Lehet-e olyan az akkugyár a győri fideszes polgármesternek, mint a szexbotrány Borkainak?

  • Papp László Tamás
  • 2022. december 17.

Kis-Magyarország

Borkai Zsolt bukása óta nem volt olyan felháborodás Győrben, mint mostanság, amikor az ipari park bővítése kapcsán felmerült, hogy egy akkumulátorgyár települne Győrszentiván városrész közelébe. Egy november végén tartott közmeghallgatás arról tanúskodik: a városvezetés nemigen tudta idáig megfelelően kezelni a lakossági aggodalmakat. A kérdés az, képes-e a helyi ellenzék úgy tematizálni az ügyet, hogy meggyengítse Dézsi Csaba András kormánypárti polgármestert és a Győrt több mint másfél évtizede irányító Fideszt.

A téma körüli kormánypárti elbizonytalanodás, a november 29-i közmeghallgatáson a polgármesterre zúduló kemény kérdések jelzik: a helyi ellenzéknek lenne keresnivalója az ügyben. Tény, hogy a Borkai Zsoltot megbuktató szexbotrány óta nem volt olyan dolog, ami ennyi embert megmozdított volna a 2006 óta fideszes győri városvezetéssel szemben. Amúgy Győr kormánypárti vezetése sem tagadja, hogy a jelenlegi állás szerint akár akkugyár is nyugodtan jöhet Győrszentiván mellé. Amikor kérdéseinket Radnóti Ákos alpolgármesternek, az önkormányzat kormánypárti frakcióvezetőjének feltettük, a polgármesternek a témában adott válaszait küldte el.

E szerint Dézsi Csaba Andrást korábban megkérdezték: kizárható-e, hogy akkugyár jöjjön az ipari parkba. "Erre a kérdésre határozott nem a válasz. Már jelenleg is számos olyan tevékenységnek ad helyet az ipari park, amely valamilyen kapcsolatban áll akkumulátorokkal. Amennyiben a kérdés arra vonatkozik, hogy kizárható-e elektromos autók akkumulátorának gyártása a jövőben ezen a helyszínen, erre is a nem a megfelelő válasz" - reagált a polgármester. Szerinte az önkormányzat nem tudja megváltoztatni az ipari park bővítésének helyszínét. "A kormány kijelölte a területet, azon az önkormányzat önhatalmúlag nem tud változtatni" - mondta a polgármester. Dézsi ugyanakkor úgy vélte, a városnak azonban még így is lesz mozgástere. "Nem települhet úgy Győrbe olyan iparvállalat, hogy annak érkezéséhez ne lenne szükség a város vezetésének hozzájárulására" - mondta arra alapozva, hogy az önkormányzat birtokában lesz a bővítésre kijelölt terület "ezért tulajdonosként el tudja dönteni, kinek ad el a területből és kinek nem". Dézsi Csaba András egyben megismételte korábbi ígéretét, hogy

nem jöhet olyan cég a Győri Ipari Parkba, amely veszélyezteti a közelben lakók egészségét.

A győri önkormányzat városstratégiai bizottságának keddi ülése is azt bizonyítja, amit egy korábbi cikkünkben már körüljártunk: megosztott a helyi Fidesz az ipari park Győrszentiván városrészt érintő bővítése ügyében.

A fideszes többségű önkormányzat bizottsága elé olyan javaslat került, ami lezárta volna a társadalmi egyeztetést az ügyben. Így kezdetét vehette volna a terület átminősítése Gipz-besorolású (különösen veszélyes tevékenység végzésére alkalmas) övezetté. A témában 900 vélemény érkezett, de a javaslat ezek közül egyet sem vett volna figyelembe. 

Végül Pollreisz Balázs (MSZP), valamint Sik Sándor győrszentiváni fideszes képviselő is (aki nyíltan ellenzi az átminősítést) a javaslat ellen szavazott. (Az előterjesztést végül egyébként senki sem szavazta meg: öten tartózkodtak, két fideszes képviselő pedig nem volt jelen.) "Amennyiben az ipari park bővítésére a logisztikai parkkal szembeni területen kerülne sor, nem értenék egyet azzal, hogy a lakott területtől 900-1000 méter távolságban elektrolitos akkumulátorgyár létesüljön" - fogalmazott lapunknak Sik. Nem ő az egyetlen a kormánypárti frakcióban, aki ezen az állásponton van. Hajtó Péter kérdésünkre szintén azt mondta: "Nem értek egyet azzal, hogy 900 méterre a lakókörnyezettől ilyen besorolású cég akár a letelepedés lehetőségét is megkapja! Az ilyen besorolású cégeket a lakókörnyezettől távol kell fogadni!" A két helyi fideszes politikus véleménye megegyezik Glázer Timea DK-s képviselőjével, aki ugyancsak azt hangsúlyozta: "Ezeket a gyárakat olyan területekre kell telepíteni, amelyek elegendő távolságra vannak a lakott területektől ahhoz, hogy az ott élők egészségére nem lehetnek hatással." 

