A „ságvárisok” Palkovics államtitkárnak „köszönhetik”, hogy nem kerülnek iskoláik a Klikhez, mint több más gyakorló iskola az országban – ez az egyik meghatározó vélekedés manapság Szegeden, miután a Ságvárit végül csak átnevezték. Ezért cserébe „csupán” arról kellett lemondaniuk, amiért eddig küzdöttek: a kommunista-antifasiszta Ságvári nevéről, legalábbis ez derül ki azokból az elbeszélésekből, amelyeket névtelenül mondtak el néhányan azok közül, akik részt vettek iskolai értekezleteken, amelyeken szavazni kellett az intézmények sorsáról. Az iskolákat fenntartó egyetem szenátusa már csak formálisan szavazott, szinte ellenállás nélkül. „Ezt nevezik zsarolásnak, nem?” – tette fel a költői kérdést egyik forrásunk. (Az ügyről korábbi cikkünk itt olvasható.)
A diákok szerint
„Nehogy egyszer előkotorják, hogy ellenálló voltam” – ezzel indokolta egy „ságváris” diák, hogy miért nyilatkozik név nélkül a magyarnarancs.hu-nak. Meglepődésemre elmagyarázza, hogy manapság sok olyan munkahely van, ahol fontos az, hogy valaki lojális legyen a kormányhoz. Mint mondja, társaival sokat beszélgettek egymás között ilyesmikről az elmúlt hónapokban. „Nagy csalódás volt, hiszen mi diákok is sokat tettünk azért, hogy megmaradjon, ám hiábavaló volt minden. A kilencedikeseket sajnálom a legjobban, alig várták már, hogy ők is érezzék a „ságvárizmust”, nekik fél év jutott. Nekünk több, de a mi érettségi bizonyítványunkban sem lesz benne már a Ságvári Endre. De mi már mindig ságvárisok maradunk.”
| ||
Amikor arról kérdezem, hogyan fogadták a végső döntést, s azt, hogy már tanáraik, szüleik sem tiltakoztak, csak elfogadták a kisebbik rosszat, csodálkozva néz rám: „Hát már nem volt mit tenni! Én nem akarok politizálni, én még csak diák vagyok, nincsen tapasztalatom, de elvették tőlünk, pedig a többség azt akarta, hogy maradjon.”
Újság-vári
„Az iskolai lap neve marad, úgy tudom. Legalább az, ha már a suli nevét elvették. Sovány vigasz, de mi mindent, amit lehet, megőrzünk a »ságvárizmusból« – így egy másik diák. – Úgy tudjuk, marad a Ságvárizmus éjszakája és a SÁRA napok is.”
Egyébként pedig arról beszélt, hogy ő nem volt olyan fanatikus, hogy azt hitte volna, hogy valójában az ő akaratuk érvényesülne. „Azért mi is olvasunk híreket. Azért persze csalódás volt, mert azt, hogy így lesöprik csak, azt nem gondoltam volna. Azt terveztem, hogy érettségi után külföldre megyek majd, de most az elmúlt pár hónap ezt megerősítette bennem. Elegem van ebből. Az egyik haverom édesanyja azért nem jött el a tüntetésre, mert olyan a munkaköre. Én nem félek, de megértem azokat, akik igen. Ha valaki közalkalmazottként szeretne majd elhelyezkedni, biztos, hogy hátrányt jelentene, ha tudnák, hogy nagy volt a szája. Egyébként ez az egész nem hiányzott, nem csak a nevünket vették el, de most az általános és a gimi összevonásával minden új lesz. Ki lesz az igazgató? Mit írok majd a cv-be? Az mindig jól hangzott, legalábbis itthon, hogy ságváris volt valaki. A tanárokat is sajnálom, nekik nagyon megalázó lehetett, az egzisztenciájuk is múlhatott azon, hogyan viselkednek. Egyébként közülük mindegyik diszkrét volt, nem beszéltünk ezekről a dolgokról. Talán majd egyszer.”
„Mi csapódik le a gyerekekben vajon? Ez a demokrácia? Nem az összevonás, illetve a név a kérdés, hanem az eljárás, az, hogy gyakorlatilag minden érintett ellenállása ellenére döntött a minisztérium. Ezek a gyerekek nagy valószínűséggel soha nem fognak erre a kormányra voksolni – vélekedik egy szülő. – Akaratuk ellenére született döntés, összemosva azt más szakmai kérdésekkel, ráadásul azzal fenyegetve, hogy ellenkezés esetén a Klik alá kerülnek az intézmények.”
Igyekezték elkerülni
A közterületek és közintézmények átnevezési hullámát elindító törvény elfogadása után a szegedi gyakorló iskolák csendesen várták, hogy mikor szúrnak szemet valakinek. Számos érvük volt, miért ne nevezzék át intézményeiket, ezek között voltak olyanok is, amelyek az iskolák „törvényen kívüliségére” hivatkoztak.
Így például Solymosi Frigyes akadémikus orvosként praktizáló fia, aki maga is „ságváris” volt egykoron, egy weboldalt is készített még 2012-ben, amely tartalmazta az összes vonatkozó törvényt, s amelyből kiderült, rés van a jogszabályokon, amelyeken átfér a Ságvári Endre elnevezés.
