Keresve is nehéz találni olyan ipari és egyéb hulladékfajtát, amit ne akarnának elföldelni a Veszprémhez közeli Márkó I. dolomitbányatelkén – írtuk meg július elején, amikor a lakossági tiltakozás révén leállították a beszállítását.
A Bakonyban, Veszprémtől 9 kilométerre nyugatra fekvő településen korábban összesen három bányatelket nyitottak. A Márkó I.-es bánya területén a Bakony-Inert Hulladékgazdálkodási Kft. kérte számos nem környezethonos anyag lerakását, például hulladékbeton, timföld gyártásából, krómtalanításból, ciántalanításból származó hulladék, bitumenkeverék, szennyvíztisztításból származó hulladék, bontási kevert hulladék és hasonlók terítését. A vállalkozó 2021 augusztusban nyújtotta be ehhez előzetes hatástanulmányát, amelyre a Veszprém Megyei Kormányhivatal két hónappal később bólintott rá, megállapítva, hogy a bányatelek hulladékfeltöltésétől nem feltételezhető jelentős környezeti hatás.
A fuvarokat először 2021 nyarán észlelték a márkóiak, idén februárra viszont annyira felpörgött a lerakás, hogy mozgalmat alakítottak a szomszédos bándiakkal összefogva. Fellépésük hatásos volt, a cég leállította a beszállítást. Jelenleg nem rendelkezik hulladékgazdálkodási csak dolomit kiszállítási engedéllyel, illegális hulladéklerakás kapcsán rendőrségi vizsgálat, a hulladékszállítási útvonallal kapcsolatban pedig több per is folyamatban van, ugyanis a helyi lakosok, vállalkozások csak a hulladékszállítási útvonalat vitathatják, a lerakható anyagokat nem.
A hulladék miatt a Márkó, Bánd és Veszprém gyulafirátóti vízbázisát féltő civilek azonban nem dőlhettek hátra, ismét riadót fújtak. A szomszédos 5 ezer négyzetméter alapterületű Márkó II. bányatelken ugyanis a dolomitot kitermelő bányavállalkozó Biotit Kft. kezdeményezte szeptemberben hulladékgazdálkodási engedélyének módosítását. Az Ózon Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. kérésére 190503 EWC kódú „előírástól eltérő minőségű komposzt” lerakására kértek engedélyt. A helyiek és a Veszprémben élő civilek most ismét aggódnak, mert a beszállítandó komposzt anyagösszetételére nem kaptak és nem találtak megnyugtató leírást. Márkón október 25-én közmeghallgatást is tartottak több mint 150 fő részvételével, de itt se sikerült a helyiek aggodalmait eloszlatni.
A székesfehérvári Ózon Kft., amely a közmeghallgatáson elhangzottak szerint az egyik lehetséges beszállító, a hulladékfajták teljes skálájával foglalkozik, legyen szó akár veszélyes vagy nem veszélyes anyagok begyűjtéséről, fuvarozásáról. „Nemcsak a közszolgáltatás területén bizonyítottuk szakmai tudásunkat, de a veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelése terén is letettük névjegyünket Székesfehérváron és Magyarország egész területén.” – közli honlapján. Az Ózon Kft. vállalja veszélyes hulladékok, olajjal szennyezett vizek, emulziók, híg olajos iszapok és fáradt olaj elszállítását, de foglalkoznak tömény lúg- és sav szállításával is.
Megkerestük az Ózon Kft.-t, hogy mit tartalmaz majd a Márkóra kerülő komposzt, és évente mekkora mennyiséget terveznek odaszállítani, de a cég válaszában azt közölte, nem relevánsak a kérdéseink, mivel még csak szóbeli megállapodást kötöttek a bányavállalkozó Biotit Kft.-vel, komposztálási tevékenységükből pedig nem keletkezik veszélyes hulladék, csak földszerű nem veszélyes takaróanyag.
Az Ózon Kft válasza
„Az Ózon Kft. – 100%-ban hazai tulajdonú társaságként – több évtizede végez országos szinten hulladék gazdálkodási tevékenységet, melynek során kiemelt figyelmet fordít a környezettudatos szolgáltatási módra. Szolgáltatásunk a hulladékok begyűjtésétől, szállításától a tároláson át, egyes hulladékok végártalmatlanításáig átfogja a hulladékok teljes életciklusát. Cégünk egyik meghatározó profilja a hulladéknak minősülő földek biológiai, komposztálásos technológiával való kezelése. Ezen folyamatból keletkezik az a nem veszélyes földszerű hulladék, az előírástól eltérő minőségű komposzt, mely más anyagokat kiváltva, töltésföldként, illetve hulladéklerakók esetében takaróföldként vagy akár degradált területek (pl. bányaterületek) rekultiválására is felhasználható. Társaságunk szóbeli egyeztetéseket folytatott csupán a Biotit Kft.-vel, írásbeli megállapodás megkötésére nem került sor. Ez alapján a hulladék mennyiségére és a hasznosítási tevékenység időtartamára vonatkozó kérdés nem releváns.”