A Narancs.hu korábban megírta, mi a tiltakozó civilek és a polgármester álláspontja a kérdésben. (Dézsi Csaba Andrásról pályaképet is közöltünk ebben a cikkünkben.) Ezúttal az ellenzéki, illetve független képviselőket, politikusokat kérdeztük az ügyről. "Az ipari park bővítésére szükség van, de nem mindegy, hogy hogyan, és nem mindenáron" - mondta Pollreisz Balázs. "A Győri Ipari park területén elfogyott a bérbe adható terület. Bővítésre mindenképpen szükség van, mert egyébként csődhelyzet is kialakulhat" - fogalmazott Glázer Tímea. A két ellenzéki képviselő ellenzi a Gipz-övezetté nyilvánítást, ahogy az akkugyár odatelepülését is. Az Összefogás Győrért színeiben a testületbe jutott Balla Jenő szerint az ipari park jelenlegi bővítési nagyságrendje nem biztos hogy szükséges, "de legalábbis kellene tudni, hogy milyen cégek betelepülésére számítunk. Azt el kell kerülni, hogy óriási területeket bevonunk, amiket aztán nem tudunk hasznosítani ipari célokra, mert egyszerűen nincs annyi és olyan cég, amelyik be tudna települni."

Azt, hogy Győr környékén új ipari övezetre van szükség, az ellenzék önmagában nem vitatja, leginkább annak módját kifogásolják.

Bárány István, a 2019-ben ellenzéki összefogás színeiben egyéni kerületben megválasztott, a 2020-as polgármester-választáson viszont Pollreisszel szemben Dézsit támogató független képviselő úgy látja: "A győrszentivániak tiltakozását kiváltó ipari övezet kijelölési metódusa inkább a múltat idéző iparlogisztikai szempontú, kevésbé a mai korban elvárásként érvényesítendő társadalmi szempontok, lakossági vélemények figyelembevételével hozott döntés." Már a 2020-as időközi polgármester-választási kampányban is téma volt, hogy Győr, mint afféle "magyar Detroit" túlságosan függ az autógyártástól. Pollreisz Balázs ellenzéki polgármester-jelöltként már akkor javasolta, hogy "az önkormányzat a helyi egyetemmel közösen készíttessen tanulmányt nemzetközi példák alapján arra az esetre, hogy mit lehet tenni, ha az autóipar válságba kerül? Milyen iparágakkal lehet helyettesíteni, hogyan lehet felszívni a leépített munkaerő-kapacitást?"

Pollreisz most is arról beszélt, Győr gazdasága gyakorlatilag egy lábon áll. Szerinte a kutatás-fejlesztés, a szolgáltatások, valamint a konferenciaturizmus a fejlesztendő terület. Bárány István is úgy véli: "Győr ipara már most autógyártó-túlsúlyos" és "az akkumulátor-gyártás idehozatala ezt csak növelné." Ezért nem tartja jónak és a mostani információk alapján támogathatónak az akkugyár, vagy ahhoz hasonló kategóriájú ipari tevékenység Győrbe telepítését. Glázer Tímea a kisajátításokat is bírálta. "Ha valaki nem akarja eladni a földet, amiből él, ami az élete, akkor egy kormány sem teheti meg, hogy elveszi tőlük" - fogalmazott.

Persze felmerül a kérdés: ha nem Győrszentiván közelében bővüljön az ipari park, akkor hol? Balla Jenő alternatív helyszínként a Gönyű melletti területeket vizsgálta volna meg. Sem az ipari park bővítésének helyszínével, sem a méretével nem ért egyet az LMP helyi elnöke, Jenei Ferenc, aki szintén a Gönyűi Ipari Parkot tartaná alkalmas helyszínnek. "Annak közvetlen közelében vannak olyan kevésbé értékes területek (felhagyott, kivágott gyümölcsös, rossz minőségű, fátlan parlagterület), ahol lehet bővíteni. Győr közigazgatási területén belül több ipari területre nincs szükség." Az LMP-s helyi politikus hozzátette, további aggályokat vet fel, ha akkumulátor-újrahasznosítást végző cég települne az új ipari parkba. Szerinte ez nagyon balesetveszélyes, gyakoriak a tűzesetek és a légszennyezés.    

Akkugyár és akkugyár között nagy különbség lehet. "Nem mindegy, hogy mit értünk akkumulátor alatt. Egy lítiumos akkumulátorhoz kell rézfólia, műanyag tasak, elektrolit, alumínium ház satöbbi Ezeket a legritkább esetben gyártja egy cég. Ha például akkumulátorok összeszerelése vagy beszerelése zajlik, vagy alumínium házak gyártása, annak a hatása a környezetre nem ugyanolyan, mint ha például elektrolit gyártása vagy akkumulátorok újrahasznosítása történik" - fogalmazott Balla Jenő, aki szerint az sem mindegy, keletről vagy nyugatról jönnek-e a cégek. "Ha például kínai vagy akár koreai cég jönne ide, akkor azt konkrét tevékenységtől függetlenül sem pártolnám; több ilyen cég települt be hazánkba, és sajnos bizonyították, hogy a környezetvédelmi megfontolások mennyire nem fontosak a számukra, miközben a hatóságok kesztyűs kézzel bánnak velük. Ezzel szemben például több német cég is tevékenykedik Győrben, amelyek viszont bizonyították, hogy nagyon szigorú környezetvédelmi standardoknak megfelelően működnek" - mondta az Összefogás Győrért képviselője.

A Győri Ipari Park bővítésével ebben a véleménycikkünkben is foglalkoztunk:

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk