„Szolnokon (is) jól látható, hogyan működik a fideszes taktika, egész pályás letámadás” - mondta lapunknak egy név nélkül nyilatkozó, a Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelyének politikai viszonyait jól ismerő forrásunk. „Szolnok (is) a klasszikus hűbéri rendszer mintapéldája, ahol vélhetően mindent meghatároz a pénz, a pozíció. Akit csak lehet, uralmuk alá hajtanak. Még ellenzékieket is »leköteleznek«”- tette hozzá.
Így történhetett, hogy a 2019-ben valóban hatalmas győzelmet aratott ellenzéket bedarálták. Nem kellett hozzá két és fél év, lényegében felszámolták az ellenzéket Szolnokon. Pedig a város a Fidesz számára kis híján elesett az önkormányzati választáson: az ellenzéki jelöltek 10-8 arányban vették át a „hatalmat” a közgyűlésben, és csak pár száz szavazat hiányzott ahhoz, hogy a polgármestert is ők adják. A város élén így maradt a fideszes Szalay Ferenc.
Csakhogy a Szolnoki Többség nevezetű tömörülés nem tudott élni a történelmi lehetőséggel. Ahogy beszélgetőpartnerünk mondta, ott hibázták el, hogy nem söpörték ki azonnal az önkormányzati cégekből a vezetőket, így gyakorlatilag nem tudták irányítani a várost. A Fidesz megérezte a lehetőséget és lecsapott. Akit lehetett, „befolyásoltak”, talán lehet mondani, „megvettek”.
A Szolnoki Többségből először Ligeti József és Fajcsák Károly lépett ki. Mindketten függetlenként folytatták munkájukat a közgyűlésben. Idén viszont - ahogy azt lapunk korábban megírta - Fajcsák lemondott mandátumáról. Maradt az ellenzék tagja, de következett a sorban a momentumos Szekeres Éva, aki válását követően immár Bóka Évaként szerepel. Róla is az kering a városban, hogy vélhetően megvásárolták, ugyanis a helyi állatotthonban kapott fontos feladatot.
Bóka Éva, aki egykoron híresen harcos, harsány ellenzéki volt, a minapi testületi ülésen az ellenzék soraiban bírálta hevesen és éles szavakkal az ellenzéket - mondta informátorunk. Bóka a DK-ból ment át a Momentumba nem is olyan régen - több mint egy éve már nem tagja új pártjának. Ő kezdeményezte azt a bizalmi szavazást, aminek eredményeként egykori szövetségesét, Miskolczi László DK-s alpolgármestert kivágták a pozíciójából.
Az sem lehet véletlen, hogy Ligeti József immár függetlenként úgyszintén folyamatosan bírálta Miskolczit, akivel perben is állt. Az ellenzék tehetetlenségére jellemző ugyanakkor, hogy amikor Ligeti a közgyűlésen felszólalt, és szóvá tette, hogy felesleges fizetést adni az alpolgármesternek, akkor a háta mögött ott somolygott kéjesen az a Vörös Miklós, a polgármester nagyhatalmú tanácsadója, akinek viszont a munkáját és a javadalmazását senki sem meri feszegetni. (Vörösről megírtuk, hogy a szolnoki színház élére kinevezett igazgató, Barabás Botond apósa - vagy ahogy a városban nevezik, a szolnoki Habony Árpád. Egykor városi rendőrkapitány volt, most Szalay Ferencnek ad tanácsot; a helyi MSZP pár éve azt állította, havi 600 ezerért.)
Miskolczi menesztésére visszatérve: a képviselő-testületi ülésen 16 képviselő volt jelen, 11-en szavaztak az alpolgármester ellen. Az ülésteremben tartózkodott és így nem szavazott az ellenzéki Berényi Gábor, Borda Zoltán, Füle István, Györfi Mihály és László Norbert. Szavazott viszont, és a szavazási arányokból kikövetkeztethető, hogy Miskolczi leváltására, a közelmúltban még jobbikos Galló György Péter. Róla szintén cikkeztünk már: ő az a helyi politikus, aki kilépett a Jobbikból, miután úgy írt alá egy együttműködési megállapodást az ellenzékkel, hogy pártja szerint nem lett volna rá joga. Úgy tudjuk, később fel is hívta Miskolczit, és tettét azzal magyarázta, hogy "nyomás alá helyezte" a Fidesz. Hogy ez mit jelent, nem tudni, de az tény, hogy Galló György Péter élettársát két bizottságba is beválasztották a botrányosnak is nevezhető közgyűlés zárt ülésén. A csavar a történetben ott van, hogy annak a Szotyori-Lázár Zoltán jobbikos városi elnöknek a helyére tették be Galló párját, aki felvetette Galló menesztését a Jobbikból. Még mindig Gallónál maradva: testvére Simonka György munkatársa volt, később viszont perben állt a Békés megyei fideszes politikussal.
