Bár történészkörökben nem igazán ismert a neve, valamit elárul róla, hogy a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Juhász Gyula Pedagógiai Karán történészként oktató Gulyás egyben a Magyarságkutató Intézet tudományos tanácsadója is, aki március 15-én a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést vehette át.
Gulyás migrációs kurzusa szabadon választható tantárgy az SZTE hallgatói számára, akik közül az első, meglehetősen sajátos megjegyzésekkel tarkított óra után panaszlevelet írtak. Ez értesüléseink szerint most kari vizsgálatra vár. A panaszlevél birtokunkba került, az előadásról származó rasszista, homofób és szexista kijelentéseket ebből idézzük. A levél tanúsága szerint az előadás szabályosan hemzsegett a nehezen magyarázható oktatói kijelentésektől.
A frissen kitüntetett oktató nemes egyszerűséggel
„félhülyének” nevezte Joe Bident, az Egyesült Államok elnökét, aki szerint „az amerikai feka kultúra a rapre épül”, és úgy általánosságban „rendkívül csúnya niggerek”-ről beszélt másfél órás előadásában. Az amerikai alelnökről ezt mondta: „Kamala Harrist, én csak fekete ribancnak szólítom.”
A birtokunkban került hallgatói panaszlevél szerint olyan semmivel alá nem támasztott kijelentéseket is tett a február közepén megtartott előadásán, hogy Japánra éppen a sziget volta és az izolációs viselkedése miatt jellemző a belterjes szaporodás, ami az ott élőket degenerálttá tette és teszi.
Nem tudni, hogy az ilyen kijelentések hogyan feleltethetőek meg az oktatókra vonatkozó általános etikai irányelveknek. Az SZTE erre vonatkozó dokumentumában egyebek mellett az szerepel, hogy az oktatóknak a tanítás során ragaszkodniuk a tényekhez, a tudományos igazsághoz és a tudományos módszerekkel kapott adatokhoz; az azokból levont következtetéseket szakmai tisztességgel kell, hogy képviseljék.
A diákok beadványa szerint, amikor az oktató arra kérte őket, hogy véleményezzék prezentációját, és valakitől azt a feleletet kapta, hogy az tökéletes, akkor arra így reagált: „Az lenne a tökéletes, ha Claudia Schiffer a hálószobámban tartózkodna, de tudom, hogy a hallgatónak minden jó.”
De az ilyen típusú megnyilvánulások sorában ez csak az egyik volt. Női hallgatóit folyamatosan „megtalálta” az online előadáson. Előbb azzal a kiszólásával, hogy „jó lenne már nem csak XY srác képét látni, bekapcsolhatnák a hölgyek a kamerát, legalább lenne mit néznem”. Majd nem sokkal később állítólag azt mondta egy, az online közvetítésről távozó hallgatója kapcsán, hogy „a kreol hallgatólány visszajöhetne”. A digitális oktatás olyan platformon folyt, ami negyven percet engedélyez a felhasználói számára, ezt követően újra fel kell rá jelentkezni. Amikor arról érdeklődött az oktató, hogy hallgatói visszatértek-e, egy diákfiútól érkező igenlő válaszra úgy reflektált, hogy őt magát, mint heteroszexuális férfit nem izgatja fel az az információ, amely ilyen esetben egy másik férfiről érkezik.
Az ügyben megkerestük Gulyás Lászlót, akitől arról érdeklődtünk, mennyire tartja összeegyeztethetőnek oktatói munkájával azokat a kijelentéseket, amelyeket a panaszlevélből idéztünk. Gulyás László az alábbi választ adta előre kikötve, hogy az teljes egészében, változtatás nélkül jelenjen meg. Íme:
„Mintegy huszonöt éves egyetemi oktatói pályám során igyekeztem mindig magas színvonalon ellátni feladataimat, s tevékenységemmel kapcsolatban eddig sem személyi, sem szakmai aggály soha nem merült fel. A hallgatók körében előadásaim nagy népszerűségnek örvendnek. Két doktori (PhD) fokozattal és habilitált doktori címmel rendelkező professzorként a tudományos teljesítményt objektív módon jellemző Magyar Tudományos Művek Tára adatbázisban több mint négyszáz közleményem szerepel (köztük tizenöt önálló könyvem), az azokra való független hivatkozások száma pedig meghaladja az ezerötszázat.”
