Leállítják-e a balatonföldvári e-kikötő építését?

Kis-Magyarország

A civileket képviselő Herényi Károly szerint le kell állítani az építkezést, Holovits Huba polgármester szerint erről szó sincsen a Pécsi Törvényszék szerdai ítéletében.

„Ismét megnyertük a pert” – tájékoztatta a Narancs.hu-t az ítélet kihirdetését követően Herényi Károly, a kikötőépítés ügyét perre vivő Mosolygó Balatonföldvár Egyesület elnöke. – „A Pécsi Törvényszék először tavaly novemberben adott nekünk igazat, amikor úgy döntött, hogy megsemmisíti a Veszprém Megyei Kormányhivatal által kiadott engedélyt, arra hivatkozva, hogy a kikötő strandra építése megváltoztatja a strand funkcióját. Ekkor a bíróság új eljárásra kötelezte a kormányhivatalt, mely ezt két nap alatt lezavarta, újra kiadva az engedélyt a beruházónak, egy jegyzői nyilatkozatra hivatkozva. A földvári jegyző szerint ugyanis a kikötő strandra építése nem ellentétes a helyi építési szabályzattal. Mi már akkor is azt mondtuk, hogy jogi nonszensz egy jegyzői nyilatkozatot alapul venni, majd már idén márciusban megerősített bennünket ebben a Kúria is. A kikötőt építő Balabo Kft. fordult felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához, mely azonban hatályban tartotta a Pécsi Törvényszék novemberi döntését. A kft. ezzel együtt elkezdte a kikötőépítést, mely a mai napig gőzerővel zajlik, hiszen csak ma, csak most mondta ki újra a bíróság, hogy semmis az építési engedély.”

„Megmenekültek” a strandok

A balatonföldvári civilek fordultak ugyanis újfent bírósághoz, mely megerősítette novemberi döntését. „A kikötő engedélyeit (az építésit és a vízjogit) ismét hatályon kívül helyezte, megint új eljárás lefolytatására kötelezte a kormányhivatalt, de felhívva a figyelmét, hogy ennek során vegye figyelembe a bíróság döntését, nevezetesen azt, hogy az e-kikötő építése a strand kellős közepére ellentétes a helyi építési szabályzattal, mert megváltozik a strand funkciója” – folytatta Herényi Károly.  

Arra a kérdésünkre, hogy mire számítanak, leáll-e a friss ítélet nyomán a kikötő építése, a korábbi országgyűlési képviselő azt felelte: „Arra számítunk, hogy jogkövető lesz a beruházó és leállítja. Nekünk egyébként sem vele van bajunk, hiszen a Balabo eddig hatályos engedélyek birtokában dolgozott, az más kérdés, hogy nem véletlenül gőzerővel, nyilván arra is számítva, hogy mire le kellene állítsa az építkezést, az addigra már visszafordíthatatlan legyen. Amúgy pedig örülünk a döntésnek, de persze számítottunk is rá, hiszen a novemberi ítélet, majd a Kúria határozata nyomán felettébb meglepő lett volna most egy ezekkel ellentétes tartalmú döntés. Amivel feltehetően számos balatoni strand is »megmenekült«, hiszen ha az az ítélet, hogy egy strand közepére lehet kikötőt építeni, akkor jó néhány mohó beruházó kapott volna az alkalmon, elvégre így jóval olcsóbb a kikötőépítés, mert már megvannak a közművek, az infrastruktúra. Ami számunkra megdöbbentő, az az, hogy hivatalok – az önkormányzat és a kormányhivatal – nem a jogszabályoknak, nem az közérdeknek megfelelő döntéseket hoznak. Ha az állami hivatalok így dogoznak, ilyen példát mutatnak, hogyan várható el a jogszabálykövetés az állampolgár részéről?”

A fürdőző feje és a vitorláshajó

„Működhet kikötő és strand egymás mellett” – adta hírül a minap Balatonföldvár önkormányzata. Közleményük szerint „helyszíni szemlét tartottak a Nyugati strandnál a hatóságok, hogy kijelöljék az új fürdőhelyet. Erre a kikötőépítés miatt van szükség. A szakemberek az eddigi gyakorlatnak megfelelően a kikötő víz felőli bejáratától számított 100 méteres sugarú kört jelölték ki védőtávolságnak. A fürdésre vonatkozó tiltás a kikötő vízfélóli bejáratára vonatkozik, annak a 100 méteres körzetére. A Balatonon több, mint 50 olyan lokáció van ahol kikötő közvetlen környezetében a kikötő mólószárainak tövében strandot üzemeltetnek.”