Miskolczi helyzetét szolnoki forrásaink szerint az is rontotta, hogy Ligeti József akart helyette alpolgármester lenni. (Ligetiről is írtunk már. Tavaly szeptember végén a rendőrség házkutatást tartott nála, az akcióról az ügyészség akkor érdeklődésünkre azt közölte, gazdasági csalás bűntette és más bűncselekmény miatt folytatnak nyomozást.) Miskolczi munkájával a Fidesz sem volt elégedett. A másik alpolgármester az MSZP-s Györfi Mihály, akinek helyzete így eléggé ingataggá vált. Rajta és Miskolczin kívül Berényi, Borda, Füle és László Norbert maradt ellenzéki oldalon, tehát most már mindössze 6 főből áll az egykori Szolnoki Többség.
A Narancs.hu megkérdezte az érintetteket, miként látják a szolnoki ellenzék megsemmisülését. Miskolczi László először azt mondta, áll rendelkezésünkre, de időpontegyeztetés miatt később már hiába hívtuk, nem reagált. Ugyanakkor a helyi városi televíziónak nyilatkozott; szavai szerint kutyakomédia zajlott a közgyűlésben. Úgy vélte, színjáték és előre eltervezett politikai akció volt visszahívása. Hozzátette, ezzel együtt kiderült, hogy kik is valójában az ellenzékiek, hiszen szerinte akik ellene szavaztak, soha nem voltak ellenzékiek.
Györfi Mihály arra a kérdésünkre, hogyan értékeli Bóka Éva közgyűlésbeli akcióját, azt felelte, régóta mind szakmai, mind személyi konfliktus volt Miskolczi és Bóka között.
Megkérdeztük: mi a véleménye a szolnoki ellenzék teljes széteséséről, erre úgy válaszolt, személyi konfliktusok, felfogásbeli különbségek okozták.
Lehet-e még ellenzéki együttműködésről beszélni? - érdeklődtünk. Györfi szerint az együttműködésnek nincs alternatívája. A hat ellenzéki párt leckét kapott a választóktól. A rivalizálás nem mehet az együttműködés kárára. Erre felvetettük, lehetséges-e ellenzéki összefogást létrehozni ezek után 2024-re. Az alpolgármester szerint igen. Alternatívát kínálnak, az ellenzéki pártok együtt indulása és együttműködése ehhez csak az alap.
Berényi Gábor viszont úgy vélekedett, a szolnoki ellenzék nem esett szét. A több mint 15 éve bebetonozott fideszes önkormányzat sem az ellenzéki képviselőknek, sem a két ellenzéki alpolgármesternek nem engedett teret a városvezetésben, közben a leggyengébb láncszemeknek sorban kedvező gesztusokat tett - fogalmazott. Véleménye szerint Bóka Évának és Galló Györgynek a kapott pozíciókért cserébe nem volt más feladatuk, mint a bomlasztás és a Miskolczi László alpolgármesterrel szembeni bizalmatlansági indítvány. Berényi a történteket az ellenzék megtisztulásaként értékelte, ami megmutatta, hogy ki az az elkötelezett képviselő, aki komolyan gondolta, hogy a végsőkig küzd a korrupt és autoriter orbánista rendszer leváltásáért.
Galló György Pétert nem sikerült utolérnünk. Bóka Éva nem válaszolt írásban feltett kérdéseinkre.
Megkérdeztük még Borda Zoltánt is, de azt válaszolta, civilként nem akar a pártok dolgaiba beleavatkozni, így nem kívánt reagálni kérdéseinkre.
