A békési közgyűlés elnökének feje főhet az elvesztett ötmilliárd forintnyi uniós forrás miatt

Kis-Magyarország

A megyei közgyűlés a Simonka-per miatt tett ki egy, a politikushoz köthető szervezet egy uniós projektből, ezzel viszont borult minden. 

Nem mindennapi levelet kapott április 26-i dátummal Zalai Mihály a Békés megyei önkormányzat fideszes elnöke. A még Simonka György volt fideszes országgyűlési képviselő alapította Dél-Békés Mentőcsoport (DBMCS) Katasztrófavédelmi Alapítvány jogi képviselője, Ladányi Nikoletta szolnoki ügyvéd megfogalmazása szerint ismételt és sokadik kérelemmel fordulnak Zalaihoz. (Ladányi annak az Erdei Zoltán ügyvédi irodájának a kötelékében dolgozik, aki a jelenleg is a Fővárosi Törvényszék előtt zajló, 1,4 milliárd forintos kárértékű, költségvetési csalás miatt folyó büntetőperben képviseli Simonkát.)

„Nyomatékosan kérem, hogy kárenyhítési kötelezettsége körében is eljárva ROHU 453 projekt partnerségi megállapodását a Békés vármegyei önkormányzat 2023 áprilisában írja alá annak érdekében, hogy az Irányító Hatóság a Támogatási szerződést aláírja és a Vezető Partner részére megküldje. Amennyiben ez 2023 áprilisában nem történik meg, a Békés vármegyei önkormányzat felróható magatartása miatt Békés megye fejlesztésére megítélt mintegy 5 milliárd forint veszik el, továbbá a Dél-Békés Mentőcsoport Katasztrófavédelmi Alapítvány tetemes károkat szenvedhet el, amelyeket nyilvánvalóan érvényesíteni fogunk az önkormányzattal szemben” – áll a levélben.

Magyarul az ügyvéd arra kéri a megyei önkormányzat vezetőjét, hogy még áprilisban írja alá azt a partnerségi megállapodást, amelyben érintett a DBMCS is, különben rengeteg pénz veszhet el, a kárt pedig érvényesíteni fogják. Kérdés, mennyiben teljesíthető, hogy még áprilisban írja alá a szóban forgó dokumentumot Zalai, ha április 26-i dátummal írták neki a levelet, másrészt erős a gyanú, hogy ezt egyszemélyben a közgyűlési elnök nem teheti meg, mert ehhez képviselő-testületi felhatalmazás szükséges.

A fentiekhez viszont a jogi képviselő hozzáteszi, hogy Zalai egyrészt haladéktalanul járjon el a projekttel kapcsolatos határidők meghosszabbítása érdekében, másrészt térjen vissza a magyar-román határon átnyúló és az Európai Unió finanszírozta projekt megvalósításához úgy, hogy abban az eredetileg kijelölt partnerek vegyenek részt.

Az ügy hátteréről 2022 karácsonyi lapszámunkban számoltunk be elsőként.

A több évre visszanyúló történet lényege, hogy 13,7 millió euró áll a magyar és a román partner rendelkezésére egészségügyi fejlesztésre és ezzel kapcsolatos programok megvalósítására. Az eredeti elképzelések szerint a program magyar részébe viharsarki civil szervezetek konzorciumát vonták be, köztük kiemelten a Simonka által alapított DBMCS Katasztrófavédelmi Alapítványt és egy másik békési egyesületet úgy, hogy a felhasználható több milliárdos összeg nagyobb része a DBMCS-nek jutott volna. Minderről a Békés Megyei Önkormányzat 2019. július 3-i ülésén döntött a fideszes többség, az ellenzék jelzésértékűen nem is vett részt a voksolásban.

Mindez azonban alig másfél hónappal azelőtt történt, hogy Simonka ellen országos botrányai megkoronázásaként a Központi Nyomozó Főügyészség 2019. augusztus 21-én bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt vádat emelt volna

Ennek részeként a Simonka ellen 2020 januárjában a Fővárosi Törvényszéken megindult büntetőper után, 2020 szeptemberében a határon átnyúló projekt módosítását Zalai Mihály elnök a békési közgyűlés elé vitte, aligha függetlenül attól, hogy a fideszes parlamenti képviselő a vádlottak padjára került. A változtatás lényege, hogy a kedvezményezettek, így a konzorciumi tagok közül kivették a Simonka-féle DBMCS-t. Arra hivatkoztak, hogy a koronavírus-járvány második hullámának erősödése nyomán az egészségügyi fejlesztések prioritásai megváltoztak, a sürgősségi és intenzív kórházi ellátások, valamint a járványügyi fejlesztések váltak kiemelten indokolttá, szemben a projekt egészségügyi rekreációs fejlesztéseivel és civil szervezetek bevonásával.

Az új elképzelés szerint, egyben az addigi költségvetés áttervezésével továbbra is 13,7 millió eurót használhatnak fel a koronavírus elleni védekezésre. Ám ennek az összegnek a 60 százalékát a civil szervezetek helyett az ország negyedik legnagyobb gyógyító intézménye, a gyulai központú, de erős békéscsabai jelenléttel is rendelkező Békés Megyei Központi Kórház és az orosházi kórház kapja, amely új partnerek bevonását a projektbe a 2020. szeptember 10-i közgyűlési döntéssel kezdeményezték. Ez ellen a DBMCS minden szóba jöhető fórumon tiltakozott, és nyílt színi vita alakult ki Zalai és Simonka között.

