Előírt képzést szeretne a polgármestereknek a bukott fideszes polgármester az egyetemi kampuszon, ahova őt nevezték ki vezetőnek

Kis-Magyarország

Schmidt Jenő, Tab előző, fideszes polgármestere huszonkét év után ellenfelétől mintegy hét és fél százalékkal lemaradva elvesztette a választást. Nem marad azonban munka nélkül. Siófok független polgármestere, Lengyel Róbert közbenjárására ő lett a Debreceni Egyetem furcsa szerződéssel létrejött siófoki kampuszának vezetője.

Kinevezése után interjút adott az erősen fideszes hangvételű Somogy Televíziónak arról, hogy tudomása szerint mi fog történni az elkövetkező időkben a kampuszon. Ebben az interjúban tette azt a kijelentést, hogy szerinte jó ötlet lenne a polgármestereknek előírni egy bizonyos képzést: „Nekünk mint önkormányzatoknak, a mi patronálásunkkal van egy posztgraduális képzésünk a Debreceni Egyetemen. Most meg fog lepődni, polgármesterképzőnek hívjuk. Ez azért érdekes, mert én hiszek abban, hogy a kormányzat is be fogja azt látni, hogy előbb-utóbb valamilyen végzettséghez kell kötni egy bizonyos lélekszám fölötti települések vezetőinek a választását. Tehát az egy nagyon szép dolog, hogy mindenki választható, aki választó, de azért ez most már valamennyire egy szakma. És, ugye, lehet azt mondani hogy dehogy már, egy polgármesternek az mi, de azt azért úgy szépen elkezdem sorolni, hogy nagyjából mi az, amit egy településen össze kell fogni. Csak a működtetéseket kezdd el mondani, hogy településüzemeltetés, mellette hulladékgazdálkodás, víziközművek, konyhák, étkeztetés, aztán e mellett intézményi működtetések, könyvtár, közművelődés, színházak, aztán egészségügy, háziorvosok, védőnők, aztán mellette, ha még megyek tovább, ott vannak az óvodák, bölcsődék, tehát hogy… És akkor ráadásul nem beszéltünk arról, hogy járdát építeni, utat aszfaltozni, koncepciót kell gyártani, pályázni kell, ismerni kell a strukturális kohéziós alapokat, egy csomó mindent ahhoz, hogy pénz kerüljön az asztalra. Ezt valamilyen módon üzemszervezésileg, gazdaságilag, valamilyen képzést kell adni. Na, egy kicsit hosszú voltam, de azért megpróbáltam rávilágítani, hogy mit csinál egy városi polgármester. Akik jelentkeznek ilyen címre, azoknak azt szeretném mondani, hogy azért olvassanak mindenféleképpen.”

 
Schmidt Jenő
Forrás: Schmidt Jenő Facebook
 

Az elképzelésről lapunk megkérdezett egy jogász, aki szerint a kötelező képzés abszurd. A választójoggal rendelkezők választhatósága alkotmányos jog, azt korlátozni, feltételhez kötni nem lehet. A polgármester egyébként nem egyszemélyben dönt, a képviselő-testületnek vannak szakbizottságai, a hivatalnak szakemberei, tehát a városvezetőnek nem kell mindenhez értenie. Jó menedzserképességek nem ártanak, de a polgármesterjelöltek (vélt) alkalmasságról a választók döntenek.

Megnéztük, mi is ez a képzés valójában. Megtaláltuk a szakleírást a Felvi.hu-n és a felhívást a Debreceni Egyetem honlapján. Kiderült, hogy a három féléves posztgraduális, levelező képzés 2023-ban indult, tehát még nem is végeztek ez első beiskolázott hallgatók, akiknek (illetve az önkormányzatoknak) félévenként 250 ezer forintot kellett fizetniük. Az első csoport 23 fős volt. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) honlapja szerint a „Polgármester Akadémiára” többek között Alsómocsolád, Berhida, Kisrécse, Külsősárd és Lajosmizse polgármesterét sikerült beszervezni. Ennek a levelező képzésnek kerestek épületet a Dunántúlon.

Telefonon elértük Schmidt Jenőt, és megkérdeztük, van-e már konkrétum azzal kapcsolatban, hogy a kormányzat szeretné bevezetni ezt a polgármesterképzést. Azt a lakonikus választ kaptuk, hogy egyelőre nincs, de bízik benne, hogy lesz. Igény, mármint jelentkező lenne rá. Azzal kapcsolatban, hogy mit csinál a Debreceni Egyetem siófoki kampuszának vezetőjeként, Schmidt elmondta, jelenleg a tervezés fázisában tart a projekt, majd jön a megvalósítás. A Somogy Tv-nek adott interjújában azonban olyan elemekről beszélt, amelyekkel kapcsolatban korábban mi is felvetettük, hogy nem közfeladat jellegűek. A felvételen 8:24-nél említi, hogy a kollégiumi rész „működni fog kifele is egy kicsit hotelként is”, majd 13:40-nél kiemeli, hogy teraszt építenének a Balaton felé eső oldalon, ami „tud működni éttermi teraszként is.” 6:28–nál pedig arról beszél, hogy „az egyetemnek nagyon sok külföldi hallgatója van, és azoknak a kreditképzését már jövő év nyarán ide szervezi a Debreceni Egyetem”. Ők azonban nyilvánvalóan nem Siófok vonzáskörzetéből érkező hallgatók, akikre gondolva használatra átengedte a Debreceni Egyetemnek egyik patinás épületét a város.

