Nyomoz a rendőrség a gyulai önkormányzat ellen

Kis-Magyarország

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy magánindítvány nyomán. A feljelentés szerint a gyulai önkormányzat nem kellő körültekintéssel és előnytelen feltételek mellett próbálta meg egyik patinás iskolaépületét értékesíteni, amivel anyagi kárt okozott a városnak.

Magánindítványában Strausz Róbert gyulai lakos arra kérte a Békés Vármegyei Főügyészséget, hogy vizsgálja meg azt az adásvételi ügyletet, amelynek keretében az önkormányzat még 2017-ben szerződést kötött egy céggel annak érdekében, hogy eladja a már hosszú évek óta üresen álló egykori 1. Számú Általános Iskola műemléki épületét. A szecessziós műemlékegyüttes eredetileg is iskolának épült, s nagy előnye, hogy roppant közel fekszik a Gyulai Várfürdőhöz. A magánindítvány kezdeményezője szerint az ügylettel kapcsolatban „felvetődik annak az alapos gyanúja annak, hogy Gyula város önkormányzata nem kellően körültekintően járt el, és egy lehetetlen szolgáltatással kapcsolatos szerződést kötött, amivel anyagi kárt okozott a városnak”.

A Békés Vármegyei Főügyészség a hozzá érkezett feljelentést annak elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatósága Gazdaságvédelmi Osztályára továbbította. A napokban innen kapta Strausz Róbert a hivatalos értesítést, amely szerint az ügyben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt elrendelték a nyomozást. Ez akárhogyan is végződik, roppant kellemetlen lehet a békési fürdőváros fideszes vezetőinek.

A történtek részleteivel és hátterével az elmúlt év novemberében foglalkozott a Narancs.hu. Mint megírtuk, 2017-ben a reménybeli vevője számára szokatlanul előnyös feltételekkel adta el a fideszes többségű gyulai képviselő-testület a volt 1. Számú Általános Iskola épületét. Ám a vevő, a számára biztosított öt évig nem csinált semmit, ezért romlott az ingatlan állapota. Végül a háromból egyetlen részletet sem törlesztett az egyébként is lealkudott árból. Nem is keveset, hiszen az eredetileg meghirdetett 475 millióból 400 millió lett. Igaz, a gyulai önkormányzat kikötötte, a tulajdonjog mindaddig a városé marad, amíg a vevő ki nem fizeti az utolsó részletet. Majd tavaly ősszel egy meglehetősen átlátszó indokkal visszalépett az ügylettől a vevő, holott a terv egy ötcsillagos szálloda megvalósítása volt. 

Az ügy előzménye, hogy a gyulai képviselő-testület még 2008 nyarán hatalmas vitától övezve a vészesen csökkenő gyereklétszámra és az egyházi iskolák beindulására hivatkozva amegszüntette a nagy múltú 1. Számú Általános Iskolát. Bár voltak elképzelések, hogy az iskolával mit lehetne kezdeni, ezek közül 2017-ig egyik sem jutott tovább az ötletelésnél. Ezt követően a regnáló képviselő-testületek nem tettek semmi érdemit, hogy az üresen maradt értékes ingatlannak – a magyar szecessziós építészet kiemelkedő épületének – új funkciót adjanak. (Időközben viszont elkészült a volt alapfokú iskola emlékkönyve, amelyet az ott dolgozó tanárok írtak és állítottak össze.) Az iskola megszüntetése után kilenc évvel, 2017 októberében, némiképp váratlanul került az iskolaépület lehetséges eladása a képviselők elé.

 
Gyula, 1. Számű Általános Iskola
Fotó: A szerző felvétele/

A nyilvánosan meghirdetett pályázatra egyetlen ajánlat érkezett. A budapesti székhelyű First School Vállalkozási Kft. éppen a pályázat határideje alatt alakult át és váltott nevet: mezőgazdasági társaságból szállodai szolgáltatásokra tért át, míg telephelyét a Békés megyei Végegyházáról Budapestre tette át. A cég jegyzett tőkéje mindössze 3 millió forint volt, az idegenforgalomban és szálláshely-üzemeltetésben nem volt semmilyen gyakorlata és referenciája. Ám ennél is sokatmondóbb volt, hogy az elmúlt öt év mindegyikében a vállalkozás bevétele nulla forint volt, és csak veszteségeket halmozott fel. 

Tavaly októberben a cég képviselője elmondta, hogy az emelkedő energiaárak miatt nem kívánják a projektet megvalósítani. Erre tekintettel a kft. kezdeményezésére a testület a szerződés megszüntetése mellett döntött. S miután sem a vételár kifizetése, sem a birtokba adás nem történt meg, a feleknek egymással szemben követelése nem áll fenn. A visszalépés indoka azonban kissé sántított, minthogy a hivatkozott energiapiaci áremelkedés a cég rendelkezésre állt öt évben csak a legutóbbi fél esztendőt érinti, így aligha szolgálhat teljeskörű magyarázatként. 