Több, mint két évvel később, 2022 novemberében kongatta meg a vészharangot a Békés megyei közgyűlésen Zalai Mihály elnök. Ekkor ugyanis arról számolt be, hogy az új partnerek bevonása után a projekt megvalósítása kapcsán nem történt semmi érdemi, így immár a program végrehajtása került veszélybe, s ezzel szoros összefüggésben az elnyert jelentős, mintegy 5 milliárdos uniós támogatás is veszni látszik. Igaz, ekkor Zalai értetlenségét is kifejezte, mert megítélése szerint a magyar partnerszervezetek kicserélésére rábólintottak a román oldalon a programot irányító szervek is. De mint kiderült, ez nincs így.

A fejlemények nyomán kibontakozó szakmai vita arról szólt, hogy a projekt megvalósítása közben megváltoztatható-e annak tartalma és a benne résztvevő partnerek vagy sem. Magyarán, jogszerű volt-e a Simonka alapította DBMCS-t kitenni a projektből. A román oldalon működő Irányító Hatóság az erre vonatkozó uniós pályázati alapszabályok miatt végül erre az álláspontra helyezkedett.

A kérdés akkor látszott végleg eldőlni, amikor az EU finanszírozta ROHU 453 egészségügyi projekt monitoring bizottsága (mb) 2023 január végi ülésén a források átcsoportosításáról döntött. Magyarán biztossá vált, hogy a projekt közel 14 milliós eurós forrása elveszett a térségnek. Tette ezt azért az mb, mert nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar oldalon átprogramozott projekt megvalósítására 2023. december 31-ig nincs semmilyen esély, ahogy erről a Narancs.hu március elején beszámolt.

Az eredeti és a Simonka alapította DBMCS-vel megvalósított projekt szerint 500 defibrillátort szereztek volna be, amelyeket Békés megye vasútállomásain, buszpályaudvarain, hipermarketjeiben, bevásárlóközpontjaiban, főterein, templomaiban, fürdőiben helyeztek volna ki úgy, hogy mintegy ezer fős kiképzett személyzetről is gondoskodnak. Nyolc Békés megyei járási központ orvosi ügyeletének műszerezettségét is modernizálták volna, egyben új ügyeleti autók vásárlását is tervezték, a poszt-Covid-szindróma kezelésére pedig rekreációs központokat építettek volna.

Simonka „munkásságát” ismerve viszont többen is úgy vélték, hogy ennek a megvalósítása – figyelemmel a jelentős uniós forrásokra – a korrupció melegágya lett volna. Egyebek között ezért is vették el a projektet az immár kegyvesztetté vált Simonkától, bár tény, a hivatalos indok más volt. Ám mint láttuk, ezt viszont a uniós szabályozás nem engedi meg.

A DBMCS jogi képviselőjének mostani, április végi Zalaihoz címzett levele csak alátámasztja azt, amit tavaly decemberben Simonka nyilatkozott az ügyben a Narancsnak. Akkor azt mondta: „Pályázati szabálytalanságok, valamint hűtlen kezelés és vagyoni károkozás miatt hamarosan büntetőfeljelentést teszünk az ügy­ben a Békés Megyei Közgyűlés elnöke és tagjai ellen. Egy kiváló és emberéletek sokaságát megmentő pályázatot ítéltek szó szerint halálra, ráadásul minden idevonatkozó protokollt megszegtek. Zalai Mihály közgyűlési elnök becsapta és félrevezette saját közgyűlését, ők pedig nem ellenőrizték az információkat. Mindez azzal jár, hogy csak emiatt közel 5-6 milliárd forintnyi forrástól esik el Békés megye, ami mellett nem lehet elmenni szó nélkül.” 

Az ügyben kerestük Zalai Mihályt, a Békés megyei önkormányzat fideszes elnökét, amint megkapjuk válaszát, közzétesszük.

FRISSÍTÉS

„A ROHU453 programmal kapcsolatban Békés Megye Önkormányzatának felhatalmazása alapján kell eljárnom, önálló döntési lehetőségem nincs. Az erről szóló határozatot a közgyűlés egyhangúlag, az ellenzék támogatásával szavazta meg” – írta kedd délután küldött válaszában Zalai Mihály. Mint közölte, válaszolni fognak az alapítvány által felkért ügyvéd levelére, amelyben visszautalnak majd a korábban, ügyvédük által megküldött válaszokra.

Az 5 milliárd forint lehetséges elvesztéséről azt írta válaszában Zalai: „Önkormányzatunk továbbra is elkötelezett a pályázat megvalósításában. Az elmúlt két esztendőben mindent elkövettünk annak érdekében, hogy az Irányító Hatóság értékelje pályázatunkat és végre nekikezdhessünk a vármegyei kórházaink számára az új orvosi eszközök beszerzéséhez. Érthetetlennek és sajnálatosnak tartom, hogy továbbra sem született ebben az ügyben döntés.”

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Ajándékötletek notórius olvasóknak – könyvajánlónk a fa alá

  • narancs.hu

Olyan főleg idei kiadványokból igyekszünk egy kicsit személyre szabott ajándékötleteket adni, amelyek elnyerték a Magyar Narancs szerzőinek dicséretét. Ötletek irodalomrajongóknak, történeti és természettudományos érdeklődésűeknek, és azoknak, akik a mai politikát szeretnék megérteni!