Előírt képzést szeretne a polgármestereknek a bukott fideszes polgármester az egyetemi kampuszon, ahova őt nevezték ki vezetőnek

Kis-Magyarország

Schmidt Jenő, Tab előző, fideszes polgármestere huszonkét év után ellenfelétől mintegy hét és fél százalékkal lemaradva elvesztette a választást. Nem marad azonban munka nélkül. Siófok független polgármestere, Lengyel Róbert közbenjárására ő lett a Debreceni Egyetem furcsa szerződéssel létrejött siófoki kampuszának vezetője.

Kinevezése után interjút adott az erősen fideszes hangvételű Somogy Televíziónak arról, hogy tudomása szerint mi fog történni az elkövetkező időkben a kampuszon. Ebben az interjúban tette azt a kijelentést, hogy szerinte jó ötlet lenne a polgármestereknek előírni egy bizonyos képzést: „Nekünk mint önkormányzatoknak, a mi patronálásunkkal van egy posztgraduális képzésünk a Debreceni Egyetemen. Most meg fog lepődni, polgármesterképzőnek hívjuk. Ez azért érdekes, mert én hiszek abban, hogy a kormányzat is be fogja azt látni, hogy előbb-utóbb valamilyen végzettséghez kell kötni egy bizonyos lélekszám fölötti települések vezetőinek a választását. Tehát az egy nagyon szép dolog, hogy mindenki választható, aki választó, de azért ez most már valamennyire egy szakma. És, ugye, lehet azt mondani hogy dehogy már, egy polgármesternek az mi, de azt azért úgy szépen elkezdem sorolni, hogy nagyjából mi az, amit egy településen össze kell fogni. Csak a működtetéseket kezdd el mondani, hogy településüzemeltetés, mellette hulladékgazdálkodás, víziközművek, konyhák, étkeztetés, aztán e mellett intézményi működtetések, könyvtár, közművelődés, színházak, aztán egészségügy, háziorvosok, védőnők, aztán mellette, ha még megyek tovább, ott vannak az óvodák, bölcsődék, tehát hogy… És akkor ráadásul nem beszéltünk arról, hogy járdát építeni, utat aszfaltozni, koncepciót kell gyártani, pályázni kell, ismerni kell a strukturális kohéziós alapokat, egy csomó mindent ahhoz, hogy pénz kerüljön az asztalra. Ezt valamilyen módon üzemszervezésileg, gazdaságilag, valamilyen képzést kell adni. Na, egy kicsit hosszú voltam, de azért megpróbáltam rávilágítani, hogy mit csinál egy városi polgármester. Akik jelentkeznek ilyen címre, azoknak azt szeretném mondani, hogy azért olvassanak mindenféleképpen.”

 
Schmidt Jenő
Forrás: Schmidt Jenő Facebook
 

Az elképzelésről lapunk megkérdezett egy jogász, aki szerint a kötelező képzés abszurd. A választójoggal rendelkezők választhatósága alkotmányos jog, azt korlátozni, feltételhez kötni nem lehet. A polgármester egyébként nem egyszemélyben dönt, a képviselő-testületnek vannak szakbizottságai, a hivatalnak szakemberei, tehát a városvezetőnek nem kell mindenhez értenie. Jó menedzserképességek nem ártanak, de a polgármesterjelöltek (vélt) alkalmasságról a választók döntenek.

Megnéztük, mi is ez a képzés valójában. Megtaláltuk a szakleírást a Felvi.hu-n és a felhívást a Debreceni Egyetem honlapján. Kiderült, hogy a három féléves posztgraduális, levelező képzés 2023-ban indult, tehát még nem is végeztek ez első beiskolázott hallgatók, akiknek (illetve az önkormányzatoknak) félévenként 250 ezer forintot kellett fizetniük. Az első csoport 23 fős volt. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) honlapja szerint a „Polgármester Akadémiára” többek között Alsómocsolád, Berhida, Kisrécse, Külsősárd és Lajosmizse polgármesterét sikerült beszervezni. Ennek a levelező képzésnek kerestek épületet a Dunántúlon.

Telefonon elértük Schmidt Jenőt, és megkérdeztük, van-e már konkrétum azzal kapcsolatban, hogy a kormányzat szeretné bevezetni ezt a polgármesterképzést. Azt a lakonikus választ kaptuk, hogy egyelőre nincs, de bízik benne, hogy lesz. Igény, mármint jelentkező lenne rá. Azzal kapcsolatban, hogy mit csinál a Debreceni Egyetem siófoki kampuszának vezetőjeként, Schmidt elmondta, jelenleg a tervezés fázisában tart a projekt, majd jön a megvalósítás. A Somogy Tv-nek adott interjújában azonban olyan elemekről beszélt, amelyekkel kapcsolatban korábban mi is felvetettük, hogy nem közfeladat jellegűek. A felvételen 8:24-nél említi, hogy a kollégiumi rész „működni fog kifele is egy kicsit hotelként is”, majd 13:40-nél kiemeli, hogy teraszt építenének a Balaton felé eső oldalon, ami „tud működni éttermi teraszként is.” 6:28–nál pedig arról beszél, hogy „az egyetemnek nagyon sok külföldi hallgatója van, és azoknak a kreditképzését már jövő év nyarán ide szervezi a Debreceni Egyetem”. Ők azonban nyilvánvalóan nem Siófok vonzáskörzetéből érkező hallgatók, akikre gondolva használatra átengedte a Debreceni Egyetemnek egyik patinás épületét a város.

A Narancs.hu többször foglalkozott azzal, hogy a siófoki önkormányzat bérleti szerződést kötött a Debreceni Egyetemmel az egykori Sió és Hullám szálló épületének használatára. Az elmúlt hetekben többször felkerestük az épületet, ahol a Debreceni Egyetem már elvileg oktat, de semmilyen arra utaló jelet nem láttunk, hogy valaki az épületben tartózkodna. A parkolóban sem állt autó. Az egyik hátsó bejáraton egy hetekkel ezelőtti esemény feliratai voltak kinn. Mint arról a város lapja, a Siófoki Hírek beszámolt, „óvodai-iskolai szociálissegítő” levelező képzés keretében tartottak fejtágítót. A mellékelt képen azt lehet látni, hogy mintegy húsz ember ül székeken és előre néz, de semmilyen jegyzetelésre alkalmas eszköz nincs náluk.

(Címlapképünkön: Schmidt Jenő még Tab polgármestereként a Családbarát Települések Expója nevű rendezvényen 2024. április 19-én. Fotó: MTI/Bús Csaba)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.