Mindezekre is alapozva Strausz Róbert nemrégiben tett feljelentésében megfogalmazta, hogy a vevő cég 2014 óta létezik és gabonafélék, hüvelyes növények, olajos magvak termesztésével foglalkozik főtevékenység szerint (később tevékenységi körükbe tették a szállodai tevékenységet is, de abban semmi gyakorlatuk, tapasztalatuk nem volt), a bejegyzett tőkéje pedig 3 millió forint felett, de 5 millió alatt van. Ebből jól látszik, hogy sem kapacitása, sem tőkéje nem volt egy ekkora, több milliárdos beruházáshoz. A szerződésben nem szerepel semmiféle biztosíték arra az esetre, ha a vevő mégsem tud az öt év alatt fizetni, akkor az épület állagmegóvása érdekében, tekintettel, hogy műemléki jelentőségű épület, terheli-e kartérítési kötelezettség.

 
Fotó: A szerző felvétele

„Felvetődhet, hogy az eladó rosszhiszeműen járt el, mert a rendelkezésre álló adatok ismeretében tudnia kellett róla, hogy a vevő soha nem fogja tudni a szállodát megépíteni, mert sem szakmai, sem anyagi háttere nem volt. Nem helyén való Görgényi Ernő polgármesternek az az érvelése, hogy az üzleti életben gyakorta megesik az efféle ügylet, mely szerint eladnak egy cégnek egy ekkora ingatlant egy ekkora beruházásra, és az majd talál forrást a kivitelezésre” – írta magánindítványában Strausz. Hozzátette:

„Megállapítható, hogy az eladót képviselő Görgényi Ernő egy lehetetlen szerződést kötött, ami, mivel az eladó nem járt el elég körültekintően, érvénytelen és Gyula Város Önkormányzata szankcióval sújtható az ügyben.”

A szóban forgó, 2017 októberében tartott képviselő-testületi ülésen a vevőnek előnyt, míg a városnak erős kockázatokat nyújtó szerződést az összes fideszes képviselő megszavazta, míg a magát civil szervezetként meghatározó Gyulai Városbarátok két képviselője tartózkodott, a Jobbik és az Együtt testületi tagja ellene voksolt. Az utóbbi, ma már nem létező párt képviseletében cikkünk szerzője szavazott. Hozzászólásában azt hangoztatta, hogy az adásvételi szerződés nem támogatható. Hasonlóan tett akkor Csengeri Lajos a Jobbik képviselője is.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Gyúlnak a fények

  • - minek -

Szép számmal akadnak olyanok a popvilágban, akiknek tinédzserként hull az ölükbe a világhír, míg mások hosszú időn át, sok kitérővel küzdenek meg a sikerért, s ha látszólag későn rajtoltak is, mégis mindig akkor érnek oda a célhoz, amikor kell.

Kabuki Kőbányán

  • Kiss Annamária

A 19. századi Japán egyik leghíresebb írója, IV. Namboku Curuja kabuki színműve nyomán Silviu Purcărete a román nyelvű Radu Stanca Nemzeti Színházban 2018-ban rendezte meg ezt az előadást, hogy még abban az évben elnyerje vele a román színházi szövetség (UNITER) díját, három kategóriában is.

Utcazene

Mint egy hatásvadász romantikus szimfónia, a BMC Ligeti-fesztiválja is a végére tartogatta a nagy csúcspontokat. (Az első beszámolónkat lásd: Haj, ifjúság, Magyar Narancs, 2023. június 1.) A Ligeti találkozik Kurtággal című koncertet Pierre Charial produkciója nyitotta. A 80 éves, hórihorgas, mutatványosra emlékeztető kintornás még Ligetivel dolgozta ki a mester jó néhány darabjának átiratát.

Megkérték Gyulát

„Hivatali visszaélés miatt feljelentést teszek, mert két tanú egybehangzó állítása szerint hamis tanúzással akart a NER engem és Kiss Ambrus főpolgármester-helyettest »lecsukatni«” – ezt írta Karácsony Gergely főpolgármester a Facebook-oldalára, miután a hvg.hu a nyomozati iratokat idézve megírta, Fidesz közeli macherek („üzletemberek”) és politikusok hogyan akarták lejáratni Bajnai Gordon volt miniszterelnököt és Budapest jelenlegi városvezetését.

A majdnem szentté avatott ember

Két évvel ezelőtt az azóta megboldogult Transindex.ro munkatársaként interjút készítettem Böjte Csabával. Az interjúban Böjte az abúzusokat szenvedett és a traumát feldolgozni képtelen gyerekeket „fonnyadt almáknak” nevezte, akikből „pálinkát főznek”. 
A szerzetes a beszélgetés egy pontján dühöngve felállt, és faképnél hagyott.

Hinni kell benne

Családostul a nyilvánosság előtt éli az életét a bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolt Joób Márton önkormányzati képviselő, és azért küzd, hogy ne ítéljék el. Politikusként a senki földjére került, de a következő választáson is indulni akar.

Eskü, hogy megadom

Majdnem a duplájára emeli a kormány júliustól a kamatadót, az állampapír továbbra is adómentes lesz. Bár racionálisan az állampapír a legjobb befektetés, a befektetők mégis menekülnek tőle. Vajon miért? És jó megoldás-e ez ellen az adóemelés?