Hűlt helyét találtuk egy uniós forrásból „megvalósult” telephelynek Sarkadon

Kis-Magyarország

Közel másfélszáz millió forintot kapott Gyula és környéke közbeszerzéseinek legnagyobb nyertese, a Futizo Kft. még tíz évvel ezelőtt egy roma munkavállalók támogatására kiírt pályázaton. A támogatásból Sarkadon telephelyet kellett volna létesíteni 2014-re. Ám ennek a mai napig nincs nyoma.

A szóban forgó területen a Békés megyei kisvárosban az utóbbi néhány hétben úgy tettek, mintha valami létesült volna. Kivágták a fákat és bokrokat, murvával szórták fel a területet, valami kerítésféle is van itt, és az uniós támogatásról szóló táblát is újból kitették. Ami önmagában is leleplező. A dolog szépséghibája, hogy a 2012-ben elnyert pályázat kivitelezési határideje 2013 elején indult és 2014 június végén lezárult. A meglehetősen hosszú nevű, az Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban – hátrányos helyzetű, elsősorban roma munkavállalók integrációja a munkaerőpiacon című pályázaton a maximálishoz, a 150 millió forinthoz közeli támogatást, összesen 141,5 milliót nyert a gyulai székhelyű Futizo Kft.

Az Európai Unióban mintegy 10-12 millió, ezen belül Magyarországon mintegy 700 ezer roma él peremre szorulva, nagyon rossz gazdasági-társadalmi körülmények között. A pályázat ezért a roma emberek integrációját tűzte célul, főként az elmaradott hazai kistérségekben. Sarkad ezek közé tartozik. A projekt nemcsak társadalmi, hanem gazdasági előnyöket kínált, amelyek, így szerepelt a kiírásban, mérhetőek lesznek a nemzetgazdaság teljesítményében is. A pályázat célja szerint a romák integrációjával járó fontos gazdasági és pénzügyi hatások olyan üzleti környezetet és társadalmi légkört alakítanak ki, amely elfogadóbb a romákkal szemben, elősegítve ezzel zökkenőmentes integrációjukat. Hogy ebből mi és hogyan valósult meg Sarkadon, kérdéses.

 
Fotó: A szerző felvétele

Mindenesetre a pályázati projekt kivitelezésének befejezésekor, 2014. június 30-án a Futizo Kft. sajtóközleményt adott ki. Ebben arról írtak, hogy a sarkadi beruházás határidőre és kifogástalanul megvalósult. A tájékoztatás szerint a 283 milliós projekthez közel 150 milliót nyert a cég; ennek keretében hat korszerű munkagépet szereztek be, így kapacitásnövelő technológiai fejlesztést hajtottak végre. Az új gépekkel a szolgáltatási palettáját szélesítette a vállalkozás, de egyben sarkadi telephelyét is megerősítette. Mindezzel 20 munkahelyet tudtak megtartani, és kettő újat teremtettek.

A pályázati felhívásban szerepelt, hogy a projekt benyújtása után az ellenőrzésre feljogosított szervek azonnal megkezdhetik az ellenőrzést. Az érvényben lévő protokoll szerint pedig a projekt befejezéskor az irányítóhatóság teljeskörű kontrollt végez. Nem tudni, ez miként zajlott, ám az biztosnak látszik, hogy az ellenőrzés aligha lehetett körültekintő a telephely esetében. Az ugyanis máig nem készült el. Megnéztük a Google Mapsen, folyt-e valamilyen munka vagy építkezés az adott földterületen, de csak azt lehetett látni, hogy a telephely kontúrjai helyett a terület zöldellik. Bokrok, fák és embermagasságig érő fű borította be az ingatlant. A helyszínen azt lehetett tapasztalni, hogy az utóbbi néhány hétben vagy hónapban kiirtották a növényzetet és murvával szórták fel a terület egy részét.