Mi van a komposztban?
A speciális komposzttal kapcsolatos hulladékkezelési tevékenység nemcsak Márkón merült fel. Ez év júliusában a Pécs II. fosztóvölgyi homokbányában az inert hulladék (az inert hulladék vízben nem oldódó, nem éghető hulladék, ami biológiai úton nem bomlik le; ilyen például az építési és bontási hulladék nagy része) hasznosítással foglalkozó Quartz Kft. a Biotit Kft. kérelméhez hasonló hulladékkezelési engedélyt módosító/kibővítő eljárásban kérte a hatóság hozzájárulását e hulladékelegy elhelyezéséhez. Kérelmében szintén az Ózon Kft-re hivatkozott, amely „különböző olajtartalmú hulladékok speciális biológiai technológiával történő előkezeléséből származó, 19 05 03 azonosító kódú, előírástól eltérő minőségű komposzt” megnevezésű hulladék hasznosítását tervezi.
A Fejér Megyei Kormányhivataltól 2022-ben hosszabbította meg a cég engedélyét „veszélyes és nem veszélyes folyékony hulladékok fázisszétválasztására, veszélyes és nem veszélyes iszapszerű és szilárd hulladékok biológiai bontására”. Engedélye értelmében a biológiailag előkezelt hulladék roncsolt területek, meddőhányók, hulladéklerakók rekultivációjánál használhatók fel. A Baranya megyei kormányhivatal július 9-i határozatában engedélyezte az előírástól eltérő komposzt lerakását Pécsett, mivel a környezetre nem veszélyes: a „tevékenység felszíni és felszín alatti vizekre, a terület vízgazdálkodására gyakorolt hatása minimális.” A kormányhivatal járási népegészségügyi osztálya sem állt az engedély kiadásának útjába, mert „a megküldött engedélyezési dokumentáció alapján közegészségügyi szempontból a hulladékgazdálkodási tevékenység nem kifogásolt.”
Bán Zalán, a Biotit Kft. környezetvédelmi tanácsadója a márkói fórumon ennél bőbeszédűbb volt. A Veszprém Kukac tudósítása szerint elmondta, a veszélyes hulladékok ártalmatlanításával is foglalkozó Ózon Kft. kereste meg őket, be tudnának-e fogadni előírástól eltérő minőségű komposztot. Az engedélyt 4 ezer tonnára kérik, a terveik szerint évi 2 ezer tonna anyag elhelyezéséről lenne szó.
Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag szakértője a narancs.hu-nak úgy nyilatkozott, lehet ok aggodalomra az inkább ipari komposztnak tekinthető anyagkeverékek miatt. Találkoztak már mezőgazdaságban nem hasznosítható komposztnak nevezett veszélyes hulladékból készült gyanús anyaggal nagy mennyiségben.
A Tatai Környezetvédelmi Zrt. például a vörösiszap befedésére hivatkozva veszélyes hulladékok tömegből készült ipari komposztot rakott le a Natura 2000 ökológiai hálózat részének számító Duna-part melletti területre Almásfüzitőn. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy többszázféle hulladékot kevertek össze komposztálásnak nevezve: fémtartalmú ipari hulladékokat, salakot, öntőmagot, zománcozási hulladékot, veszélyes anyagot tartalmazó építési és bontási hulladékot, kavicsot, egyebeket, azt állítva, hogy „mesterséges talaj” állítható elő belőlük. A Greenpeace emiatt kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett az Európai Bizottságnál, amely azt el is indította. Kilenc év munkájával a Greenpeace elérte, hogy egy engedélyt adtak ki, amely szűkíti a bejövő hulladékok körét, és szigorúbb határértéket szab a kirakható anyagokra. Hogy Márkón is ilyen keverékről van-e szó, az egyelőre nem világos.
Simicska, Velez egy csapatban
Kihagyhatatlanul érdekes egybeesés, hogy a Tatai Környezetvédelmi Zrt. tíz évvel ezelőtt, 2009 és 2013 között éppen az Ózon Kft.-vel együtt, és az akkor még Simicska Lajoshoz tartozó Közgép Zrt. társaságában birtokolt egy azóta végelszámolásra jutott fővárosi hulladékkezelő céget, a Logal Grad Építőipari Kft.-t. Az Ózon Kft. tulajdonosi köre Medgyessy Péter volt miniszterelnök egykori főtanácsadójához, az agrármérnök Velez Zoltánhoz kötődik, aki az 1990-es években az ÁPV Rt. vezetőségében, felügyelőbizottságában kapott helyett, a kétezres években a Bábolna Rt. elnöke lett, de dolgozott a Graboplast felügyelő-bizottságában és a Hungarocontroll igazgatósági tagjaként is. A politikai hovatartozás nem akadályozhatta a cég működését, erre utal az is, hogy négy éven át az egyik vezető tisztségviselője Endrédy István, a Fővárosi Közgyűlés korábbi fideszes képviselője volt.
