A Gyerekekért SOS Alapítvány fenntartásában működő nyírteleki Kedvesház Kollégium igazgatójával, Batári Zsolttal kísérjük haza az alsó tagozatos kollégistákat. A megcsappant támogatások miatt a korábbi öt fő helyett idén már csak hárman, a kollégiumigazgató, az éjszakai ügyeletet ellátó Balogh László pedagógusasszisztens és a szakács-takarítónő-dajka Virágné Vera maradt állományban. Az egyik kisfiú útközben elmeséli, az a legjobb, amikor meglátja Zsolt bácsit az iskolakapuban, és hogy Vera néni minden este főz vacsorát (a kollégiumban felnőttet nem szabad tegezni). Tegnap este egy rágót és egy leveskockát is kapott, mert szép lett az írásgyakorlata. Hét végén mindkét ajándékát hazaviszi a szüleinek.
Kedvesházi sikerek
A Nyírteleken működő Kedvesház Kollégium a tanyabokrokban élő hátrányos helyzetű gyerekeknek és családjuknak - köztük sok romának - nyújt szociális, oktatási, család- és gyermekvédelmi szolgáltatásokat. A Kedvesházban a gyerekek hétfőtől péntekig étkezést, pedagógiai segítséget és mentálhigiénés törődést kapnak. A Gyerekekért SOS Alapítványt létrehozó Lázár Péter 1990-ben költözött ide a berkeszi nevelőintézetből, ahol a feleségével nevelők voltak. Tíz kamasz állami gondozott gyereket hoztak magukkal azzal a szándékkal, hogy a saját családjukkal együtt felnevelik őket. A pedagógus Lázár Péter, aki maga is állami gondozottként nőtt fel, olyan gyermekvédelmi modellt képzelt el, amelyben a gyerekek családban nőnek fel.
Ez történt ma
Fotó: A szerző felvétele
Amikor a tíz gyerek elvégezte a középiskolát is, az üresen maradt házban egy hetes otthon kollégiumot alakítottak ki. Lázár Péter azóta Budapesten dolgozik szakmai fejlesztési koordinátorként a Magyar Evangéliumi Testvérközösségben, de rendszeresen látogatja az általa alapított kollégiumot, ahol ma 25 gyerek lakik. Általános és középiskolások, romák és nem romák, különböző korúak és képességűek. Egy dologban azonosak: szüleik nem tudják biztosítani a feltételeket az iskolai sikerességhez és a továbbtanuláshoz. A gyerekek nyolctól 21 éves korig maradhatnak a kollégiumban.
A kollégiumi felvételt kérheti a szülő vagy az iskola, de a gyermekjóléti intézet is (együttműködve a szülőkkel és a gyerekkel). "Nem elvenni akarjuk a gyereket, hanem a szülőkkel együtt jobbá tenni az életüket, többet adni, mint amit otthon adhatnak" - mondja Batári Zsolt. Mivel sok a kisgyerek náluk, lehetőséget nyújtanak arra, hogy hetente egyszer hazakéredzkedjenek. "A kisgyerekeknél a szülőhöz kötődés nagyon erős még, ezért is szoktunk inkább másodiktól felvenni gyerekeket, hiszen az iskolába járás, az új szabályok, az új pedagógusok éppen elég változást hoznak az életükbe. A hozzánk beiratkozó gyerekek családjában általában nincs kereső szülő, a kollégium híre szájról szájra terjed. Van olyan tanulónk, akinek az anyukája már itt volt kollégista, és ma az ő gyerekével is mi foglalkozunk. Azok a szülők, akik meg voltak elégedve azzal, amit itt kaptak, szeretnek minket, bíznak abban, hogy a gyerek jó helyen lesz, foglalkozunk velük. Nagyon jó a szülőkkel a kapcsolatunk, rendszeresen behozzuk őket a tanyabokrokból, és családi délutánt tartunk, nálunk ezek az alkalmak helyettesítik a szülői értekezletet. Ilyenkor buszt küldünk értük, és megvendégeljük őket. Ez a program közös vacsorával végződik, van, hogy nyolcvanan is összejönnek, mert jön az egész család, mi senkit nem küldünk el. Sajnos a pénzhiány miatt idén már nagyon kevés volt ezekből a nem hagyományos szülői értekezletekből."