Gulyás László nem válaszolt egyetlen kérdésre sem. Igaz, egy félmondattal sem cáfolta, hogy az ez év február 17-én délután megtartott online előadásán elhangoztak volna azok a kijelentések, amelyeket a panaszt tévő diákok idéztek.
Az SZTE oktatást segítő online felületén, a CooSpace-en a történtekre reagálva Gulyás László az alábbi bejegyzéssel fordult a Migráció és menekültügy a XX. században című kurzust felvett hallgatókhoz:
„Tisztelt Hallgató Hölgyek és Urak!
Kósza információk jutottak el hozzám, miszerint néhány hallgatónak nem tetszik az a világnézeti alap, amelyről a migrációs órát tartom. Sőt állítólag feljelentést írtak ellenem!!!
Ez a sunyi magatartás mélységesen felháborított. Az oktató feljelentése világnézeti alapon a legrosszabb kommunista időkre emlékeztet.
Ilyet Sztálin és Rákosi alatt csináltak az ifjú kommunisták.
Ez a magatartás méltatlan az egyetemi léthez, ez méltatlan az oktató-hallgató viszonyhoz. Az egyetemi autonómia leszögezi, hogy az oktatónak a tanítás során alapvető joga a saját értékrendjének megfelelően tanítani. Nemzeti, polgári, konzervatív értékrendet valló oktatóként visszautasítom, hogy bármely hallgató megkérdőjelezze értékrendemet.
A hallgatónak nem kötelező Velem egyetérteni! A hallottak a hallgató a saját értékrendje szerint elfogadhatja, illetve elutasíthatja.
Mivel a migrációs kurzusom szabadon választható tantárgy, azt javaslom, hogy
akinek nem tetszik előadásom világnézeti alapja, nem ért egyet a nemzeti, polgári, konzervatív értékrenddel, akit ennek hallgatása is zavar az AZONNAL ADJA LE ÓRÁMAT!!!
(Ma éjfélig még megteheti).
Nem szeretném, ha a Szegedi Tudományegyetem, néhány hallgató miatt ideológiai csatatérré változna. Az egyetemi autonómia következtében számos kommunista és liberális oktató tanít egyetemünkön, így ezen hallgatóknak van lehetősége saját világnézeti meggyőződésének megfelelő kurzust hallgatnia.
Üdvözlettel:
Prof Dr. Gulyás László egyetemi tanár”
A felsőoktatási törvény ehhez képest úgy fogalmaz, hogy az oktatót valóban megilleti a világnézet és az értékrend szerint oktatás joga, azzal a korláttal, hogy az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan kell közvetítenie, a hallgató emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartva. A Szegedi Tudományegyetem Etikai Szabályzata pedig úgy fogalmaz, hogy az Egyetem nem elkötelezett egyetlen vallás, egyház vagy világnézet mellett sem, vallási és világnézeti kérdésekben semleges és toleráns. Ez pedig alapvetően megkérdőjelezi Gulyás László saját oktatói munkájára vonatkozó világnézeti érvelését.
Gulyás gondolatmenete és érvelése azért is nehezen értelmezhető, mert a nyíltan vagy burkoltan rasszista, kirekesztő, homofób és szexista kijelentések a legcsekélyebb mértékben sem egyeztethetőek össze a sem a nemzeti, sem a polgári, sem a konzervatív gondolkodással. Meglehetősen érthetetlennek tűnik, hogy Gulyás következetesen világnézeti alapra helyezkedik idézett érvelésében, miközben egy tudományág művelője, akinek az általa is művelt tudomány eredményeinek bemutatása és az azokból levont, bizonyított következtetések sokoldalú, lehetőleg pártatlan megjelenítése volna a feladata.
