„Joe Biden félhülye, Kamala Harris fekete ribanc” – mondta a szegedi történész oktató, akit bepanaszoltak a hallgatói

  • Bod Péter
  • 2021. április 7.

Kis-Magyarország

„Tehát én utálom a cigányokat, de a Győzikét végképp, ne kelljen már néznem…” „Afrikai civilizáció nincs. Ott a fekák az őserdőbe lófaszt se csináltak.”.„(…) a nőnek a nevére nem is emlékszem… Kamala Harrist én csak fekete ribancnak szólítom” – három idézet, ami hallgatói szerint elhangzott február 17-én a Szegedi Tudományegyetem egyik előadásán Gulyás László oktatótól a Migráció és menekültügy a XX. században című online kurzusán.

Bár történészkörökben nem igazán ismert a neve, valamit elárul róla, hogy a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Juhász Gyula Pedagógiai Karán történészként oktató Gulyás egyben a Magyarságkutató Intézet tudományos tanácsadója is, aki március 15-én a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést vehette át.

Gulyás migrációs kurzusa szabadon választható tantárgy az SZTE hallgatói számára, akik közül az első, meglehetősen sajátos megjegyzésekkel tarkított óra után panaszlevelet írtak. Ez értesüléseink szerint most kari vizsgálatra vár. A panaszlevél birtokunkba került, az előadásról származó rasszista, homofób és szexista kijelentéseket ebből idézzük. A levél tanúsága szerint az előadás szabályosan hemzsegett a nehezen magyarázható oktatói kijelentésektől.

A frissen kitüntetett oktató nemes egyszerűséggel

„félhülyének” nevezte Joe Bident, az Egyesült Államok elnökét, aki szerint „az amerikai feka kultúra a rapre épül”, és úgy általánosságban „rendkívül csúnya niggerek”-ről beszélt másfél órás előadásában. Az amerikai alelnökről ezt mondta: „Kamala Harrist, én csak fekete ribancnak szólítom.”

 

A birtokunkban került hallgatói panaszlevél szerint olyan semmivel alá nem támasztott kijelentéseket is tett a február közepén megtartott előadásán, hogy Japánra éppen a sziget volta és az izolációs viselkedése miatt jellemző a belterjes szaporodás, ami az ott élőket degenerálttá tette és teszi.

Nem tudni, hogy az ilyen kijelentések hogyan feleltethetőek meg az oktatókra vonatkozó általános etikai irányelveknek. Az SZTE erre vonatkozó dokumentumában egyebek mellett az szerepel, hogy az oktatóknak a tanítás során ragaszkodniuk a tényekhez, a tudományos igazsághoz és a tudományos módszerekkel kapott adatokhoz; az azokból levont következtetéseket szakmai tisztességgel kell, hogy képviseljék.

A diákok beadványa szerint, amikor az oktató arra kérte őket, hogy véleményezzék prezentációját, és valakitől azt a feleletet kapta, hogy az tökéletes, akkor arra így reagált: „Az lenne a tökéletes, ha Claudia Schiffer a hálószobámban tartózkodna, de tudom, hogy a hallgatónak minden jó.”

De az ilyen típusú megnyilvánulások sorában ez csak az egyik volt. Női hallgatóit folyamatosan „megtalálta” az online előadáson. Előbb azzal a kiszólásával, hogy „jó lenne már nem csak XY srác képét látni, bekapcsolhatnák a hölgyek a kamerát, legalább lenne mit néznem”. Majd nem sokkal később állítólag azt mondta egy, az online közvetítésről távozó hallgatója kapcsán, hogy „a kreol hallgatólány visszajöhetne”. A digitális oktatás olyan platformon folyt, ami negyven percet engedélyez a felhasználói számára, ezt követően újra fel kell rá jelentkezni. Amikor arról érdeklődött az oktató, hogy hallgatói visszatértek-e, egy diákfiútól érkező igenlő válaszra úgy reflektált, hogy őt magát, mint heteroszexuális férfit nem izgatja fel az az információ, amely ilyen esetben egy másik férfiről érkezik.

