Magukra maradtak: az ország legmagasabb szennyvízdíjával küzd az egyik legszegényebb község

Kis-Magyarország

Az irreálisan magas szennyvízszámlák miatt háborognak a helyiek Dombegyházán. Jóllehet a békési település polgármestere megígérte, gyors megoldás születhet a problémára, egy igen viharosra sikeredett május 5-i  lakossági fórum, azaz másfél hónap óta sem történt semmi. A térség fideszes országgyűlési képviselőjének nincs mondanivalója az ügyben. A falu lakói bojkottra készülnek, de úgy tűnik, nem valósul meg a lakossági tiltakozás. Közben egy település lehetetlenülhet el.

A szolgáltató Alföldvíz Zrt.-nek, a parlamentnek és a Magyar Energetika és Közmű-szabályozási Hivatalnak (MEKH) sikerült azt az elképesztő helyzetet előállítani, hogy az ország egyik legszegényebb településén az év elejétől az ország legmagasabb szennyvíztarifáját állapították meg és vezették be. Mindez több mint hangos lakossági tiltakozást váltott ki a kétezernél kevesebb lakosú dél-békési községben. A kedélyek megnyugtatására a település vezetése lakossági fórumot hívott össze, ám itt épp az ellenkezője történt annak, amire az eseményt szánták. Az indulatok még jobban felforrtak, és a jelenlévő mintegy 250-300 ember aláírásával erősítette meg, hogy nem hajlandó fizetni. A bojkott annak is szólt, hogy a döntéshozók csak nagyon erős jelzésből értenek, vagyis abból, hogy a dombegyháziak levágják magukat a rendszerről.

Minderről ebben a cikkünkben írtunk részletesen:

A fórumon Varga Lajos fideszes polgármester többször hangsúlyozta, hogy „a szennyvízdíj tarifája vállalhatatlan”, ezért lépéseket tesz, és az önkormányzat az Országgyűléshez fordul. A Narancs.hu-nak a május 5-i fórum után optimistn nyilatkozott a dombegyházi polgármester. Azt mondta: „olyan információi vannak, amely szerint akár egy-másfél hónapon belül kedvező választ kaphatnak felvetésükre az Országgyűléstől.” Ebből azonban nem lett semmi. Az elmúlt hetekben összességében mintegy tucatszor kerestük Varga Lajost, de minden próbálkozásunk hiábavalónak bizonyult. Vagy nem volt bent a hivatalban, vagy tárgyalt, vagy visszahívást ígért, ami máig sem történt meg. Dombegyháza első embere elérhetetlen. Hasonlóan jártunk Erdős Norberttel, a térség frissen megválasztott kormánypárti országgyűlési képviselőjével is. Két levelet írtunk neki, amelyben vázoltuk a felmerült igen súlyos gondot, de semmilyen visszajelzést nem kaptunk.   

A május eleji dombegyházi lakossági fórumon több kritika fogalmazódott meg a beruházással és annak előkészítésével összefüggésben. A fizetés megtagadását kezdeményező és az aláírásokat gyűjtő Kovács Mihályné azt tette szóvá, hogy a fórumot nem a beruházás lezárultával, hanem a megkezdése előtt kellett volna megtartani. Egyrészt ott kiderült volna, hogy mivel ún. zöldmezős beruházásban, azaz teljesen újonnan építik meg az addig nem létező szennyvízcsatorna-rendszert a dél-békési faluban, ezért a jogszabályok alapján nem érvényes rá a rezsicsökkentés. Ez pedig azt jelenti, hogy a tarifa nagyon magas lesz. Sokkal magasabb, mint a környező településeken, így például Battonyán. Ezt a helyiek roppant igazságtalannak érzik, s attól tartanak, hogy a drága közüzemi díj miatt eddig is nehezen eladható ingatlanaik eladhatatlanokká válnak. Másrészt megvitathatták volna, hogy az Európai Unió csak a kétezer fő feletti településeken írja elő az ilyen víziközmű-rendszer megvalósítását, és a statisztikából már évek óta látható volt: az elhúzódó beruházás végére, amelynek összköltsége végül megközelítette a 3 milliárd forintot, a helyi népesség már e határérték alatt lesz. Azaz nem is kellett volna belevágni a beruházásba.