Először Szávay István, a Jobbik képviselője tette szóvá a parlamentben, hogy a szegedi gyakorlók sem kerülhetik el a keresztelőt, s innentől elindult a lavina. A gyakorló iskolákat fenntartó Szegedi Tudományegyetem rektora nem szólt az ügyben, holott még 2012-ben, amikor felvetődött az átnevezés, ő maga is az Endre nélküli Ságvári elnevezést tartotta kívánatosnak. A vélemények sokasodtak és erősödtek, ebbe a vitába Szabó Gábor már nem szállt be, csupán februárban kiadott közleményéből derült ki, hogy ki dönt majd az átnevezésről, miközben azt azért elismerte, hogy a közoktatási intézményekre és a fenntartóra vonatkozó jogszabályok némi korrekcióra, de legalábbis értelmezésre szorulnak.
A Ságvári nevének szegedi bukásáról szóló híreket megelőzően azok voltak az utolsó hivatalos információk, amelyeket a Szegedi Tudományegyetem rektorának közleményéből váltak ismertté: nincsenek összefésülve a felsőoktatási, valamint a köznevelési törvény azon passzusai, amelyek egy egyetemi fenntartású oktatási intézmény átnevezésének eljárásrendjét meghatározzák. Szabó Gábor ebben a közleményben azt is közölte, hogy az államtitkársággal folyamatosan egyeztetnek, dolgoznak a megoldáson. A jelek szerint megvolt az összefésülés, ezek szerint az államtitkárság által megfogalmazott kereteken belül (felsőoktatási törvény figyelembevétele, tehát a miniszter hatásköre a névváltoztatás) tehetnek javaslatot, véleményezhetnek az oktatási intézmény testületei (a köznevelési törvény szerint a testületek véleménye alapján születi döntés), a javaslatokat a fenntartó egyetem vezetője összegzi, eljuttatja a szaktárcához, ahol majd meghozzák a döntést. Ebben az időszakban hozták létre a közösségi oldalon a Ne nevezzék át a Ságvárit, rövid idő alatt több mint 11 ezer kedvelője lett az oldalnak, ahol azt a fáklyás felvonulást is szervezték, amelyen több ezren vettek részt Szegeden. Ekkor még többen azt gondolták, hogy ennyi ember tiltakozása meg lesz hallgatva. Ám az államtitkárság meghozta a döntést, amely nem sok választást hagyott az érintetteknek.
Összefésülték
A közoktatási törvény szerint javaslattételi és véleményezési joggal rendelkező nevelő és szülői testületeket is kész helyzet elé állította az államtitkárság. Három választási lehetősége volt április végén a szegedi Ságvári Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tantestületei és szülői közösségei számára az oktatási tárca államtitkárának az intézményhez eljuttatott levele szerint: Szent-Györgyi Albert vagy Hunyadi nevét viselje az intézmény, illetve semlegesen nevezzék egyszerűen Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumnak. Az alap- és a középfokú intézmény összevonását tényként közölték.
Mind a tantestületi értekezleteken részt vevő pedagógusok, mind a szülői munkaközösségi ülések tagjainak többsége a „semlegesség” mellett döntött, többek szerint más választásuk nem volt. A pár nappal későbbi szülői közösség döntésének motivációját a szervezet elnökének közösségi oldalon közzétett bejegyzéséből sejthetjük. „Szomorúan mondom, de bölcsebbnek tartottuk az iskola érdekében most meghátrálni... Olyan fenyegetés rajzolódott ki, amivel értelmetlen szembeszállni – jelent meg a Facebookon. – Kompromisszumos megoldásként (4. variációként) javasoljuk a Ságvári név megtartását, csak a keresztnév nélkül. Amennyiben ez nem lehetséges, és csak a 3 felajánlott név közül választhatunk, akkor a legkisebb változtatás a jelenlegi névből az »üldözött« (Ságvári Endre) kivágása, s így az SZTE Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium.”
Megkerestük a bejegyzést közzétevő Hevesi Évát, a szülői munkaközösség elnökét, hogy megtudjuk, mi volt az a „fenyegetés”, ami miatt „jobb belátásra tértek”, de ezt nem kívánta bővebben kifejteni. Annyit említett meg csupán, hogy az ülésen az igazgató ismertette a minisztériumból megküldött levél néhány részletét. Szerettük volna megismerni a levél tartalmát, ám Dobi János igazgató erre nem adott lehetőséget, és a testületek ülésein elhangzottakat sem gondolta megosztani.
Az viszont közismert, hogy az értekezletek összehívása előtt röviddel ismertette az oktatási tárca azon gyakorló iskolák listáját, amelyektől a gyakorlói státuszt elvonják, így azok a Klik irányítása alá kerülnek, elveszítve számos kedvezményt. Így például, mivel nem kell a pedagógusoknak külön időt fordítani a hospitáló hallgatókra, növekszik az óraszámuk, ezzel viszont csökken az intézmény pedagóguslétszám-igénye. Egyes becslések szerint mindez a jelenleg még Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban 20-30 százalékos létszámcsökkentést jelentene. A minisztérium jelenleg beéri azzal, hogy két gyakorló oktatási intézményt összevon, a „klikesedők” listájára nem került fel a szegedi intézmény.
