Érpatakon megint valami egészen egyedülálló dolog készül, pár lényegi elemet gyorsan előrebocsátunk:
– arról van szó, hogy ugyanarról az ügyről az önkormányzat és a kormányhivatal homlokegyenest mást mond
– decemberben időközi választás lesz a faluban
– aminek az eredményét a kormányhivatal nem fogja elfogadni
– mert a választást eredményező feloszlató ülés szerintük érvénytelen volt
– Orosz Mihály Zoltán polgármester szerint viszont érvényes
– emiatt elhúzódó pereskedés jöhet
– és jogi káosz
– mivel a törvényi háttér sem egyértelmű.
De jöjjenek a részletek!
Elpattant egy húr
Érpatak képviselő-testülete szeptember elején egy viharos ülés után feloszlatta magát. A hivatalosan független, de a Jobbikkal szimpatizáló Orosz Mihály Zoltán polgármesterrel szemben álló képviselők május óta nem voltak hajlandók megszavazni a falu zárszámadását, mondván: Orosz több mint 80 millió forintról nem tud számot adni. A Jobbik által támogatott polgármester szerint ezek „aljas rágalmak”, ő ugyanis minden forinttal tételesen el tud számolni. A zárszámadás hiánya miatt azonban az önkormányzat számlájára inkasszó került, az Államkincstár pedig nem utalta el a falunak járó állami normatívát.
| ||
Szeptember elejére Érpatak felélte tartalékait, az önkormányzat nem tudta kifizetni a közmunkások bérét, a helyzet pattanásig feszült. Ilyen légkörben tartották meg szeptember hatodikán azt az éjszakába nyúló képviselő-testületi ülést, melyen végül az ellenzéki képviselők egyike beadta a derekát, megszavazta a zárszámadást, majd feloszlatta magát a testület. „Harminc közmunkás is bejött az ülésre, nekik folyamatosan a polgármester felesége súgta, hogy mit mondjanak. Sírtak, hogy nem tudnak enni adni a gyerekeiknek. Három kamera vette az egész ülést, az egyik csak engem vett, egy másik pedig Orosz Mihály Zoltán kezében volt végig. Az egész arra ment ki, hogy valaki adja fel, és szavazza már meg a zárszámadást. Végül nálam telt be a pohár, egyszer már kaptam agyvérzést, másodjára nem hiányzott” – nyilatkozta a Narancsnak Gagna János képviselő még szeptemberben. (Az ülés után egy héttel Orosz Mihály Zoltán polgármesteri dicséretben részesítette az ülésen megjelenő közmunkásokat, akik oklevelet, egy doboz csokit, valamint egy üveg bort is kaptak az oklevél mellé: minderről a polgármester oldalára feltöltött videó tanúskodik.)
Törvénytelen választás?
A helyi választási bizottság ennek megfelelően ki is írta az időközi polgármester- és képviselő-testületi választást december 11-re, és mindenki elkezdett készülődni a kampányra. Az önkormányzatok törvényességét felügyelő kormányhivatal azonban úgy találta, a rendkívüli ülés, melyen a testület feloszlatta magát, nem volt szabályos (kiemelés tőlünk – a szerk.). Kozma Péter kormánymegbízott ugyanis arról tájékoztatta a magyarnarancs.hu-t, hogy „a képviselő-testület (…) úgy hozott döntést, hogy a napirendet nem szavazták meg, ezért az ülésen hozott képviselő-testületi döntések törvénysértőek”. A kormányhivatal szólt a polgármesternek, a jegyzőnek és a képviselőknek is, hogy szüntessék meg a törvénysértést, ám a történet itt még nem ért véget.
Noha a kormányhivatal szerint nem kell választást tartani Érpatakon, hiszen a testület feloszlatása törvényellenes volt, addig a helyi választási bizottság (hvb) döntése a választás kiírásáról jogerőre emelkedett. Listár Dániel, a Nemzeti Választási Iroda főosztályvezetője azt mondta a Narancsnak, hogy erre a helyzetre a jogszabályok nem adnak konkrét és egyértelmű választ. A hvb döntése jogerős, a kifogásolt képviselő-testületi ülésről pedig – hiába a kormányhivatal határozata – csak a bíróság mondhatja ki, hogy törvénytelen volt: az ott hozott döntések addig érvényesnek tekintendők. Kozma Péter pedig úgy nyilatkozott, mindenképp bíróságra viszi az ügyet a kormányhivatal.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a hvb-nek nincs felettes szerve. A választás kiírásával kapcsolatos kifogásokkal a választási bizottsághoz lehet fordulni, döntéseiket pedig bíróságon lehet megfellebbezni. Könnyen lehet tehát, hogy mire a bíróság dönt az ügyekben, addigra már rég lezajlott a választás. Azt még a jegyző sem tudja, kit kellene polgármesternek tekinteni, ha a választás kiírása utólag bizonyul szabálytalannak: a régit vagy a választásokon győztes újat.