"A legnagyobb sikernek azt tartjuk, hogy a Kedvesotthon lakói közt évek óta nincs lemorzsolódás az általános iskolában, a többség tovább tanul, és főként a fiúknál tapasztalunk céltudatosságot, ők be is fejezik a középiskolát. A gyerekeink közül többen Nyíregyházán, a Start Speciális Szakiskolában szakmát tanulnak. Az iskola pályázatok segítségével támogatja a szakmát szerzett fiatalokat az elhelyezkedésben. Sajnos egyre kevesebb ilyen típusú munkahely-támogató pályázat létezik, ezért sokuknak közben megszűnt az állása. Ami elszomorító, hogy ha valakinek sikerül is átmenetileg elhelyezkednie, egy fiatal pár számára otthoni támogatás híján az önálló lakásba költözés elérhetetlen. Előfordul, hogy a család közösen vesz a külterületen házat, amiből elköltöztek vagy kihaltak. A hétezer lelkes Nyírtelek lakóinak közel fele nem a településközpontban, hanem a tanyabokrokban él. A lakosság kicserélődése folyamatos. A külterületi házakba nem roma szegények is költöznek" - mondja az igazgató.
A Kedvesházat a gyerekek nevezték el azokról a plüssállatokról, a "kedvesekről", amelyeket beköltözésük napján találtak az ágyukban; úgy mondták, visszajönnek a kedvesekhez a házba. Az itt lakók sötétedés után a tanuló- és a számítógépes szobában töltik az időt. A felső polcokon kevés mesekönyv és a Világirodalom Remekei sorozat, amely az igazgató otthonából került át ide. Alul agyonhasznált társasjátékok, sakktábla, pingpongütők sorakoznak, a sarokban csocsóasztal áll, de a legnépszerűbb az internet, a Facebook.
Enni, tanulni, játszani
Egy szőke, vékony fiú elmondja, hogy négy testvéréből hárommal együtt lakik a kollégiumban, a legkisebb otthon van az anyukájával és a nevelőapjával. Az édesapa régebben Budapestre költözött. A szülők egyikének sincs munkahelye. Zsebpénzt sosem hoz otthonról, de nyáron a nagymamájánál kapál, cseresznyét, meggyet szed, ezért a munkáért jár némi fizetség is. Karácsonyi ajándékot csak a Kedvesházban kapott. "Amikor jön a segély, anyukám vesz egy nagy zsák tésztát, azt megzsírozza, és azt esszük hét végén, de a nagymamám két-három kenyeret is küld szombaton a mozgóbusszal" - mondja.
Az otthon gyakran éhező gyerekeknél az étkezés központi kérdés. Meglepő, milyen pontosan tudják, mit ettek az előző napokban, és mi lesz a heti menü. A középiskolások tízórait visznek, ők csak ebédet kapnak az iskolában. A felsősök a kollégiumban uzsonnáznak. Minden este főtt étel kerül az asztalra. "Sokat dagasztok nekik, de hát kamaszok, és mindig éhesek. Ma almáskürt és ízes bukta volt uzsonnára, este lencsefőzelék lesz virslivel, holnap sült csirke, tegnap rántott halat kaptak rizzsel és tartárral" - mutatja a heti menüt Vera néni. Decemberben gyakran volt krumplis tészta, de a nincsből csak arra futotta. A nyugdíjas asszony hivatalosan hétórás munkaidőben dolgozik az alapítványnál, ezért és a túlórákért összesen 48 600 forintot kap. Amíg a gyerekek iskolában vannak, főz és takarít, délután a vacsoráig pedig mesél a kicsiknek. "Itt lakom, nem messze, ha ablakot kell pucolni, hét végén is bejövök szívesen" - mondja.
Takarítani a gyerekek is szoktak. A szobájuk rendben tartása mellett a heti beosztás szerint az ügyeletesek dolga, hogy a közös helyiségek tiszták legyenek. A kicsik hazaérkezés után lezuhanyoznak, majd házi öltözetben ülnek be a délutáni foglalkozásokra. A nagyok kétszer, a kicsik egyszer háromnegyed órát gyakorolnak. Öt órakor beszélgetőkör, ahol mindenki elmeséli, mi történt vele, milyen jegyet szerzett aznap. Az ötösért és a négyesért tapsot kapnak. A tapasztalat szerint az iskolában is figyelnek egymásra, így aztán nem marad titokban semmi. Mindenki élhet olykor a passzolás jogával, de inkább az a jellemző, hogy akarnak magukról beszélni.
