„Hiszünk benne, hogy Ózd valóban az ország kulturális fővárosa lehet” – ezeket a szavakat még 2011 decemberében Fürjes Pál, a település polgármestere mondta, mások mellett az akkori kulturális államtitkár, Szőcs Géza társaságában. A felettébb optimista felek ekkor írták alá az együttműködési megállapodást a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) ózdi létrehozása kapcsán, melytől azt várták, hogy a „projekt keretében megvalósulhat az a dokumentációs logisztikai központ, amely mintegy 700 embernek nyújthat majd állást”.
700-ból eddig 50 a biztos, és még esetleg 50
A magas szám remekül is hangzott, hiszen Ózd és környéke komoly munkanélküliséggel küzd már évtizedek óta.
| ||
Két és fél év eltelte után a 700 azonban most 100-ra csökkent, sőt, a biztos belőle egyelőre csak 50 – mint azt Lovas Lajos főigazgató elmondta a magyarnarancs.hu-nak. Tőle tudjuk, hogy az első lépcsőben alkalmazott 50 munkatárs digitalizálást és archiválást végez majd az ózdi digitalizációs központban, hozzájuk kapcsolódhat később mintegy 12 mozgóképes szakember, továbbá őrök, takarítók, karbantartók. Végül velük együtt jöhet ki a már említett 100 fő – de ez még csak terv, és ennél többet még a kincstári optimizmus sem jósol jelenleg.
Az elúszott 9 milliárd
A projektfinanszírozás is változott az évek alatt. Az eredetileg háromlépcsősre tervezett építkezés első fázisa kilencmilliárd forintba került volna, amit 2020-ig további fejlesztések követtek volna. A
| Erről álmodtak Az egykori kohászvárosba tervezett Nemzeti Digitális Logisztikai és Digitalizációs Központ konkrét előkészítése 2011. januárban kezdődött, majd pár hónap múlva beemelték a kiemelt nemzeti programok közé. Később a Nemzetgazdasági Minisztérium beillesztette a projektet a „magyar növekedési tervbe”, majd decemberben elfogadásra került a „Kultúrgyár program”, és elkészültek a pályázati háttér-dokumentációk. A beadandó pályázat céljaként a nemzeti kulturális értékek kiaknázását határozták meg, ahol az ismert, illetve a kiállítóhelyekre még nem került alkotásokat mutatják be háromdimenziós formában. Ezek a felvételek bárki számára ingyenesen hozzáférhetők lesznek a MaNDA honlapjáról. A tervek szerint a központ területén többek között ipari skanzent alakítanak ki a kohászati történeti emlékek és az ipari kultúra bemutatására. A Nemzeti Filmtörténeti Élményközpontnak 3500 négyzetmétert szánnak, ehhez az egykori fúvógépház romos épületét újítják fel és alakítják át. Ebben digitális alkotóműhely és filmstúdiók kapnak helyet, de lehetőség lesz 2000 alkotás élményszerű bemutatására is. Az ózdi polgármester, Fürjes Pál szerint az új típusú kulturális és idegenforgalmi szolgáltatás fellendíti majd a régóta pangó idegenforgalmat, ami kihatással lesz az ózdi térség életszínvonalára. |
2010 végén felvázolt terv szerint 2012 végére a „kultúrgyár” egy részének működését is feltételezték a város vezetői, amihez képest jelentős a lemaradás. (A mostani tervek szerint 2015 áprilisában lehet az első átadó.)
Az országgyűlési kampány részeként 2014. február 27-én Orbán Viktor az építkezés kijelölt helyszínén időkapszulát helyezett el, ekkor a miniszterelnök „már csak” 2,5 milliárd forint értékű beruházásról tett említést. Ezzel szemben a pár héttel ezelőtti projektnyitón (erről az Irány a közoktatás c. keretesünkben olvashat bővebben) Fürjes Pál polgármester közel négymilliárd forintról beszélt.
A főigazgató ezzel kapcsolatos kérdésünkre elmondta: szerinte az Orbán Viktortól elhangzott 2,5 milliárd a TIOP-os pályázatról szólt (eközben a város honlapja 4,48 milliárdos TIOP-os keretről ír – a szerk.), amiből a fúvógépház átalakítása és a digitális Magyarország részleg kialakítása valósulhat meg. Tud arról, hogy többen beszéltek kilencmilliárd forintról, és annak alapján el is kezdődött a tervezés, ami a kultúrgyár-koncepciót és a teljes 10 hektáros terület rehabilitációját foglalta magába. Az vélhetően az uniós ciklus zárása miatt nem ért célba.
Vitatott helyszín
Az ózdi MaNDA-központtal kapcsolatban a borsodi városban felvetődött, hogy miért magánterületre és miért nem önkormányzati területre épül a „kultúrgyár” – hiszen a városközpontban rendelkezésre áll egy jókora, kihasználatlan, üres ingatlan.
A polgármester érvelése szerint muzeális jellegű ipari épületeket vonnak be a MaNDA-ba, amivel építészeti kulturális értéket mentenek. Ezenkívül az egykori gyárterület Ózd mértani közepén helyezkedik el, ahol lehetőség kínálkozik egy igazi városközpont kialakítására, ami a MaNDA-val indulna. A városban ugyanakkor tudják: jelenleg az Ózdi Ipari Park nem más, mint városi seb, melyet „gyógyítani kell”.
Lovas Lajos a beruházásról a magyarnarancs.hu-nak elmondta: eddig az „ingatlanszerzés mellett elkészültek és engedélyezésre kerültek a felújítás, átépítés tervei, a következő mérföldkő a megvalósításban a generálkivitelezői közbeszerzési eljárás bonyolítása, a kivitelező kiválasztása. Az ingatlanvásárlás megtörtént, a vételára nettó 124 millió forint volt”. Terveik szerint „az ERŐMŰ a jövő nyár elején készen áll, s egy olyan többfunkciós közösségi épület nyitja meg kapuit, mely a digitális kultúra otthonaként és közvetítőjeként teret ad az elektronikus tananyagfejlesztésnek, online és személyes képzéseknek, a digitális Kárpát-medence kiállításnak, a nemzeti kultúrkincs digitális térinformációs rendszerének (…)”
| ||
Lovas hozzátette: „a munkatársak kiválasztása még várat magára, most az épületre koncentrálunk, hogy minden tekintetben mintaszerű központ valósulhasson meg. Várhatóan az ősz folyamán indul a humán erőforrás, a leendő kollégák keresése. Az országos közfoglalkoztatási program indulásakor 50 fő részvételével számoltunk Ózdon. Jelenleg – köszönhetően a városi és kulturális intézmények konstruktív vezetőinek – 112 közfoglalkoztatott munkatárssal dolgozunk együtt a program keretében.” Róluk úgy tudjuk, jelenleg képzésen esnek át, hogy később a MaNDA-ban alkalmazni tudják őket. Információink szerint még július hónapban szerződést kötnek a közbeszerzési pályázat nyertesével, majd kezdődik az építkezés.
| Irány a közoktatás! Július 11-én az „Egységes nemzeti oktatási és kulturális térinformációs rendszer létrehozása” című projektnek tartották a nyitórendezvényét Ózdon, ahol elhangzott: a magyar közoktatási intézményeket felszerelték digitális eszközökkel, ám kevés mögöttük a tartalom. Utóbbit akarják bővíteni, ezért digitális kulturális adatbázist hoznak létre, ami beépül a nemzeti alaptantervbe is. |
