Hűlt helyét találtuk egy uniós forrásból „megvalósult” telephelynek Sarkadon

Kis-Magyarország

Közel másfélszáz millió forintot kapott Gyula és környéke közbeszerzéseinek legnagyobb nyertese, a Futizo Kft. még tíz évvel ezelőtt egy roma munkavállalók támogatására kiírt pályázaton. A támogatásból Sarkadon telephelyet kellett volna létesíteni 2014-re. Ám ennek a mai napig nincs nyoma.

A szóban forgó területen a Békés megyei kisvárosban az utóbbi néhány hétben úgy tettek, mintha valami létesült volna. Kivágták a fákat és bokrokat, murvával szórták fel a területet, valami kerítésféle is van itt, és az uniós támogatásról szóló táblát is újból kitették. Ami önmagában is leleplező. A dolog szépséghibája, hogy a 2012-ben elnyert pályázat kivitelezési határideje 2013 elején indult és 2014 június végén lezárult. A meglehetősen hosszú nevű, az Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban – hátrányos helyzetű, elsősorban roma munkavállalók integrációja a munkaerőpiacon című pályázaton a maximálishoz, a 150 millió forinthoz közeli támogatást, összesen 141,5 milliót nyert a gyulai székhelyű Futizo Kft.

Az Európai Unióban mintegy 10-12 millió, ezen belül Magyarországon mintegy 700 ezer roma él peremre szorulva, nagyon rossz gazdasági-társadalmi körülmények között. A pályázat ezért a roma emberek integrációját tűzte célul, főként az elmaradott hazai kistérségekben. Sarkad ezek közé tartozik. A projekt nemcsak társadalmi, hanem gazdasági előnyöket kínált, amelyek, így szerepelt a kiírásban, mérhetőek lesznek a nemzetgazdaság teljesítményében is. A pályázat célja szerint a romák integrációjával járó fontos gazdasági és pénzügyi hatások olyan üzleti környezetet és társadalmi légkört alakítanak ki, amely elfogadóbb a romákkal szemben, elősegítve ezzel zökkenőmentes integrációjukat. Hogy ebből mi és hogyan valósult meg Sarkadon, kérdéses.

 
Fotó: A szerző felvétele

Mindenesetre a pályázati projekt kivitelezésének befejezésekor, 2014. június 30-án a Futizo Kft. sajtóközleményt adott ki. Ebben arról írtak, hogy a sarkadi beruházás határidőre és kifogástalanul megvalósult. A tájékoztatás szerint a 283 milliós projekthez közel 150 milliót nyert a cég; ennek keretében hat korszerű munkagépet szereztek be, így kapacitásnövelő technológiai fejlesztést hajtottak végre. Az új gépekkel a szolgáltatási palettáját szélesítette a vállalkozás, de egyben sarkadi telephelyét is megerősítette. Mindezzel 20 munkahelyet tudtak megtartani, és kettő újat teremtettek.

A pályázati felhívásban szerepelt, hogy a projekt benyújtása után az ellenőrzésre feljogosított szervek azonnal megkezdhetik az ellenőrzést. Az érvényben lévő protokoll szerint pedig a projekt befejezéskor az irányítóhatóság teljeskörű kontrollt végez. Nem tudni, ez miként zajlott, ám az biztosnak látszik, hogy az ellenőrzés aligha lehetett körültekintő a telephely esetében. Az ugyanis máig nem készült el. Megnéztük a Google Mapsen, folyt-e valamilyen munka vagy építkezés az adott földterületen, de csak azt lehetett látni, hogy a telephely kontúrjai helyett a terület zöldellik. Bokrok, fák és embermagasságig érő fű borította be az ingatlant. A helyszínen azt lehetett tapasztalni, hogy az utóbbi néhány hétben vagy hónapban kiirtották a növényzetet és murvával szórták fel a terület egy részét.

 
Fotó: A szerző felvétele

A tisztánlátás érdekében a Futizo Kft. ügyvezetőjéhez, Piskolty Tiborhoz fordultunk kérdéseinkkel. A földhivatali tulajdoni lap másolatából kiderült, hogy a szóban forgó, 4759/14. helyrajzi számú ingatlant a Futizo Kft. 2014. február 20-án vásárolta meg. Megjegyeztük, hogy bár a projekt 2014 nyarán lezárult, de telephelynek nyomát sem láttuk. Ezért azt kérdezte a Narancs.hu a Futizo Kft. ügyvezetőjétől, hogy mi ennek a magyarázata, valójában mi történt. Miért nem valósították meg a projekt telephelyre vonatkozó részét? Megvalósult egyáltalán a  pályázat? Miért most, a pályázat kivitelezése után 8-9 évvel  tisztították meg a területet? Választ nem kaptunk kérdéseinkre.

Futizo Kft.: a cég ami mindent visz

A gyulai székhelyű és a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta figyelemre méltóan sok közbeszerzést elnyert cég pályaívét nem nehéz megrajzolni. Majdnem a nulláról indultak, és a határ a csillagos ég. A rengeteg uniós forrás miatt sok meghívásos vagy nyílt közbeszerzést írtak ki – az önkormányzatok, állami szervezetek, iskolák és egyházak – a békési fürdővárosban, valamint környékén, s valahogy mindig a Futizo Kft. került ki győztesen. Alig volt tender, amelyen ne nyert volna.

„Közel tizenhatszorosára (!) nőtt az árbevétele a gyulai Futizo Kft.-nek 2010 és 2014 között. Majdnem minden közbeszerzést megnyertek, amin elindultak – Gyulán legalábbis. A békési fürdővárostól összesen közel 1,2 milliárdnyi megbízást nyert a cég. (…) A 2010-es, 173 milliós nettó árbevétel 2011-ben már 886 millió forint – ami egy éven belül több mint ötszörös növekedés! De nincs megállás, 2012-ben a nettó árbevétel meghaladta a bűvös 1 milliárd forintot, egészen pontosan 1 milliárd 106 millió forint lett. A mérleg szerinti eredmény 172 millió forint lett – azaz szinte pontosan ugyanannyi, mint két évvel korábban volt az árbevétel! 2013-ban sem csökkent a növekedési ütem, ekkor közel 1,6 milliárdos árbevétel mellett a nyereség 237 millió forint” – írta a 2010-es gyulai fideszes hatalomátvétel legnagyobb nyerteséről 2016-ban az Átlátszó. A 2014-es esztendő a Futizo Kft. "csúcséve": közel 2,7 milliárdos árbevétel mellett az adózott eredmény 386 millió forint lett. 2015-ben ettől valamelyest elmaradtak (2,3 milliárdos forgalom mellett 376 milliós profit). 2010-hez képest a cég árbevétele 2018-ra 24-szeresére, közel 4,2 milliárd forintra nőtt, majd a 2019-es és 2020-as évben átlépte a 5 milliárdos határt.

Csak 2016 és 2018 között a felvett osztalék összege 1 milliárd 67 millió forintra duzzadt – ez 16-szoros növekedés néhány év alatt. 2010-ig visszamenően a Piskolty-cégek, de ezen belül elsőrendűen a Futizo Kft. nyereséghányada 16 százalék. Ez pontosan egyezik a vezető oligarchák, így a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz tartozó NER-közeli cégeknek a piaci átlagot messze meghaladó nyereséghányadával.

 

A Futizo Kft. nem csupán az a cég, amely a Fidesz-uralom közepette Gyulán és a gyulai választókerületben mindent visz, hanem az is, amelyet nem is olyan régen jó példaként hozott fel a gyulai fideszes polgármester, Görgényi Ernő. A város vezetője arról beszélt, a Futizo Kft. komoly és sikeres cég, sok gyulainak ad munkát és megélhetést.

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.