Keresve is nehéz találni olyan ipari és egyéb hulladékfajtát, amit ne akarnának elföldelni a Veszprémhez közeli Márkó I. dolomitbányatelkén. Csak néhány példa: hulladékbeton, timföld gyártásából, krómtalanításból, ciántalanításból származó hulladék, bitumenkeverék, szennyvíztisztításból származó hulladék, bontási kevert hulladék és hasonlók. (A Bakonyban, Veszprémtől 9 kilométerre nyugatra lévő településen összesen három bányatelket nyitottak – a szerk.) A vállalkozó hulladékhasznosítási tevékenységéhez 2021 augusztusban nyújtotta be előzetes hatástanulmányát, amire a Veszprém Megyei Kormányhivatal két hónappal később rábólintott, kiadta az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozatát. Megállapította, hogy a Bakony-Inert Hulladékgazdálkodási Kft. a bányatelek hulladékfeltöltésétől nem feltételezhető jelentős környezeti hatás. Ekkor már hónapok óta jártak a tömött dömperek az exbányába ürítve hulladékrakományukat.
A fuvarokat elsőként 2021 nyarán észleltek a márkóiak, idén februárra viszont annyira felpörgött a lerakás, hogy mozgalmat alakítottak a szomszédos bándiakkal összefogva.
A szemétbányává változtatott telepen ugyanis a földfelszín alatt 7 méterre húzódik a Veszprémig elérő vízbázis, amelyet 22 éven át, évente 100 ezer tonnával, összesen 1,6 millió köbméter ipari és kevert hulladékkal akar megterhelni a vállalkozó.
Az 1700 lakosú Márkót a felszín alatti vizek védelme szempontjából érzékeny területen lévő települések között tartja számon a kormányrendelet, sőt közigazgatási területe kiemelten érzékeny területnek minősül. A Veszprém-Gyulafirátóti vízbázis ún. hidrogeológiai „B” szintű védőterületének külső peremén helyezkedik el. A hulladéklerakókat szabályozó törvény szerint legalább 300 méteres védőtávolságban lehet hulladéklerakót létesíteni a vízbázistól, ez a létesítmény 270 méterre van. Így lerakóként nem kaphatott volna engedélyt, hulladékfeldolgozóként viszont a vízbázistól való távolság már nem akadályozó feltétele működésének. A Bakony-Inert elég abszurd érveléssel arra hivatkozva kapta meg az engedélyt, hogy ha nem tömi be a tájsebet, akkor lakossági illegális hulladéklerakó válhat belőle, továbbá a veszélyes bányafalakat meg kell szüntetni, a területet a tájba illesztve újrahasznosíthatóvá kell tenni. Mivel a gödör feltöltéséhez nem áll rendelkezésére a közelben olcsó, megfelelő minőségű töltőanyag, ezért ún. inert hulladékkal illeszti vissza a tájba a tátongó mélységet (az inert hulladék vízben nem oldódó, nem éghető hulladék, ami biológiai úton nem bomlik le; ilyen például az építési és bontási hulladék nagy része – a szerk.).
Az ellenállásba a civilek oldalán veszprémi önkormányzati képviselők is bekapcsolódtak. Június 29-én a Fidesz veszprémi polgármesterét, Porga Gyulát kérdezte Hartmann Ferenc MSZP-s képviselő a vízbázist érintő veszélyekről. Kezdeményezte, hogy a képviselők kapjanak dokumentumokkal kiegészített tájékoztatást a folyamatban lévő szakhatósági eljárásokról, és határozzanak arról, hogy a város beavatkozóként részt vesz a további eljárásokban. A veszprémkukac beszámolója szerint a polgármester a téma következő testületi ülésen való napirendre vételét megkerülve csak írásos tájékoztatást ígért, ingerküszöbét nem lépte át a vízbázis miatti aggodalom, amit túldimenzionáltnak minősített.
Márkó képviselő-testülete szerdán ülésezett, amelyen viszont napirendre vették a gigantikus ipari szemétbánya jövőjét. A képviselők akként módosították a helyi építési szabályzatot, hogy a bányatelket csak a kitermelt meddőjével rekultiválható, ott tilos bármilyen hulladék deponálása. Ennek a határozatnak a relevanciája ugyanakkor kérdéses, mivel alacsonyabb szintű jogszabály, mint amivel a hulladéklerakást engedélyezte a megyei kormányhivatal.
A Narancs.hu írásban kérdezte Márkó polgármesterét, a Fidesz támogatta független Hartmann Antalt és a Bakony-Inert Hulladékgazdálkodási Kft. ügyvezető tulajdonosát, Klausz Lászlót. Egyikük sem reagált kérdésünkre: milyen garanciát tudnak adni arra az ott élőknek, hogy az lerakott hulladék nem fogja beszennyezni a karsztvízkészletet.
Az ivóvizüket adó bakonyi karsztvízkészletet védő civileknek ugyanakkor sikerült megszerezniük a bánya műszaki üzemeltetési tervét, amelyben nem szerepel a hulladékfeltöltés, hanem a kitermelt meddő és földfelszíni humusz visszahelyezése. Ennek a végrehajtását kérik. A Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Zrt. vezérigazgatója, Kugler Gyula a civilek aggodalmának adott igazat egy lakossági fórumon. A vezérigazgató ezt Katanics Sándor független veszprémi önkormányzati képviselőnek levélben is megerősítette. „Társaságunk szakembereinek véleménye szerint a bányagödör hulladék hasznosítási tevékenységre történő átminősítése kockázatot jelent a térség karsztvízbázisaira nézve, ezért azt mi nem támogatjuk” – írta a víziközmű cég vezetője.
FRISSÍTÉS
Hartmann Antal, Márkó polgármestere cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre. Ezt közölte lapunkkal:
„A márkói murvabányával kapcsolatban írt levelére az alábbi tájékoztatást adom:
A murvabánya hulladékhasznosításra irányuló tevékenységével kapcsolatban szennyeződés megakadályozását hogyan garantálja, milyen hulladékot akar elhelyezni, hogyan védi meg a vízbázist, a hulladék feldolgozásának módszere – a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya az illetékes.
Márkó Község Önkormányzata a Helyi Építési Szabályzatának (HÉSZ) módosításáról döntött, mely szerint Kk-b övezet (bánya) területein tilos lesz a hulladékgyűjtés, hulladéklerakás, hulladékhasznosítási tevékenység, hulladékgazdálkodás, az övezetben a rekultiváció, a tájseb helyreállítása csakis és kizárólag helyi bányameddővel történhet. A HÉSZ 25/A §-a kiegészül a veszélyes hulladék elhelyezhetőségének tilalmával.”
(Címlapképünk illusztráció)