 
Fotó: A szerző felvétele

A tisztánlátás érdekében a Futizo Kft. ügyvezetőjéhez, Piskolty Tiborhoz fordultunk kérdéseinkkel. A földhivatali tulajdoni lap másolatából kiderült, hogy a szóban forgó, 4759/14. helyrajzi számú ingatlant a Futizo Kft. 2014. február 20-án vásárolta meg. Megjegyeztük, hogy bár a projekt 2014 nyarán lezárult, de telephelynek nyomát sem láttuk. Ezért azt kérdezte a Narancs.hu a Futizo Kft. ügyvezetőjétől, hogy mi ennek a magyarázata, valójában mi történt. Miért nem valósították meg a projekt telephelyre vonatkozó részét? Megvalósult egyáltalán a  pályázat? Miért most, a pályázat kivitelezése után 8-9 évvel  tisztították meg a területet? Választ nem kaptunk kérdéseinkre.

Futizo Kft.: a cég ami mindent visz

A gyulai székhelyű és a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta figyelemre méltóan sok közbeszerzést elnyert cég pályaívét nem nehéz megrajzolni. Majdnem a nulláról indultak, és a határ a csillagos ég. A rengeteg uniós forrás miatt sok meghívásos vagy nyílt közbeszerzést írtak ki – az önkormányzatok, állami szervezetek, iskolák és egyházak – a békési fürdővárosban, valamint környékén, s valahogy mindig a Futizo Kft. került ki győztesen. Alig volt tender, amelyen ne nyert volna.

„Közel tizenhatszorosára (!) nőtt az árbevétele a gyulai Futizo Kft.-nek 2010 és 2014 között. Majdnem minden közbeszerzést megnyertek, amin elindultak – Gyulán legalábbis. A békési fürdővárostól összesen közel 1,2 milliárdnyi megbízást nyert a cég. (…) A 2010-es, 173 milliós nettó árbevétel 2011-ben már 886 millió forint – ami egy éven belül több mint ötszörös növekedés! De nincs megállás, 2012-ben a nettó árbevétel meghaladta a bűvös 1 milliárd forintot, egészen pontosan 1 milliárd 106 millió forint lett. A mérleg szerinti eredmény 172 millió forint lett – azaz szinte pontosan ugyanannyi, mint két évvel korábban volt az árbevétel! 2013-ban sem csökkent a növekedési ütem, ekkor közel 1,6 milliárdos árbevétel mellett a nyereség 237 millió forint” – írta a 2010-es gyulai fideszes hatalomátvétel legnagyobb nyerteséről 2016-ban az Átlátszó. A 2014-es esztendő a Futizo Kft. "csúcséve": közel 2,7 milliárdos árbevétel mellett az adózott eredmény 386 millió forint lett. 2015-ben ettől valamelyest elmaradtak (2,3 milliárdos forgalom mellett 376 milliós profit). 2010-hez képest a cég árbevétele 2018-ra 24-szeresére, közel 4,2 milliárd forintra nőtt, majd a 2019-es és 2020-as évben átlépte a 5 milliárdos határt.

Csak 2016 és 2018 között a felvett osztalék összege 1 milliárd 67 millió forintra duzzadt – ez 16-szoros növekedés néhány év alatt. 2010-ig visszamenően a Piskolty-cégek, de ezen belül elsőrendűen a Futizo Kft. nyereséghányada 16 százalék. Ez pontosan egyezik a vezető oligarchák, így a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz tartozó NER-közeli cégeknek a piaci átlagot messze meghaladó nyereséghányadával.

 

A Futizo Kft. nem csupán az a cég, amely a Fidesz-uralom közepette Gyulán és a gyulai választókerületben mindent visz, hanem az is, amelyet nem is olyan régen jó példaként hozott fel a gyulai fideszes polgármester, Görgényi Ernő. A város vezetője arról beszélt, a Futizo Kft. komoly és sikeres cég, sok gyulainak ad munkát és megélhetést.

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.