 
Gulyás László
Forrás: SZTE JGYPK

Az ügyben megkerestük Gulyás Lászlót, akitől arról érdeklődtünk, mennyire tartja összeegyeztethetőnek oktatói munkájával azokat a kijelentéseket, amelyeket a panaszlevélből idéztünk. Gulyás László az alábbi választ adta előre kikötve, hogy az teljes egészében, változtatás nélkül jelenjen meg. Íme:

Mintegy huszonöt éves egyetemi oktatói pályám során igyekeztem mindig magas színvonalon ellátni feladataimat, s tevékenységemmel kapcsolatban eddig sem személyi, sem szakmai aggály soha nem merült fel. A hallgatók körében előadásaim nagy népszerűségnek örvendnek. Két doktori (PhD) fokozattal és habilitált doktori címmel rendelkező professzorként a tudományos teljesítményt objektív módon jellemző Magyar Tudományos Művek Tára adatbázisban több mint négyszáz közleményem szerepel (köztük tizenöt önálló könyvem), az azokra való független hivatkozások száma pedig meghaladja az ezerötszázat.”

Gulyás László nem válaszolt egyetlen kérdésre sem. Igaz, egy félmondattal sem cáfolta, hogy az ez év február 17-én délután megtartott online előadásán elhangoztak volna azok a kijelentések, amelyeket a panaszt tévő diákok idéztek.

Az SZTE oktatást segítő online felületén, a CooSpace-en a történtekre reagálva Gulyás László az alábbi bejegyzéssel fordult a Migráció és menekültügy a XX. században című kurzust felvett hallgatókhoz:

„Tisztelt Hallgató Hölgyek és Urak!

Kósza információk jutottak el hozzám, miszerint néhány hallgatónak nem tetszik az a világnézeti alap, amelyről a migrációs órát tartom. Sőt állítólag feljelentést írtak ellenem!!!

Ez a sunyi magatartás mélységesen felháborított. Az oktató feljelentése világnézeti alapon a legrosszabb kommunista időkre emlékeztet.

Ilyet Sztálin és Rákosi alatt csináltak az ifjú kommunisták.

Ez a magatartás méltatlan az egyetemi léthez, ez méltatlan az oktató-hallgató viszonyhoz. Az egyetemi autonómia leszögezi, hogy az oktatónak a tanítás során alapvető joga a saját értékrendjének megfelelően tanítani. Nemzeti, polgári, konzervatív értékrendet valló oktatóként visszautasítom, hogy bármely hallgató megkérdőjelezze értékrendemet.

A hallgatónak nem kötelező Velem egyetérteni! A hallottak a hallgató a saját értékrendje szerint elfogadhatja, illetve elutasíthatja.

Mivel a migrációs kurzusom szabadon választható tantárgy, azt javaslom, hogy

akinek nem tetszik előadásom világnézeti alapja, nem ért egyet a nemzeti, polgári, konzervatív értékrenddel, akit ennek hallgatása is zavar az AZONNAL ADJA LE ÓRÁMAT!!!

(Ma éjfélig még megteheti).

Nem szeretném, ha a Szegedi Tudományegyetem, néhány hallgató miatt ideológiai csatatérré változna. Az egyetemi autonómia következtében számos kommunista és liberális oktató tanít egyetemünkön, így ezen hallgatóknak van lehetősége saját világnézeti meggyőződésének megfelelő kurzust hallgatnia.

Üdvözlettel:

Prof  Dr. Gulyás László egyetemi tanár”

A felsőoktatási törvény ehhez képest úgy fogalmaz, hogy az oktatót valóban megilleti a világnézet és az értékrend szerint oktatás joga, azzal a korláttal, hogy az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan kell közvetítenie, a hallgató emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartva. A Szegedi Tudományegyetem Etikai Szabályzata pedig úgy fogalmaz, hogy az Egyetem nem elkötelezett egyetlen vallás, egyház vagy világnézet mellett sem, vallási és világnézeti kérdésekben semleges és toleráns. Ez pedig alapvetően megkérdőjelezi Gulyás László saját oktatói munkájára vonatkozó világnézeti érvelését.

Gulyás gondolatmenete és érvelése azért is nehezen értelmezhető, mert a nyíltan vagy burkoltan rasszista, kirekesztő, homofób és szexista kijelentések a legcsekélyebb mértékben sem egyeztethetőek össze a sem a nemzeti, sem a polgári, sem a konzervatív gondolkodással. Meglehetősen érthetetlennek tűnik, hogy Gulyás következetesen világnézeti alapra helyezkedik idézett érvelésében, miközben egy tudományág művelője, akinek az általa is művelt tudomány eredményeinek bemutatása és az azokból levont, bizonyított következtetések sokoldalú, lehetőleg pártatlan megjelenítése volna a feladata.

