Magánindítványában Strausz Róbert gyulai lakos arra kérte a Békés Vármegyei Főügyészséget, hogy vizsgálja meg azt az adásvételi ügyletet, amelynek keretében az önkormányzat még 2017-ben szerződést kötött egy céggel annak érdekében, hogy eladja a már hosszú évek óta üresen álló egykori 1. Számú Általános Iskola műemléki épületét. A szecessziós műemlékegyüttes eredetileg is iskolának épült, s nagy előnye, hogy roppant közel fekszik a Gyulai Várfürdőhöz. A magánindítvány kezdeményezője szerint az ügylettel kapcsolatban „felvetődik annak az alapos gyanúja annak, hogy Gyula város önkormányzata nem kellően körültekintően járt el, és egy lehetetlen szolgáltatással kapcsolatos szerződést kötött, amivel anyagi kárt okozott a városnak”.
A Békés Vármegyei Főügyészség a hozzá érkezett feljelentést annak elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatósága Gazdaságvédelmi Osztályára továbbította. A napokban innen kapta Strausz Róbert a hivatalos értesítést, amely szerint az ügyben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt elrendelték a nyomozást. Ez akárhogyan is végződik, roppant kellemetlen lehet a békési fürdőváros fideszes vezetőinek.
A történtek részleteivel és hátterével az elmúlt év novemberében foglalkozott a Narancs.hu. Mint megírtuk, 2017-ben a reménybeli vevője számára szokatlanul előnyös feltételekkel adta el a fideszes többségű gyulai képviselő-testület a volt 1. Számú Általános Iskola épületét. Ám a vevő, a számára biztosított öt évig nem csinált semmit, ezért romlott az ingatlan állapota. Végül a háromból egyetlen részletet sem törlesztett az egyébként is lealkudott árból. Nem is keveset, hiszen az eredetileg meghirdetett 475 millióból 400 millió lett. Igaz, a gyulai önkormányzat kikötötte, a tulajdonjog mindaddig a városé marad, amíg a vevő ki nem fizeti az utolsó részletet. Majd tavaly ősszel egy meglehetősen átlátszó indokkal visszalépett az ügylettől a vevő, holott a terv egy ötcsillagos szálloda megvalósítása volt.
Az ügy előzménye, hogy a gyulai képviselő-testület még 2008 nyarán hatalmas vitától övezve a vészesen csökkenő gyereklétszámra és az egyházi iskolák beindulására hivatkozva amegszüntette a nagy múltú 1. Számú Általános Iskolát. Bár voltak elképzelések, hogy az iskolával mit lehetne kezdeni, ezek közül 2017-ig egyik sem jutott tovább az ötletelésnél. Ezt követően a regnáló képviselő-testületek nem tettek semmi érdemit, hogy az üresen maradt értékes ingatlannak – a magyar szecessziós építészet kiemelkedő épületének – új funkciót adjanak. (Időközben viszont elkészült a volt alapfokú iskola emlékkönyve, amelyet az ott dolgozó tanárok írtak és állítottak össze.) Az iskola megszüntetése után kilenc évvel, 2017 októberében, némiképp váratlanul került az iskolaépület lehetséges eladása a képviselők elé.
A nyilvánosan meghirdetett pályázatra egyetlen ajánlat érkezett. A budapesti székhelyű First School Vállalkozási Kft. éppen a pályázat határideje alatt alakult át és váltott nevet: mezőgazdasági társaságból szállodai szolgáltatásokra tért át, míg telephelyét a Békés megyei Végegyházáról Budapestre tette át. A cég jegyzett tőkéje mindössze 3 millió forint volt, az idegenforgalomban és szálláshely-üzemeltetésben nem volt semmilyen gyakorlata és referenciája. Ám ennél is sokatmondóbb volt, hogy az elmúlt öt év mindegyikében a vállalkozás bevétele nulla forint volt, és csak veszteségeket halmozott fel.
Tavaly októberben a cég képviselője elmondta, hogy az emelkedő energiaárak miatt nem kívánják a projektet megvalósítani. Erre tekintettel a kft. kezdeményezésére a testület a szerződés megszüntetése mellett döntött. S miután sem a vételár kifizetése, sem a birtokba adás nem történt meg, a feleknek egymással szemben követelése nem áll fenn. A visszalépés indoka azonban kissé sántított, minthogy a hivatkozott energiapiaci áremelkedés a cég rendelkezésre állt öt évben csak a legutóbbi fél esztendőt érinti, így aligha szolgálhat teljeskörű magyarázatként.
Mindezekre is alapozva Strausz Róbert nemrégiben tett feljelentésében megfogalmazta, hogy a vevő cég 2014 óta létezik és gabonafélék, hüvelyes növények, olajos magvak termesztésével foglalkozik főtevékenység szerint (később tevékenységi körükbe tették a szállodai tevékenységet is, de abban semmi gyakorlatuk, tapasztalatuk nem volt), a bejegyzett tőkéje pedig 3 millió forint felett, de 5 millió alatt van. Ebből jól látszik, hogy sem kapacitása, sem tőkéje nem volt egy ekkora, több milliárdos beruházáshoz. A szerződésben nem szerepel semmiféle biztosíték arra az esetre, ha a vevő mégsem tud az öt év alatt fizetni, akkor az épület állagmegóvása érdekében, tekintettel, hogy műemléki jelentőségű épület, terheli-e kartérítési kötelezettség.
„Felvetődhet, hogy az eladó rosszhiszeműen járt el, mert a rendelkezésre álló adatok ismeretében tudnia kellett róla, hogy a vevő soha nem fogja tudni a szállodát megépíteni, mert sem szakmai, sem anyagi háttere nem volt. Nem helyén való Görgényi Ernő polgármesternek az az érvelése, hogy az üzleti életben gyakorta megesik az efféle ügylet, mely szerint eladnak egy cégnek egy ekkora ingatlant egy ekkora beruházásra, és az majd talál forrást a kivitelezésre” – írta magánindítványában Strausz. Hozzátette:
„Megállapítható, hogy az eladót képviselő Görgényi Ernő egy lehetetlen szerződést kötött, ami, mivel az eladó nem járt el elég körültekintően, érvénytelen és Gyula Város Önkormányzata szankcióval sújtható az ügyben.”
A szóban forgó, 2017 októberében tartott képviselő-testületi ülésen a vevőnek előnyt, míg a városnak erős kockázatokat nyújtó szerződést az összes fideszes képviselő megszavazta, míg a magát civil szervezetként meghatározó Gyulai Városbarátok két képviselője tartózkodott, a Jobbik és az Együtt testületi tagja ellene voksolt. Az utóbbi, ma már nem létező párt képviseletében cikkünk szerzője szavazott. Hozzászólásában azt hangoztatta, hogy az adásvételi szerződés nem támogatható. Hasonlóan tett akkor Csengeri Lajos a Jobbik képviselője is.
