Szeged

Hökösök az éjszakában

  • Vári György
  • 2012. szeptember 20.

Kis-Magyarország

A szegedi egyetem hallgatói önkormányzata (ehök) évek óta fel-felbukkan a botránykrónikákban, de a körülötte lévő alapítványi és céghálózatnak még senki sem szánt komoly figyelmet. Mi most megtettük.

Tavaly a Népszabadság és nyomában a HírTv is foglalkozott a szegedi ehökkel és elnökével, Török Márkkal, aki - bár máig nem végzett semelyik szakon - 2003 szeptemberében kezdte meg egyetemi tanulmányait. 2004-től a bölcsészkari, 2007 elejétől pedig az egyetemi hallgatói önkormányzat elnöke lett, úgyhogy bizonyosan az övé az egyik leghosszabb hökös karrier. A két médium egyként megállapította a Gazdaságtudományi Karon kirobbant, majd gyorsan kihamvadt botrány kapcsán, hogy a hallgatói képviseleti választások folyamata átláthatatlan és manipulálható; meg azt is, hogy az ehök kezelésében lévő milliárdos összegek (ösztöndíjak, lakhatási támogatás, jegyzettámogatás stb.) szétosztásának a szempontjai nem világosak, a döntések indokoltsága nehezen ellenőrizhető. Szóba került, hogy az elnök hatalma az ehökön belül jószerivel korlátlan, lényegében ő dönt - közvetve vagy közvetlenül - a legfőbb döntéshozó szerv, a választmány összetételéről, és az így összeállított testület jelöli ki például a választások tisztaságát biztosítani hivatott grémiumot is. Ennél többre azonban senki nem jutott, a Népszabadság megfogalmazása szerint "információk helyett mendemondák" keringtek csak az ehök-vezetők ügyeiről, mindenféle bizonyíték nélkül. A HírTv riportja meg is zenésített egyet ezek közül, az ehök vezetését azzal vádolta meg a kamerájuk előtt az egyik városi szórakozóhely üzemeltetője, hogy a hökösök megzsarolták: vagy súlyos tízmilliókat fizet nekik, vagy bezárhatja a boltot. Mivel nem engedett a zsarolásnak, szerinte ez is magyarázhatja, hogy jelenleg nincs szerződése az egyetemmel a vállalkozásának helyet adó ingatlan bérlésére. A HírTv érdeklődésére azonban, hogy valóban szokott-e zsarolni és védelmi pénzeket szedetni, Török Márk váratlanul nemmel válaszolt, innen nem nagyon lehetett továbblépni.

Márk beszédet mond


Márk beszédet mond

Fotó: MTI/Németh György

 

Leválthatatlanul

A hallgatói önkormányzat körüli alapítványok és a rájuk épülő cégháló még senki figyelmét nem keltette fel. A történet kiindulópontja a 2004-ben alapított Szegedi Tudományegyetem Hallgatóiért Alapítvány (SZTEHA). Az alapítvány vagyona felett mindenkor az aktuális hallgatói önkormányzat, vagyis rajtuk keresztül az őket megválasztó egyetemisták rendelkeznek; az alapító okirat előírja, hogy a pénz felosztásáról döntő kurátorokat mindig az aktuális kari hökök delegálhatják. Az eredeti alapító okirat azt is rögzíti, hogy a kuratórium elnöke mindig az aktuális ehök-vezető. Miután a SZTEHA megalakulása után egyesült az állami tulajdonú Prudentia Hallgatói Jóléti és Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal, rászállt a jogelőd alapítvány tulajdonrésze az Universitas Diák-Szolgáltató Központ Kht.-ben (2009-től Universitas Szeged Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft.). A kht.-be 2007-ben többségi tulajdonosként beszállt a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) is. E cég üzemelteti - egyéb tevékenységei mellett - a város két, elsősorban egyetemisták számára szolgáltató népszerű bulizóhelyét, a koncerteknek, felolvasásoknak, színházi eseményeknek otthont adó SZTEage-et és a JATE-klubot.