Neked ajánljuk

Kutyából nem lesz unikornis

  • SzSz

„1 millió dollár nem tuti. Tudjátok mi a tuti? 1 milliárd dollár” – fűzi be Sean Parker, a simlis befektető a Facebook tejfelesszájú, egyetemista alapítóit a The Social Network – A közösségi hálóban. A Justin Timberlake játszotta pasas maga a gonosz kapitalista csábító, aki David Fincher filmje szerint főszerepet játszott abban, hogy néhány kapucnis srác nekifutásából vanity project helyett végül az egész világot meghódító gigavállalat jöjjön létre.

A legnagyobb átverés

Alighanem biztosra akart menni a Netflix, amikor jó pénzért – erről még lesz szó – megvette 2018-ban az akkor már internetszerte nagy népszerűségnek örvendő, és épp börtönbüntetését töltő álörökösnő, Anna Sorokin élettörténetének megfilmesítési jogát, és hozzá ugyancsak szép pénzért leszerződtette az Y generációs narratívák kipróbált tévés elbeszélőjét, Shonda Rhimest. Biztosra mentek, csak épp azt nem tudták eldönteni, hogy mit is akarnak ezzel az egésszel kezdeni, mit szeretnének mondani a történetről, és miért tartják egyáltalán érdekesnek a Sorokin-sztorit.

A legnagyobb tűzijáték

  • Csabai Máté

Zabszem van Tigran Hamasyan seggében. Az örmény folklór, a thrash metal, a prog rock és az ECM-stílusú ambient felé tett kirándulások után odaérkezik, ahonnan mások indulni szoktak: az amerikai jazzdalokhoz, Ella Fitzgerald, Charlie Parker és Chet Baker klasszikusai­hoz. Nem vitatom, hogy ragyogó invencióval és virtuozitással nyúl ezekhez, de izgága természetének nem tud parancsolni.

Távolról sem

  • Sándor Panka

Elgondolkodtató és megragadó látvány fogad (Erős Hanna és Zatykó Bori munkája): a színpadon hatalmas piros M betű, előtte piros szőnyeg, jobboldalt kör alakú vetítővászon, Bartha Máté videóival. A Kovács Lehel által megformált kutató, az Amerikából hazatért Gyarmati Egon bele is kezd a Magor-program kifejlesztésének hátteréről szóló ismeretterjesztő előadásába.

Elnyomás alatt nő

Naomi Wolf amerikai feminista író a Vagina című könyvében hosszan értekezik arról, hogy a vagina fölötti uralom és a nők társadalmi csoportjának elnyomása egy és ugyanaz.

Míg el nem tűnik

  • Erdei Krisztina

A 20. század alkotói gyakran keresték a fotózás valódi helyét a művészetek között. Moholy-Nagy és kortársai, az avantgárd fotográfia képviselői a festészetet utánzó fotóhasználattal szemben, a médium sajátos formanyelvének kidolgozására törekedve önálló kifejezésmódot fejlesztettek ki, amely képes a valóságot sajátos nézőpontok mentén rögzíteni.

A leégett kastély felépítése

A kötet megjelenése után publikált Párhuzamos létezésben című műhelyesszéjében Láng Orsolya úgy fogalmazott, hogy akkor zárja le a verseskötetének kéziratát, amikor úgy érzi, már nem tud többet mondani „arról a kevés dologról, ami foglalkoztat”.

Utánunk is ősök jönnek

Mint amikor locsog a tenger, nyolc-tíz mondatos, csak ritkán hosszabb szövegekből áll ez a regény. Apró képek, monológok arról, hogyan tölti el az életét az ember a neten és a valóságban, hogyan éli meg a rácsodálkozás örömét, szakadatlanul tanulva és csalódva.

Múlt, jelen, jövő

„Miről vitatkoznak a magyarok?” – teszi fel a fogós kérdést a Klubrádió nemrégiben indult műsorának, a Három az igazságnak a beharangozója. Aztán gyorsan meg is válaszolja: „Természetesen önmagukról. És természetesen csak egy igazságot ismernek arról, hogy kik is ők, mi jó nekik, és hová tartanak.

A dolgozó népé lett

A 20. századi magyar írók népes táborán belül kevés­szer fordult elő teljes egyetértés, de az 1953 óta működő szigligeti alkotóház mindenkinek bejött. Lehetetlen felsorolni, hogy az elmúlt hetven évben hányan emlékeztek meg róla meleg szívvel, és az sem volt soha vita tárgya, hogy „az íróknak” szükségük van-e egy balatoni kastélyra.