A bűnszövetségben különlegesen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással és más bűncselekményekkel vádolt Simonka György és 32 társa pere január közepén az előkészítő üléssel megkezdődött a Fővárosi Törvényszéken. A „rendes” büntetőper előtt megtartott háromnapos előkészítésen Simonka ártatlanságát és áldozatszerepét hangoztatta, majd miután hazaért Dél-Békésbe, fenyegetéssel felérő Fb-bejegyzést írt azon vádlott-társairól, akik beismerték a vádiratban ellenük felhozottakat.
Ezt követően január 20-án hosszabb interjút adott a térségi lakájmédiája egyik tagjának, az Oroscafe.hu-nak. A közel 20 perces interjúban sok mindenről szólt a kormánypárti országgyűlési képviselő. Ebből most összegyűjtöttük azokat a kijelentéseket, amelyeket a törvényhozás tagja a nyomozást folytató és a vádat képviselő Központi Nyomozó Főügyészségre (KNYFÜ), valamint a vádiratra tett.
Interjúnak álcázott monológjában Simonka az alábbiakat mondta:
- Prekoncenpció és egy-két ámokfutó vallomása alapján összeállított vádiratról van szó.
- A KNYFÜ arra törekedett, hogy a vagyoni károkozást feltornázza 500 millió forint fölé, mert akkor a legsúlyosabb büntetés is kiszabható.
- Az ügyészség azzal is gyengítette a védelem lehetőségeit, hogy azokat is a vádlottak padjára ültette, akik igazolhatták volna a védelem állításait.
- Erkölcstelen vádalkukat kötött az ügyészség több érintettel.
- Rengeteg hamis bizonyítékkal és hamis tanúvallomással támasztották alá a vádiratot, emellett törvénytelenül és szabálytalanul beszerzett bizonyítékok vannak a nyomozati iratokban.
- „A vádirat az ügyészég által írt teleregény", a 70 ezer oldal nyomozati irat összességéből egyáltalán nem következik a vádirat.
- A 45 százalékos visszaosztás lehetetlen, komolytalan, mégis szerepel a vádiratban.
- „Aki terhelő vallomást tett Simonkára, az barát, aki nem, az ülhet a vádlottak padján.”
| ||
Megkerestük az ügyészséget
A Központi Nyomozó Főügyészséget ért vádak miatt megkerestük a vádhatóságot azzal, hogy tervez-e lépéseket, mivel a fenti állítások – ráadásul egy törvényhozó részéről – alapjaiban áshatják alá az ügyészségbe vetett közbizalmat. Nem csupán munkájuk szakmaiságát, hanem annak erkölcsi alapjait vonja kétségbe és egy régi, elfeledni hitt kor koncepciós eljárásával azonosítja munkájukat Simonka György.
Úgy válaszoltak, hogy valójában nem válaszoltak
„Megkeresésére tájékoztatom, hogy a Simonka Györgyöt érintő vádemelésről a Központi Nyomozó Főügyészség 2019. augusztus 21-én sajtóközleményt adott ki. Figyelemmel arra, hogy az ügy bírói szakban van, javaslom, hogy kérdéseivel forduljon a Fővárosi Törvényszék sajtószóvivőjéhez” – válaszolta megkeresésünkre a Központi Nyomozó Főügyészség. Mindehhez mellékelte a vádemeléssel kapcsolatos 2019. augusztus 21-e, általunk is többször ismertetett sajtóközleményét az ügyészség.
Nem volt ez mindig így
| ||
Több mint másfél évtizeddel ezelőtt is Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészséget, amikor a hatóság Tóth Károly (MSZP) országgyűlési képviselője ellen indított pert az ügyészség jó hírnevének megsértése miatt. Az akkori kormánypárti képviselő ugyanis 2004. szeptember 17-én a Magyar Távirati Irodának nyilatkozott, amelynek alábbi négy passzusát sérelmezte az ügyészi szervezet.
„Nem járható út, ha a Legfőbb Ügyészség az ellenzéken keresztül üzengetve szivárogtat ki találgatásokra alapot adó részinformációkat a Kulcsár-üggyel kapcsolatban.”
„A Legfőbb Ügyészség és az Ügyészségi Nyomozó Hivatal jó lenne, ha abbahagyná az üzengetéses játékot. Ha tényleges információi vannak, akkor nem az ellenzékkel összejátszva, részinformációkat kiszivárogtatva, ezzel találgatásokra alapot adva történnének az ügyek az állítólagos Kulcsár-vallomás ügyében.”
„Ha vannak információik, dokumentumaik, akkor azt hozzák nyilvánosságra.”
„Nagyon jó játszótársat talált a Legfőbb Ügyészség Demeter Ervin képviselő úrban.”
(Ekkor a K&H-botrány kellős közepén jártunk, amelynek kulcsszereplője az álbróker, Kulcsár Attila volt. A Magyar Nemzet pedig sorra hozta ügyészségi forrásokra hivatkozva a gyanúsítotti és tanúkihallgatásokon elhangzottakat, amit Tóth Károly és az akkori kormánypártok sérelmeztek.)
15 évvel ezelőtt a Legfőbb Ügyészség a sokkal kevésbé súlyos és sértő kijelentések dacára szükségesnek látta, hogy jó hírneve megsértése miatt polgári pert indítson egy országgyűlési képviselővel szemben. A 2005-ben lefolytatott eljárásban Polt első számú helyettese, Varga Zs. András (ma alkotmánybíró) képviselte az ügyészséget a Békés Megyei Bíróság előtt. A per döntetlennel, azaz egyezséggel zárult, elmarasztaló végzés nélkül.
Az üggyel kapcsolatban megkerestük Tóth Károlyt, és azt kérdeztük tőle, mit szól ahhoz, hogy most Simonka durva kijelentéseire nem lép semmit a vádhatóság.
| ||
Magasabb az ingerküszöb
„Pontosan értem a különbséget, de meggyőződésem, hogy a magyarázat – bár tetszetős válasz lehetne – nem ügy- vagy személyfüggő. Úgy gondolom, hogy a személyek, az intézmények és a társadalom tűréshatára, ingerküszöbe ma egészen máshol van, mint másfél évtizeddel ezelőtt volt. Talán az is elképzelhető, hogy ma már az ügyészség nem is gondolja úgy, hogy jó hírneve lenne” – mondta a magyarnarancs.hu-nak Tóth Károly.