OMZ szerint mutyizás történt
A felek mindenesetre úgy készülnek, hogy lesz választás. Ez leginkább Orosz Mihály Zoltán érdeke, hiszen a polgármester esélyei igen jók az újraválasztásra.
| ||
Az Érpatakot több mint tíz éve irányító Orosz két éve is magabiztosan győzött, a falubeliek jelentős része ki van szolgáltatva neki. A polgármester vélhetően minden erőforrását fel is fogja használni, hogy még öt évig tovább folytathassa az „érpataki modell” építését. Ellenfele feltehetően Simon Barnabás lesz, aki érdeklődésünkre megerősítette, hogy indul a decemberi választáson, sőt már a kampányba is belekezdett. „Nem mi akartunk választást, csak annyit szerettünk volna elérni, hogy a polgármester számoljon el az eltűnt pénzekkel.” Orosz Mihály Zoltán is azon a véleményen van, hogy ellenfeleinek nem érdeke az időközi választás, ám egészen más okokból. Szerinte ugyanis Simon Barnabás és Simon Attiláné (Simon Barnabás sógornője) összevesztek, mert nem tudták eldönteni, melyikük induljon ellene. Simon Barnabás bátyja, továbbá a térség fideszes országgyűlési képviselője Simon Miklós. Orosz meglátása szerint Simonék „összemutyiztak a kellően tehetségtelen Kozma Péterrel” annak érdekében, hogy a kormányhivatal minősítse szabálytalannak a képviselő-testületi ülést. Ezt az is bizonyítja Orosz szerint, hogy a kifogásolt ülést ő teljesen szabályosnak tartja.
30 milliót visszakövetelnek az önkormányzattól
Érpatakon nagyjából ötvenen dolgoznak közmunkásként, nettó bérük átlagosan 52 ezer forint. Az ő bérüket minden esetben ki kell fizetni, hiába van az önkormányzati számlán inkasszó. Ezt az összeget ezért az Államkincstár egy erre a célra elkülönített alszámlára utalja. Ennek ellenére Orosz Mihály Zoltán a közmunkásoknak szánt pénzeket rendre továbbutalta az inkasszózott főszámlára, így a közmunkások nem kapták meg bérüket. A polgármester szerint a bérkifizetések elmaradása a „renitens, bomlasztó képviselők aknamunkájának a következménye”, ezért miután fellépésük „sikeres volt” a szeptemberi ülésen, október elejére tüntetést szervezett a Parlament elé. Itt rendkívüli települési támogatást követelt a Belügyminisztériumtól, hogy fizetni tudjon az önkormányzati dolgozóknak. A támogatás azonban nem érkezett meg, mert a Nemzetgazdasági Minisztériumban nem jegyezték ellen a kérelmet. Az Államkincstár viszont 4,2 millió forint visszatérítendő támogatást adott az érpataki önkormányzatnak, mely így egyhavi fizetést kiutalhatott – volna.
A Narancs ugyanis úgy tudja, hogy a pénzből csak az önkormányzat dolgozói kaptak, a közmunkásoknak szeptemberre mindössze 3000 forint jutott, az októberi fizetések pedig szóba sem kerültek. Pedig Orosz Mihály Zoltán állítása szerint azóta az állami normatíva is megérkezett már az önkormányzat számlájára (melyről lekerült az inkasszó), ám erről a képviselők nem tudnak.
Eközben viszont a Munkaügyi Hivatal szabálytalannak találta, hogy Orosz Mihály Zoltán az inkasszózott főszámlára utalta a közmunkások bérét, ezért most a hiányzó 30 millió forint visszafizetését követeli az önkormányzattól – erről már Kardos Csaba, a település jegyzője számolt be a Narancsnak. A polgármester szerint viszont egyáltalán nem jogos a hivatal kifogása: „Több mint tíz éve vagyok polgármester, és mindig a főszámláról utaltuk ki a fizetéseket, minden más önkormányzatnál ez a gyakorlat. Ráadásul, ha az alszámláról utaltam volna közvetlenül, akkor azért jelentettek volna fel, mert szándékosan megkerülöm az inkasszót.” A határozat ellen lehet ugyan fellebbezni, de lapunk úgy tudja, hogy a szabálytalanságokra hivatkozva a Nagykállói Járási Hivatal már fel is bontotta a közmunkások szerződését. Kerestük a hivatalt is, hogy erősítsék meg értesülésünket, de egyelőre nem kaptunk tőlük választ.
A föld a tét?
Orosz Mihály Zoltán szerint a kormányhivatalhoz hasonlóan a munkaügyön dolgozó „közigazgatási lakájbűnözők” is politikai utasítást hajtanak végre, amikor visszakérik a 30 millió forintot. A zárszámadás el nem fogadásának és ennek a határozatnak is az a célja, hogy ellenfelei csődbe vigyék Érpatakot – állítja a polgármester. „A fideszes országgyűlési képviselő, Simon Miklós attól fél, hogy ha elindulnék az országgyűlési választásokon, akkor legyőzném, és ezzel elveszítené mentelmi jogát. Ha pedig ez megtörténik, ő jó eséllyel börtönbe kerülne.”
Orosz ezzel arra a büntetőeljárásra utalt, melyben Simon Miklós az első rendű vádlott. A Simon elleni eljárást a képviselő mentelmi joga miatt felfüggesztették, ám a többi vádlottat valóban elítélte a bíróság, amiért több százmillió forintos uniós támogatásokat csaltak el. Az ügyről az Átlátszó írt részletesen, és ők is arra a következtetésre jutnak, hogy „szinte biztosra vehető, hogy Simon Miklóst, ha nem védi a mentelmi jog, bűnösnek mondja ki, és szabadságvesztésre ítéli a bíróság”. A csőd ráadásul nem csak azt jelentené, hogy Orosz Mihály Zoltán eltűnik a képből. A Narancsnak más források is arról beszéltek, hogy ha a falu fizetésképtelenné válna, akkor elsőként az önkormányzati földeket árvereznék el, és Simonék pont ezeket a területeket szeretnék megszerezni.