Veszprém beavatkozna
Ami a Márkóra érkezett és még érkező gigantikus mennyiségű hulladékot illeti, a második hulladéklerakó megnyitása és bővítése ismét aktivizálta a civil társadalmat,
a szemétbányává változtatott márkói bányatelepek alatt ugyanis mindössze 7 méterre húzódik a Veszprémig elérő vízbázis.
Bár Veszprém fideszes polgármestere, Porga Gyula a nyáron még túldimenzionáltnak tartotta az ügyet, hogy az egyik városrész vízkészletét is adó márkói vízbázis fölé mindössze 7 méterrel, 22 éven át 1,6 millió köbméter ipari hulladékot fog lerakni egy vállalkozó, azóta hathatott rá a civilek témaérzékenyítése. A vízbázis védelmével ugyanis már a veszprémi önkormányzat képviselő-testülete is foglalkozott, és október 26-án határozati javaslatok formájában nem járult hozzá a vízbázisát veszélyeztető tevékenységekhez, nem kívánatosnak minősítve az Ózon Kft. komposztját is. „A hosszútávú biztonságos vízellátás érdekében a térségi geológiai, hidrogeológiai adottságok miatt a bányaterületen semmilyen hulladék lerakását, feldolgozását, elhelyezését nem javasolja azok vízbázisra jelentő kockázata miatt.” Ha mégis megteszik – szól a képviselő-testület határozata -, az alábbiak betartását javasolják:
- „a bányateret - a talpat és oldalfalat is beleértve-, vízzáróan szigetelni kell,
- gondoskodni kell a csapadékvíz és csurgalékvíz összegyűjtéséről, felszínre emeléséről és ártalommentes elvezetéséről,
- a szigetelt bányatérben csak inert hulladék helyezhető el,
- gondoskodni kell monitoring kút, illetve kutak telepítéséről, amelyek révén a bányatelek térségében az áramlási viszonyok tovább pontosíthatók és a tevékenység ellenőrzött módon folytatható.”
A határozatból az következik, hogy amennyiben az önkormányzat javaslatát betartják, kérdésessé válna az Ózon Kft. által előállított komposztot lerakása, lévén az más besorolású, más nyilvántartású számon jegyezett nem inert hulladéktípus. A veszprémi ivóvízbázis védelmében az önkormányzat érvényesíteni szándékozik javaslatát, ügyfélként bejelentkezik a Márkó I. és Márkó II. dolomitbányákkal kapcsolatos hatósági eljárásokba.
Az 1700 lakosú Márkót a felszín alatti vizek védelme szempontjából érzékeny területen lévő települések között tartja számon a kormányrendelet, sőt közigazgatási területe kiemelten érzékeny területnek minősül. A Veszprém-Gyulafirátóti vízbázis ún. hidrogeológiai „B” szintű védőterületének külső peremén helyezkedik el. A hulladéklerakókat szabályozó törvény szerint legalább 300 méteres védőtávolságban lehet hulladéklerakót létesíteni a vízbázistól, ez a létesítmény 270 méterre van. Így lerakóként a Bakony Inert Kft. nem kaphatott volna engedélyt, hulladékfeldolgozóként viszont a vízbázistól való távolság már nem akadályozó feltétele működésének.
A Bakony Inert arra hivatkozva kapta meg az engedélyt, hogy ha nem tömi be a tájsebet, akkor lakossági illegális hulladéklerakó válhat belőle, továbbá a veszélyes bányafalakat meg kell szüntetni, a területet a tájba illesztve újrahasznosíthatóvá kell tenni. Mivel a gödör feltöltéséhez nem áll rendelkezésére a közelben olcsó, megfelelő minőségű töltőanyag, ezért ún. inert hulladékkal illeszti vissza a tájba a tátongó mélységet. Az eredeti bányászati engedélyben a rekultivációs feladatai között az szerepel, hogy a bányaművelés során felülről leszedett bányameddőt kell visszatölteni a rézsűkre 32 fokos lejtőszöget kialakítva, majd külön deponált humusszal be kell takarni.
Az ivóvizüket adó bakonyi karsztvízkészletet védő civileknek sikerült megszerezniük a bánya műszaki üzemeltetési tervét, amelyben nem szerepel a hulladékfeltöltés, viszont a kitermelt meddő és földfelszíni humusz visszahelyezése igen. Ennek a végrehajtását kérik. A Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Zrt. vezérigazgatója, Kugler Gyula a civilek aggodalmának adott igazat egy korábbi lakossági fórumon. A vezérigazgató ezt Katanics Sándor független veszprémi önkormányzati képviselőnek levélben is megerősítette.
„Társaságunk szakembereinek véleménye szerint a bányagödör hulladék hasznosítási tevékenységre történő átminősítése kockázatot jelent a térség karsztvízbázisaira nézve, ezért azt mi nem támogatjuk”
– írta a víziközmű cég vezetője. Kugler Gyula a veszprémi képviselő testület október ülésén ismét határozottan úgy fogalmazott: a márkói bányák területén nem lehet és nem szabad hulladékot elhelyezni.
(Címlapképünk illusztráció)