A stabilan félmilliárd forinton túli nettó árbevételt produkáló cég tulajdonosi szerkezetében tavaly márciusban meglepő változás állt be: a SZTEHA helyére 2011. március 21-én a H. M. Vagyonkezelő Kft. lépett, amely egyébként éppen aznap alakult. Túl nagy forgalmat a H. M. nem bonyolít, tavalyi nettó bevétele alig több mint félmillió, míg adózott eredménye 248 ezer forint volt. A vagyonkezelő cég tulajdonosai közt a SZTEHA-n kívül további két, az ehök jelenlegi elnöke, Török Márk által alapított alapítványt találunk: A Jövő Felsőoktatásáért Alapítványt (JFA), illetve a JABE a Hallgatókért Kiadói Alapítványt. A 2006 májusában százezer forinttal alapított JFA deklarált célja "a felsőoktatás - ezen belül az ifjúságpolitika - tudományos hátterének biztosítása", de az interneten gyakorlatilag semmi nyoma nincs tevékenységének. Felügyelőbizottsága nincs, mivel állításuk szerint az éves bevétel nem éri el az 5 milliót, ahogyan a JABE-é sem. A JABE célja a hök "révén létrejövő kiadványok" "koordinálása", bármit jelentsen is ez, valamint a jegyzetellátás minőségének javítása. Kiadói tevékenységének szórványos nyomai lelhetők fel a világhálón. Ezeknek az alapítványoknak a kuratóriumait már nem a mindenkori kari hök-delegáltakkal töltik fel - vagyis a tulajdonosváltás után az ide befolyó pénzek felügyelete kikerült az egyetemisták kezéből, a pénzek elköltésére, felosztására a jövendő egyetemi érdek-képviseleti választások eredménye semmilyen befolyást sem gyakorolhat. Vagyis ha egyszer megszűnne Török Márk hallgatói jogviszonya a SZTE-n, attól még az általa alapított JABE és JFA nem veszítené el az egyetemmel közös érdekeltségeit a szegedi éjszakában. A JFA jelenlegi kurátorairól, Lutz Gáborról, Balogh Evelinről és Rácz Elődről sem tudható, mi közük van a hallgatói érdekképviselethez: Lutz Gábor vezeti ugyan az új szolgáltatásként igénybe vehető jogsegély-szolgálatot és Balogh Evelin besegít neki, de hogy ezt megbízási szerződéssel teszik-e, vagy ehök-tisztségviselőként, arra nem kaptunk választ az ehök-irodától, ahogyan a SZTEHA-val kapcsolatos többi kérdésünkre sem. A vállalkozás többségi tulajdonosát, az egyetemet is megkérdeztük, miért döntött úgy, hogy hozzájárul ahhoz, hogy a közvetett hallgatói kontroll alatt álló SZTEHA helyett Török Márk alapítványai legyenek az üzlettársai a szórakozóhelyek működtetésében - felelet azonban az egyetemtől sem érkezett.

Kurátorkeringő

A Csongrád Megyei Bíróság 2008 augusztusában Török Márk keresetét elutasítva jóváhagyta az egyetem fegyelmi bizottságának határozatát, amely két félévre kizárta az ehök-elnököt az intézmény hallgatói közül. Török akkor kénytelen volt egy évre lemondani a hallgatói önkormányzat elnöki tisztéről. Ám ezt megelőzően úgy módosították a SZTEHA alapszabályát, hogy a kuratóriumot nem automatikusan a mindenkori ehök-elnöknek kell vezetnie; vagyis Török akkor is az egyetemmel közös vállalkozásból befolyó pénzek elosztását végző testület elnöke maradt, amikor nem lehetett hallgató az SZTE-n. Az új alapszabály szerint egyébként az elnököt a kurátorok választják - az őket delegáló kari hökök elnökeire pedig, mint a Népszabadság cikkéből kiderül, az ehök-elnök, vagyis Török Márk tesz javaslatot. Török átmeneti pótlására arra az egy évre - egyetlen jelöltként - azt a Zelena Andrást választották meg, aki néhány évvel azelőtt tanúként működött közre a Jövő Felsőoktatásáért Alapítvány létrehozásában. Amikor eltiltása véget ért, Török vissza is vette a pozícióját.

A hökös kurátorok más esetben is úgy bántak a hallgatók számára alapított, átmenetileg rájuk bízott alapítvánnyal, mintha a sajátjuk volna: belevitték tulajdonostársként magánvállalkozásaikba. A 2007 májusában alakult Ponty-Média Kft. nevű médiacégben egyszerre volt részesedése a SZTEHA-nak és - többek között - Ament Balázsnak vagy Karsai Norbertnek. Ament 2007 májusában, a cég alapításakor lett a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar hök-elnöke, de volt ehök-alelnök is, jelenleg a felügyelőbizottság elnöki tisztét látja el. Karsai is ehökös, és a Ponty-Média által kiadott partyponty.hu nevű újság "fotós szerkesztője" - hogy társadalmi munkában vagy pénzért, arról nem kaptunk tájékoztatást. Később az ő részüket kivásárolta egy újabb civil szervezet, a Regionális Ifjúságfejlesztő Központ Alapítvány, melynek a kurátorai ők maguk voltak; utóbb a SZTEHA tulajdonrészét itt is kiváltotta a már ismerős H. M. Vagyonkezelő, a SZTEHA és a Török alapította alapítványok közös tulajdona.

A SZTEHA gazdálkodásába, ahogyan eddig, ezután sincs mód betekinteni, 2007 óta nincsenek fenn a honlapjukon a közhasznúsági beszámolók, de a betekintést kérő hallgatói próbálkozásra sem érkezett válasz, miként a mi kérésünkre sem.

Egyszer azonban a leghosszabb hallgatói karrier is véget ér, de bizonyos jelek szerint az ehökből nemcsak a vendéglátóipar, hanem a városi politika felé is vezetnek utak. A Törököt egyetlen röpke évre helyettesítő Zelena Andrást például a legutóbbi önkormányzati választás után - amikor a Fidesz káderei lepték el a városi cégeket - a Szegedi Városi Televízió élére nevezték ki. (Erről bővebben lásd: SzkanderMagyar Narancs, 2011. július 21.) Az ehök pártpolitikai kapcsolataira utal az is, hogy a tavaly októberi, a felsőoktatási törvény tervezete elleni ehök-tüntetést komolytalannak minősítő, Török Márkról különösen súlyos szavakkal megemlékező cikk villámgyorsan lekerült a Polgármesteri Hivatal működtette, tartalma alapján inkább a Botka László polgármesterhez közel álló szeged.hu-ról. Kérdésünkre, hogy mi magyarázza az írás eltűnését, lapzártánkig sem a polgármestertől, sem a jegyzőtől nem érkezett válasz.


Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.