 
Forrás: Balatonföldvár Város hivatalos weboldala

A Mosolygó Balatonföldvár Egyesület másik hivatkozási alapja a kikötő elleni tiltakozásra az volt, hogy az érvényes szabályzat szerint kikötők 100 méteres körzetében tilos a fürdőzés – a kikötőépítés tehát szerintük ellehetetlenítené a fürdést a Nyugati strandon. A szabályzat egészen pontosan így szól: „Tilos fürdeni... a kikötők, úszóműves kikötőhelyek, úszóműállások, hajóhidak, veszteglőhelyek, vízi sportpályák, vízi repülőterek és hajókiemelő berendezések területén és 100 méteres körzetében.”

 
Az e-kikötő építése a balatonföldvári Nyugati strandon
Forrás: Mosolygó Balatonföldvár Facebook

Herényi Károly szerint az önkormányzati közlemény is a szabályok sajátos értelmezése; nem a mólószártól, hanem magától a strandtól kell számolni a 100 métert, mert „csak így biztosítható, hogy a vitorláshajó valóban ne találkozzék egyetlen fürdőző fejével sem”.

A mintegy másfél milliárd forintba kerülő, az átdolgozott tervek szerint (eredetileg ugyanis kisebb létesítményt terveztek), 175 hajónak állást biztosító, a Balatonba 380 méternyire benyúló e-kikötőt építtető Balabo Kft.-t is megkérdeztük, mit szólnak az ítélethez, leállítják-e az építkezést, illetve amennyiben nem tudják folytatni, tervezik-e, hogy kártérítési igényt nyújtanak be, s ha igen, akkor kivel fizettetnének. Amint válaszolnak, közöljük. Ugyanígy kerestük kérdéseinkkel a balatonföldvári polgármestert.

Frissítés! 

„Téves az az értelmezés, miszerint a Pécsi Törvényszék mai ítélete megsemmisítette volna a kikötő építési engedélyét – mondta cikkünk megjelenése után a Narancs.hu-nak Holovits Huba balatonföldvári polgármester (Fidesz-KDNP). – Egy kikötő esetében az „építési engedély” a vízjogi létesítési engedély, amit a földvári e-kikötő esetében a Fejér Megyei Katasztrófa-védelmi Igazgatóság adott ki és amit a törvényszék nem vizsgált. Vizsgálta ellenben azt, hogy a Veszprém Megyei Kormányhivatal a szabályoknak megfelelően ítélte-e meg, hogy az előzetes környezetvédelmi hatástanulmány birtokában van-e akadálya az építkezésnek. A mi értelmezésünk szerint a törvényszék ezúttal egyrészt jogtechnikai, másrészt eljárásjogi hiányosságokat talált, ami nem érinti magát az építkezést, az változatlanul folyhat, amíg a katasztrófa-védelmi hatóság esetleg vissza nem vonja a vízjogi létesítési engedélyt, ami jogi álláspontuk szerint nem várható. A törvényszék tehát most azt állapította meg: a kormányhivatal mulasztott, amikor nem biztosította az általa kiadott határozat nyilvános véleményezését 21 napon keresztül. Másrészt a törvényszék a helyi építési szabályzatunkra hivatkozott, ám annak a módosításáról már áprilisban döntött a képviselő-testület és várhatóan júliusban léphet hatályba, tehát onnantól már ez sem lesz akadály. Ezeket a javítandókat tehát elvégezzük, illetve elvégzi a kormányhivatal és onnantól kezdve álláspontunk szerint már semmi sem állhat a kikötőépítés útjába.”

Kérdéseinkre válaszul Deák Sándor, az építtető Balabo Kft. ügyvezetője azt írta: egyetért Balatonföldvár város álláspontjával, kártérítési igényben pedig nem gondolkoznak, mert  továbbra is hiszik, hogy megépülhet a kikötő. 

Ingyenessé tennék a strandot

„A Nyugati strand fenntartásának, működésének költségét a kikötőépítésig a belépőjegyek díjából finanszírozta a város. Idén ezt, a kieső ám a működéshez szükséges költséget jelentős részét vállalja át a kikötőépítést végző cég, a Balabo Kft.” – közölte oldalán a balatonföldvári önkormányzat. Mint írják a Nyugati strand az idei nyártól ingyenes lesz. A beruházó azt ígéri, a hivatalos fürdési szezon kezdetére június 15-re strandolásra alkalmassá teszi a területet.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.