A két ünnep közötti egy békéscsabai sajtótájékoztatón Herczeg Tamás kormánypárti parlamenti képviselő és Nagy László, az Alföldvíz Zrt. vezérigazgatója jelentette be, hogy a kormány 602,8 millió forintos állami többletforrást juttat még 2020-ban az ország negyedik legnagyobb víziközmű cégének. Ebből fedezik októberig visszamenőleg a dolgozók 12 százalékos béremelését. E mellett bejelentették, a közműszabályozás megváltozásával 2021-ben a cégnek ezen a címen 552 millió forinttal kevesebbet kell befizetni a költségvetésnek. (Néhány héttel ezelőtt Fónagy János államtitkár Stummer János jobbikos parlamenti képviselő írásbeli kérdésére válaszolva, konkrétumok említése nélkül, a többségi tulajdonos önkormányzatokra hárította a felelősséget Alföldvíz-ügyben.)
Ez ágazati szakemberek és szakszervezeti vezetők szerint a túlélésre elég, de megoldást nem jelent. Nagyjából hasonló véleményen van Herczeg Tamás is, aki a Narancs.hu-nak elmondta, 2021-ben állami tőkeemelésnek kell megvalósulnia a cégnél.
Ez pedig azt jelenti, hogy az állam jelenlegi kisebbségi részvénycsomagja (28 százalék) a nagyobb arányú tőkeemeléssel többségivé válik.
Felvetésünkre, hogy az előző években ez nem volt magától értetődő, hiszen a 2017-es közgyűlésen az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) végül visszalépett a közel 2 milliárdos tőkeemeléstől, a fideszes képviselő azt mondta, neki a kérdésben 2018-as parlamenti képviselősége után van felelőssége és feladata.
Ebből is világos, hogy a most kapott 602 milliós pluszforrásnak csak kisebb része fordítható az eddigi gigaveszteségek rendezésére. (Az elmúlt három évben felhalmozott veszteség mintegy 4 milliárd forint.) Ebből eredően a pénzügyi gazdálkodás szempontjából legfontosabb kérdéseket nem oldja meg a gyors kormánysegély, de kétségtelen, hogy helyes irányba tett lépésről van szó.
Havonta 55 millió forint pluszforrást jelent a mintegy 1200 munkavállalót foglalkoztató Alföldvíz Zrt.-nél a 12 százalékos béremelés. 2020 októberéig visszamenőlegesen ez 165 millió forint, míg csak márciusig előzetesen ugyanennyit. Ez pedig azt jelenti, hogy az idei év első negyedévéig mindez 330 milliót visz el a kormánytól kapott 602 millió forintos támogatásból. Igaz, a dolgozók zsebébe kerül. Azt már Miskéri László, a cég szakszervezeti vezetője mondta a Narancs.hu-nak, hogy bár nagyon jól jött a béremelés a foglalkoztatottaknak, de az ágazati átlagot csak egy 30 százalékos azonnali béremeléssel érték volna el. Hozzátette, a mostani emelés egy kicsit tompítja a cégtől való elvándorlást. A jó szakemberek távozása viszont a jövőben felvetheti az üzembiztonság kérdését is.
A lapunknak nyilatkozó Herczeg Tamás nagy eredménynek nevezte, hogy a közműadót sikerült megváltoztatni és igazságosabbá tenni,
ez pedig több mint félmilliárd forint megtakarítást jelent az Alföldvíz Zrt.-nek az idén.
A közműadót immár nem csak a csővezeték hossza, hanem a felhasználók száma alapján vetik ki ezt az adót. Eddigi aránytalansága miatt a sűrűn lakott térségek és nagyvárosban szolgáltató víziközmű cégek jártak jobban.
Mindez azonban újdonságot nem jelentett, mert a békéscsabai központú cég szakszervezete 2013 óta szorgalmazta a közműadó igazságossá tételét. Az édekképviselet hosszú évek óta ostorozza, hogy a rezsicsökkentés miatt nem érvényesülhet a megtérülés törvénybe foglalt elve az árak megállapításában. Így tulajdonképpen a politikai és gazdasági szempontok mondanak ellent egymásnak.
A Narancs.hu kérdésére a Fidesz képviselője középtávú feladatnak nevezte az elavult vízvezeték-rendszer és a hozzátartozó műtárgyak felújítását, amelyre majd előteremtik a forrásokat. Az elmaradt rekonstrukciók miatt ma sok helyütt 50-60 éves azbesztcsövekből érkezik a víz a fogyasztókhoz, óriási, olykor 30-40 százalékos hálózati veszteséggel. A kormányellenességgel aligha vádolható Századvég Gazdasági Zrt. 2018-as tanulmánya lehangoló képet fest a víziközmű-rendszer állapotáról. Egyebek között megállapítják, hogy „az ivóvízellátó-rendszerek közel 56 százaléka túlnyomóan kockázatos, illetve 30 százaléka kockázatos minősítést kapott az üzemeltetőktől 2017-es tavalyi adatgyűjtés során”.
Nem csak Herczeg Tamás, hanem a december végi békéscsabai sajtótájékoztatón az Alföldvíz Zrt. vezérigazgatója, Nagy László is annak a véleményének adott hangot, hogy remélhetőleg májusig megtörténik az ország negyedik legnagyobb víziközmű-szolgáltatójának állami feltőkésítése. Erre azért is szükség van, mert a feladat- és hatáskörüktől, valamint pénzügyi forrásaiktól nem kis részben megfosztott és jelenleg többségi tulajdonos önkormányzatok nemhogy milliárdokat, de ennél sokkal kevesebb összeget sem tudnának beletenni a cégbe. Holott a 2020. novemberi megismételt, egyben online közgyűlés egyik előterjesztése azt tartalmazta, hogy 2021 végéig legalább 3,2 milliárd forint pluszforrásra van szüksége a cégnek a biztonságos működéshez
Az Alföldvíz Zrt. Békés, Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyében 131 település 541 ezer lakosának biztosítja a víz- és szennyvízszolgáltatást. Minden valószínűség szerint már nem sokáig mondhatja el Békéscsaba, hogy 32,8 százalékos részvényhányaddal a társaság legnagyobb tulajdonosa.