A Narancs.hu többször foglalkozott azzal, hogy a siófoki önkormányzat bérleti szerződést kötött a Debreceni Egyetemmel az egykori Sió és Hullám szálló épületének használatára. Az elmúlt hetekben többször felkerestük az épületet, ahol a Debreceni Egyetem már elvileg oktat, de semmilyen arra utaló jelet nem láttunk, hogy valaki az épületben tartózkodna. A parkolóban sem állt autó. Az egyik hátsó bejáraton egy hetekkel ezelőtti esemény feliratai voltak kinn. Mint arról a város lapja, a Siófoki Hírek beszámolt, „óvodai-iskolai szociálissegítő” levelező képzés keretében tartottak fejtágítót. A mellékelt képen azt lehet látni, hogy mintegy húsz ember ül székeken és előre néz, de semmilyen jegyzetelésre alkalmas eszköz nincs náluk.

(Címlapképünkön: Schmidt Jenő még Tab polgármestereként a Családbarát Települések Expója nevű rendezvényen 2024. április 19-én. Fotó: MTI/Bús Csaba)

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Tánc az ördöggel

  • SzSz

„Hé, van egy vicced?” – cukkolják naponta tucatszor az őrök Arthur Flecket, aki azután került elmegyógyintézetbe, hogy Jokerként öt emberrel is végzett. Arról, hogyan ég Nesszosz-ingként az emberre az antihős figurája, a rendező, Todd Phillips is tudna mesélni – gyakorlatilag erről szól a Kétszemélyes téboly.

 

Festett malaszt

Alá vagy fölé becsüljük-e a művészet erejét? Képes-e megváltoztatni minket? Woody Allen legújabb színdarabja meglehetősen szélsőséges körülmények között keresi a valódi értékeket, Raffaello Szűz Máriát ábrázoló festményét vetve az 1930-as évek Brooklynjának tenyeres-talpas gengszterei elé.

Ha tízig számolok

  • Pálos György

A szerző az Egyesült Államokban született dél-olaszországi kivándorlók unokájaként, siket szülőktől. S bár úgy tűnt, hogy a második emigrációs generáció is talajt fog Brooklyn környékén, a Durastanti szülők válása után a 6 éves Claudiát visszaviszik az óhazába, Basilicatába, ahol olaszul kezdi meg a tanulmányait.

A városarcheológus ravatalánál

A kiállítás Lugosi Lugo László személyes Budapest-fotográfiái köré épül, és egyik nagy érdeme az, hogy azt is megérinti, aki keveset tud a szamizdatról, vagy akinek a rendszerváltás előtti avantgárd végtelen távolságból ködlik csupán.

Vakvágányon

Most, hogy a magyar gazdaság romlásával, az állam diszfunkcionális működésének szaporodó jeleivel, az életszínvonal immár elhazudhatatlan süllyedésével, a nemzetközi térvesztés nyilvánvalóvá válásával a valóság mind többször betüremkedik abba a párhuzamos univerzumba, amelyet másfél-két évtizede építget az orbáni propaganda – és amely világban minden, de tényleg minden Orbán Viktor körül forog, és minden, de tényleg minden jó Orbán Viktor politikusi zsenialitásának és tévedhetetlenségének az eredménye –, a miniszterelnök és a környezete mind többször hivatkozik a valóságra.

És tessék sűrűn imádkozni is!

Ott áll az az ember Európa színe előtt, és kiabál kígyót-békát a többiekre. Dühös, felháborodott, üldözöttnek tünteti fel magát. Kapkod és gesztikulál. Bántják a magyart, tódítja.

„Iránban ma mély korrupciós és legitimációs válság van”

  • Orosz Ildikó

A Károli Gáspár Református Egyetem docensével, Irán-szakértővel beszélgettünk a pattanásig feszült közel-keleti konfliktusról, a reformista kormány és a vallási vezetés belviszályáról, a nagyhatalmakkal való viszonyról, elnyomott nemzeti érzésről, és persze a magyar szálról.

A világ legeslegjobb dolga

Békés Márton, aki a szélsőjobbról felszippantott lázadóból időközben a magát szélsőjobb­oldalivá formáló egykori „cent­rális” erőtér kultúrkampfjának zászló-, pontosabban Molotov-koktél-vivője lett (vö. Békés Márton: Gerillaháború, KKETTK Alapítvány, 2017), szeptember elején újabb kultúrpolitikai esszét bocsátott közre.