP–DK-szövetség is őt támogatja. Közös lista nincs. Ahogyan Szigetváron sem, ahol ráadásul a polgármesterjelölt Kolovics János csak a Fidesz színeiben indul, a helyi KDNP a független Simon Jánost támogatja – az országos KDNP álláspontja és felszólítása ellenében is – a Jobbikkal egyetemben. Gyöngyösön a lista közös, a polgármesterjelölt úgyszintén, de ismét csak papíron; valójában a helyi KDNP nem Tatár Lászlót, hanem a Gyöngyösünkért Lokálpatrióta Egyesület jelöltjét, a jelenlegi alpolgármestert, Réthy Bélát támogatja. Újpesten pedig a polgármesterjelölt Wintermantel Zsolt ugyan közös támogatással indul, de a képviselőjelöltek között egyetlenegy kereszténydemokratát sem találni. Mindez nem újdonság, a 2010-es önkormányzati választáson a KDNP-nek néhány helyen szintén – akkor is főként vidéken – becsúszott egy-két külön jelölt és lista, például Vácott, Veszprémben vagy Érden. Akkor erről Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője azt nyilatkozta, ezek csupán „egészséges feszültségek”.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.