Bírósági dokumentum született arról, hogy a felcsúti akadémiának „juttatott támogatás közpénz”

  • Magyar Krisztián
  • 2016. október 28.

Kis-Magyarország

Írásba foglalták, hogy a Puskás Akadémiának nyilvánosságra kell hoznia, mire költötték a társasági adókedvezményből nekik felajánlott milliárdokat.

A DK még tavaly küldött egy hivatalos adatigénylést az akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak, azt szerették volna megtudni, hogy a 2013 januárja és 2015. november 26-a között kapott tao-támogatásokat mire költötte a sportegyesület, kikérték a felhasználás során kötött szerződéseket is. A párt szerette volna megkapni az akkor még épülő, a stadionhoz hasonlóan szintén Makovecz-stílusú kazánház és a két új fűtött pálya beruházásaival kapcsolatos szerződéseket, illetve a kivitelezéssel kapcsolatos költségtervezetet is. Mivel az adatigénylésre nem érkezett válasz, bírósághoz fordult Varju László, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője.

Nézd! Az ott mind közpénz!

Nézd! Az ott mind közpénz!

Fotó: MTI

A Székesfehérvári Törvényszék augusztusban született elsőfokú ítéletében részben arra kötelezte a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt, hogy adja ki a kért információkat. Azért csak részben, mert a tavaly novemberben még épülő kazánházzal és a két pályával kapcsolatban csak akkor kell átadni az adatokat és a szerződéseket, ha az adatigénylés időpontjáig felhasználtak tao-támogatásokat az építkezéshez. Minden mást viszont megismerhet a DK, tehát a közel három év összes olyan megbízásainak és beszerzéseinek dokumentumait, amelyeket a társasági adókedvezmény jóvoltából befolyt milliárdokból fedezett az akadémia. A végzést kedden kézbesítették a feljelentést elindító Varju László ügyvédjének. Így, ha marad az elsőfokú ítélet és az alapítvány tényleg minden dokumentumot kiad, kiderülhet, hogy kikkel és mennyiért szerződött a felcsúti klub, kiktől vette a mezeket, a labdákat vagy éppen mely szakembereknek mennyit fizetett.
Az ítélet – amely ellen még fellebbezhet a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány – azért is fontos, mert talán megtudhatjuk, mire mennek el a tao-milliárdok Felcsúton, de a végzésben szereplő indoklás még ennél is lényegesebb, hiszen annak logikája teljesen ellentétes az akadémia és a kormányzati szereplők korábban hangoztatott érvelésével.
A bíróság kimondta, hogy teljesen téves az a megközelítés, amely szerint azért titkos a tao-forrásokból befolyt összeg felhasználása, mert a sportkluboknak a vállalkozások adókedvezménye révén folyósított összegek nem kerülnek be az államkasszába. Fizikailag ugyan tényleg nem kerülnek be a költségvetésbe a társasági adókedvezményből származó támogatások, hiszen a rendszernek éppen az a lényege, hogy az adott cég az adója egy részét közvetlenül a sportegyesületekhez juttathatja el; de ettől még ez közpénz – erre világít rá a most elpostázott, és birtokunkban lévő írásos végzés is, amelyben szerepel, hogy az akadémiának „(…) juttatott támogatás közpénz, és az annak a felhasználására vonatkozó adatokat az alperes kiadni köteles”. (kiemelés tőlünk – a szerk.)

false

A felcsúti akadémiát a perben az a Vörös József képviselte, akitől a MÁV alig egy éve rendelt meg jogi szolgáltatást 180 millió forint értékben, és aki Mészáros Lőrincet képviselte az állami földvásárlások során tartott licitek egy részénél. Vörös József a Puskás Akadémia elnökségi tagja és jogi szakértője is egyben. A törvényszék álláspontjának különös aktualitása van, hiszen a sport- és kulturális célokra fordítható társasági adókedvezménnyel kapcsolatos viták a közelmúltban ismét előtérbe kerültek, hiszen egy sürgősségi indítvánnyal beterjesztett törvénymódosítás után, október 11-én az Országgyűlés megszavazta – egyebek közt – a tao-pénzek adótitokká minősítését, amellyel az ellenzék szerint azt próbálják elérni, hogy a sportegyesületeknek szinte semmilyen adatot ne kelljen kiadni azon kívül, hogy egy évben mennyi pénzt kaptak a társasági adókedvezmény jóvoltából. A kormány úgy véli: adótitok, hogy mely cégtől érkezett a forrás, pontosan mire költötték a pénzt, és a sportegyesületek kiknek adtak megbízásokat abból a forrásból. Az a pénz, amely az adókedvezmény lehetősége miatt fizikailag be sem áramlik az államkasszába, nem minősül közpénznek – olvasható ki a kormány érvelési logikájából, amely teljesen megegyezik azzal, amit a felcsúti akadémia állított a peres eljárás során.

A részletes adatokat egyébként eddig sem adták ki a sportegyesületek, így csak arról vannak összesítések, hogy egy adott évben hány milliárdról mondott le az állam a klubok javára, és hogy hová mennyi került. Több per is folyamatban van azért, hogy kiderüljön, mire mennek el pontosan a tao-pénzek, és mely vállalkozások mely egyesületeket támogatnak a rendszeren keresztül. A Transparency International (TI) eljárásaiban az első tárgyalások decemberben lesznek, talán azokra is hatással lehet a DK-s eljárás elsőfokú ítélete, bár Varju Lászlóék azt nem kérték, hogy az akadémia azt is adja ki, hogy kiktől folyt be a klubhoz tao-támogatás, információink szerint a TI – sok más mellett – minden csapat minden támogatójára kíváncsi.
A társasági adókedvezmény történetéről, az eddig így kiosztott százmilliárdokról és arról, hogy a gyanú szerint miért szeretné mindenáron eltitkolni a tao-pénzekkel kapcsolatos részleteket a kormány, az e heti Magyar Narancsban írunk részletesen.

Neked ajánljuk