 
Varga Lajos polgármester a lakossági fórumon
Fotó: A szerző felvétele

„Életvitelszerűen jó, ha 1500 élnek a községben, sok utcában rengeteg az üres, a romos, eladó ház, és nincs is érdeklődés az ingatlanok iránt” – mondta a Narancs.hu-nak Kovács Mihályné. Hozzátette, Dombegyházon mindenki ismer mindenkit, s tapasztalatból mondja, hogy már huzamosabb ideje hat halálesetre és temetésre jut egy születés; ez jól mutatja, hogy viharos gyorsasággal csökken a lakosságszám. Sokan csak papíron élnek a községben, miközben Szegeden, Budapesten vagy külföldön tanulnak vagy keresik a kenyerüket. Azt is a helyiek mondták el, hogy évekkel ezelőtt több román állampolgár vett itt házat, de nemhogy életvitelszerűen nem élnek itt, hanem gyakorlatilag alig látni őket.  

„A kezdeti elhatározás ellenére nincs bojkott, mindenki hallgat, az emberek félnek és túlélni akarnak. A családsegítő központon keresztül részletfizetési lehetőséget kérnek az Alföldvíz Zrt.-től. Ez annál is indokoltabb, mert éppen húsvét előtt – tavaly decemberig visszamenően – mindenki egy összegű számlát kapott a víz- és szennyvízdíjról.

Én több mint 70 ezer forintról, de volt, aki 90 vagy 100 ezer forintról, mások pedig 36, vagy 45 ezer forintról.

Nálunk sok a kisnyugdíjas és a 22 800 forintos minimáljövedelemmel rendelkező ember; sokan ha akarnák se tudnák kifizetni a számlát” – jegyezte meg Kovácsné. A tiltakozás szervezőjétől megtudtuk, hogy a megdöbbentő összegű, 70 ezres számla után az elmúlt hónap fogyasztása nyomán háromfős családja 18 ezer forintos számlát kapott a szolgáltatótól. Ebből 4 ezer forintot a vízért, 14 ezer (!) forintot a szennyvízért kell fizetniük.

A dombegyháziak elmondták, bár a lakossági fórumon ígéretet tett arra Varga Lajos polgármester, hogy az általa is vállalhatatlannak nevezett szennyvíztarifa nem marad, mégsem történt semmi. A polgármestert ők sem látták, az önkormányzat azóta semmilyen információt nem közölt a helyiekkel „Megítélésük szerint ez a lakosság kifárasztásának a része” – mondta érdeklődésünkre Czidor László, aki helyben a DK-s alapszervezet tagja. Megítélése szerint a polgármester képtelen ügyeket vinni és megoldani. „Varga Lajos legalább tíz centimétert nőtt a május elejei lakossági fórum óta. Ott ugyanis sikerült beetetni a lakosságot, hogy érdemi és gyors lépéseket lesznek a tarifa csökkentése ügyében, de közben valójában semmi sem történt” – mondta indulatosan Kovács Mihályné.

Többen tudni vélik, ha nem fizetnek, akkor a felhalmozódó tartozást az ingatlanaikra terhelik rá. Ezért aki csak teheti, részletfizetési kedvezményt kér, spórol a gyógyszeren, a kenyéren, összeszorítja a fogát és fizet. De ebben a szegény dél-békési községben sokan lesznek így is, akik nem tudják fizetni a magas szennyvízszámát. Ez akár emberi tragédiák sokaságához is vezethet. Úgy tűnik azonban, mindez az illetékes döntéshozókat nem is érdekli és nem is hatja meg.

Dél-Békésben a helyzet változatlan: az ország legmagasabb szennyvízdíját kell fizetni az egyik legszegényebb település lakosainak. Egy falu süllyedhet el.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk