Az elmúlt tíz évben 43 alkalommal nyerte el veszprémi önkormányzati beruházások kivitelezési jogát a VeszprémBer Zrt., amelyben résztulajdonos Garancsi Mária, Orbán Viktor barátjának, Garancsi Istvánnak a nővére is. Garancsi István a Videoton FC tulajdonosa, Fidesz közeli oligarcha, a 14. leggazdagabb magyar. Nővére, Mária is tulajdonos abban a cégben, amely – a Közbeszerzési értesítő adatai alapján – 2009. június 5-től 2019. szeptember 20-ig 44 alkalommal nyerte el a Veszprém város által kiírt pályázatok kivitelezési jogát.
A legutóbbi, azaz a most folyó beruházás értéke 932 millió forint, ezt a helyszínen felállított információs táblán is olvashatjuk. Ugyanitt megköszönik a magyar állam és az Európai Unió támogatását – holott az uniónak kellene csak megköszönni, a magyar állam egy fillérrel nem járul hozzá.
| ||
„Öles törzsű platánok is voltak”
Az elmúlt időszakban a környéken élők figyelmét fölkeltette, hogy életerős, dús lombú, magas fák sorát vágták ki – melyek között „öles törzsű platánok is voltak” – és forgácsoltak is fel mindjárt a helyszínen. Az Egry lakótelepen a családi házak mellett a legmagasabb épületek is csupán négyemeletesek, az itt élők megszokták, megszerették a zöld környezetet.
A fakivágásokat semmilyen lakossági egyeztetés nem előzte meg. Ennek ellenére csak kevesen adtak hangot nemtetszésüknek. Először 2019 októberében a greenfo.hu oldalon jelent meg egy olvasói információ, amely szóvá tette az óvoda területén történt „tarvágást”. Erre alig néhányan reagáltak, de köztük is akadt, aki kifejezetten dicsérőleg szólt a beruházásról, mondván, csak a fák egy részét vágták ki.
| ||
Szólni nincs értelme?
A Narancs.hu-nak viszont az egyik környékbeli lakó azt mondta, szerinte kifejezetten a nagy, erős fákat (platánt, nyírt) vágták ki, a területet körülölelő tujasort viszont meghagyták. A facsonkok azért nem látszanak, mert gépekkel kiszedték gyökereket is. A kivágott fákat azonnal bedarálták, az aprítékot hatalmas kamionokkal szállították el.
Sajnálja, hogy az önkormányzat nem konzultált a környéken élőkkel, s hogy nem kaptak semmilyen előzetes információt, tájékoztatást. Szerinte nagyon sok időnek kell eltelnie ahhoz, hogy az új fák – amelyeket talán majd elültetnek – annyira megerősödjenek, hogy az itteniek a régihez hasonló környezetben élhessenek. A városi portálon megnézték az óvoda terveit, de sajnálattal tapasztalták, a látványtervek szerint nagy területek kapnak majd térkő-borítást.
Észrevételeiket pedig azért nem továbbították sehova, mert azt tapasztalták, „szólni nincs értelme”. Ha korábban volt hangot is adtak véleményüknek, érdemben soha nem lett semmilyen eredménye.
Peremfeltételek! Peremfeltételek!
A Narancs.hu Porga Gyula veszprémi polgármesterhez fordult: többek között arra voltunk kíváncsiak, hány fát vágtak ki az óvoda felújításának megkezdésekor, pótolják-e azokat, kezdeményeztek-e bármilyen konzultációt a lakossággal, a 932 milliós költségből milyen összegű az uniós, illetve a magyar állami támogatás?
| ||
A konkrét adatokat nem tartalmazó, általánosságokat megfogalmazó választ Brányi Máriától, az ügyben illetékes alpolgármestertől kaptuk meg. „Az önkormányzat valamennyi fejlesztését – legyen az uniós, vagy saját beruházásból finanszírozott – az előírt szabályoknak és peremfeltételeknek megfelelően hajtja végre. A projektek kivitelezését minden esetben az építéshatósági, helyi építési szabályzatbeli, helyi rendeletbeli szabályok betartásával végzik a kivitelezők. (...) Mivel az intézményi területeken nem szabályozott a fakivágás, így általános építészeti előírások vonatkoznak az átépítésre, természetesen ebben a projektben is gondoskodunk az árnyékolásról. Mivel új konfigurációt telepítünk, így a zöldfelület is átalakul, de az előírt feltételeket körültekintően betartjuk.”
Az adatok nem a választókra tartoznak
A városlakók, egyben a választók tehát nem tudhatnak meg adatokat arról, hogy egy a területükön zajló beruházás folyamán hány fát vágtak ki, illetve pótolják-e azokat. Az alpolgármester mindemellett csatolta a projekt elindításakor kiadott sajtóanyagot. Rákerestünk a neten, kiderült, egyetlen egy médiumban sem jelent meg, csakis a város honlapján; az Egry úti óvoda újjáépítéséről szóló hírben közöltek belőle részleteket.
Az alpolgármester válaszából azt is megtudhattam, az „Egry úti óvoda újjáépítésénél uniós pályázatot hajtunk végre”. Ez valószínűleg azt jelenti, a magyar állam és a veszprémi önkormányzat egyetlen fillérrel sem járul hozzá a 932 milliós beruházáshoz.
Az alpolgármesteri válasz a kivitelezőről annyit közöl, hogy „a VeszprémBer Zrt. kiválasztása közbeszerzés útján történt, mint minden beruházásunk esetén”.
Kéz a kézben
A kivitelezésről és a beruházásról nyilvánosan elérhető információkból kiderül, hogy a VeszprémBer Zrt.-t 1990-ben alapították, az alaptőkéje jelenleg 43 millió forint. Az utolsó pénzügyi beszámolójuk 2018 végéről van, eszerint nettó árbevételük 3 milliárd 279 millió forint.
A Közbeszerzési értesítőt átnézve kiderül, a VeszprémBer és Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának kapcsolata több mint tíz évvel ezelőtt, 2009-től vált intenzívvé. Már a start is remek volt: a cég nyerte el a Kolostorok és Kertek a Veszprémi Vár tövében elnevezésű, több pályázatban megvalósuló projekt beruházás-szervezési, műszaki ellenőri feladatát. A többi nyertes pályázatuk jó része is az alaptevékenységükhöz kapcsolódik, teljes körű kivitelezést ritkán vállalnak, legalábbis Veszprém város megbízásából. Az Egry úti óvoda átalakítása ebből a szempontból kivételesnek tekinthető.
A VeszprémBer országos sikerei
| ||
A VeszprémBer Zrt.-nek Veszprémen kívül is jól megy: a cég működött közre a vörösiszap-ömlést követően Devecserben a „Makovecz-falu”, valamint az ócsai „devizás gettó” megvalósításában.
A cég honlapján veszprémi székhelyük mellett szerepel a veszprémi vár látképe, valamint a hévízi gyógyfürdő is. Magukról többek között ezt írják: „A Zrt. éves szinten közel 5–6 milliárd forint értékű beruházás megvalósítását végzi lebonyolítóként vagy vállalkozóként, valamint 70– 80 közbeszerzési eljárást folytat le, megbízói maximális megelégedésére.”