Délután megérkezik Nyíregyházáról az éjszakai ügyeletes, Balogh László. Vacsora után rajzolnak, gitároznak, énekelnek vele a gyerekek. A gyerekek szerint Laci bácsi vicces, kedves, és mindenki hallgat rá. A berkeszi nevelőotthonban nőtt fel, ahol Lázár Péter lett a nevelője, aki Balogh Lászlót is magával hozta Nyírtelekre. Azt mondja, könnyen fegyelmet tart a gyerekek között, pedig itt mindenkinek be kell tartani a szabályokat. A fiatal nevelő munkanapja hajnali négykor kezdődik, mindennap felkel a legidősebb lakóhoz. A 21 éves fiú négy óra ötvenkor indul Nyíregyházára, ahol bőrtárgykészítőként kapott munkát, és délutánonként az érettségire készül.
Jövőre talán ugyanitt
A nem állami fenntartású intézményeket érintő törvényi változások idén az ellehetetlenülés szélére sodorták az alapítványi intézményeket, köztük a Kedvesház Kollégiumot. Tavaly a közoktatási megállapodási pályázatuk nem nyert, így az intézménynek havi 600 ezer forint normatív támogatás jut a bérekre, a rezsire és az étkezésre. "Ez épp a harmada annak, amennyiből alaphangon ki tudnánk jönni. Az alapítvány decemberig 1,2 millió forint közüzemi tartozást halmozott fel, volt olyan hetünk, amikor nem maradt élelmiszerre pénzünk, és magánkölcsönből oldottuk meg a gyerekek ellátását. December közepén már a bezárást fontolgattuk, de a közoktatási törvény értelmében a forráshiány ellenére a kollégiumot a tanév végéig nem lehet bezárni" - mondja Batári Zsolt igazgató, aki decemberben felvette a kapcsolatot a közüzemekkel, és sikerült némi haladékot kapni a számlák befizetésére. "A miénk közhasznú alapítvány, bevételei csak akkor vannak, ha hozzájut olyan pályázati pénzhez, ami a ház működtetésére felhasználható. Ilyenből azonban egyre kevesebb van. Olykor már én is elbizonytalanodtam, szükség van-e ránk egyáltalán. Nem akartunk sírni, de tényleg nagy bajban voltunk, és aztán december végén váratlanul összeértek a dolgok. A Budapesten tanító alapítónk, Lázár Péter idén decemberben elnyerte a Nemzetiségekért Díjat, miközben paradox módon a 23 éves munkája elveszni látszott. Ekkor összeült az alapítvány kuratóriuma, és elhatároztuk, mindenáron megmentjük a ránk bízott gyermekeket. Facebook-oldalt hoztunk létre, ahol megismertettük a szélesebb nyilvánossággal a történetünket. Péter megkeresésére az Index munkatársai készítettek rólunk egy videót, amelyben beszéltünk az anyagi nehézségekről, és többek közt azt is elmondtuk, hogy idén először nem lesz karácsony a Kedvesházban. Ennek óriási hatása volt. December végére közel 4,5 millió forint érkezett a számlánkra, ez az összeg biztosítja a működésünket a következő félévben" - sorolja az igazgató.
Végül a "karácsonyfa alja sem maradt üres" a Kedvesházban. Batári Zsolt így számol be a december 20-án történtekről. "Nyírteleki viszonylatban szokatlan kinézetű autók álltak meg a kollégium előtt. Előtte volt valamiféle egyeztetés, de az nem derült ki számomra, hogy a minisztériumból hívtak, azt hittem, egy adományozó. Orbán Viktor a nyírlugosi műfüves focipálya avatására tartva meglátogatott minket. Nagyon meglepődtem, amikor a miniszterelnök úr jött velem szembe a konyhából. Úgy két órát töltött nálunk, beszélgetett a gyerekekkel." A legnagyobb ajándék az volt, hogy az 1,2 millió forintos tartozást is kifizették. Azóta felvette velük a kapcsolatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma, arról biztosítva őket, hogy ilyen múltú és eredményes intézményt nem hagynak bezárni, sőt a jövőben a Lázár Péter-féle pedagógiát mintegy "együttnevelési brandként" másutt is használnák az oktatásban.
Habár az országos politikában sok szó esik a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását segítő hetes iskolák és otthonok szükségességéről az elmaradott térségekben, a már meglévő, nemritkán alapítványi fenntartású intézmények állami normatívája idén is legfeljebb a működési költségek 45-50 százalékát fedezi. A fennmaradó összeget az intézményeknek pályázatból, illetve adományokból kell előteremteniük.
A 23 éve folyamatosan működő Kedvesház Kollégium sorsa erre a tanévre szerencsésen megoldódott. A beérkezett pénzből júniusig biztosan futja élelemre és a rezsiköltségre. Ha azonban idén is sikertelen lesz a közoktatási megállapodási pályázatuk, év végére ismét végveszélybe kerülnek. Hacsak nem avatnak újból focipályát Nyírtelek közelében.
