Pályázat nélkül adták bérbe 20 évre a siófoki piacot, az önkormányzat most felülvizsgálná

Kis-Magyarország

Úgy adták oda áron alul a fideszes városvezetés alatt a siófoki vásárcsarnok bérletét egy cégnek, hogy a cégvezetők rokonai döntöttek róla az önkormányzatban. A fejlesztések elmaradtak, a város most felülvizsgáltatja a szerződést. 

A siófoki vásárcsarnokot a város előző, fideszes képviselő-testülete még 2005-ban, Balázs Árpád polgármestersége alatt adta bérbe furcsa körülmények között, majd egy tizenöt soros kérelem alapján a szerződést 2012-ben pályázat nélkül további húsz évre meg is hosszabbították. A bérleti díj jelenleg évi 11 millió forint, mínusz a felújítási költségek, a város viszont jogi eljárásokat indított a méltánytalanul alacsony bérleti díjú szerződések módosítására.

A siófoki vásárcsarnokot 1979. áprilisában avatták fel a környéken lakók nagy örömére, minthogy akkor még nem voltak nagyáruházak, az addigi piacot pedig kinőtte a város. A beton oszlopok tartotta tetőszerkezetet két oldalon fémmel és üveggel zárták, máshol falazat határolja a belső üzleteket, raktárakat. Az építmény a Sió-hídról elég elhanyagolt képet mutat, a kipakolt ládák, hulladéktárolók, parkoló autók látszanak, de anno nem volt szempont, hogy a víz felől is jól mutasson az terület. A tervező Bajnay Zsolt 1980-ban Ybl-díjat kapott az épületért.

 
A siófoki vásárcsarnok
Fotó: A szerző felvétele/Bozai Ágota
 

Az intézmény arról is nevezetes, hogy 1993 júliusában, a nyugtaadási kötelezettség bevezetésekor a kofák sztrájkba léptek, letakarták áruikat, nem voltak hajlandók árusítani a megnövekedett adminisztrációs terhek miatt. Az ellátás biztosítása érdekében akkor az APEH két hétre fel is függesztette az ellenőrzést. 

A csarnok külön intézményként működött Siófokon egészen 2005. januárjáig, amikor a fideszes Balázs Árpád polgármestersége alatt a város vagyonkezelő cége, a Balaton-Parti Kft. az önkormányzat határozata alapján bérbe adta a Sió-Csarnok Kft.-nek, amelynek tulajdonosi körében szerepelt helyi fideszes önkormányzati képviselő és családtagjai is. A bérleti díj 6 millió forintról indult, amelyből viszont jelentős mértékben elszámolhatók a felújítási költségek. Ezek mértékéről a Balaton-Parti Kft. egykori ügyvezetői nem adtak tájékoztatást, nem tudjuk, mire és mennyit számoltak el a bérlők, illetve hogy ezek a kiadások indokoltak voltak-e.

Az azonban bizonyos, hogy az épületen komolyabb felújítás nem történt, télen hideg, nyáron meleg, ugyanis úgy elég nehéz fűteni, ha ujjnyi rés van az ajtónál, ha az üvegfelület nem hőszigetelt, nyáron pedig a rekkenő hőség ellen nem véd semmi, csak a kinti falomb. A padlólapok repedeznek, az eresz ereszt, összességében igazi retró hangulatnak örülhetnek a turisták és a nyaralótulajdonosok, a sarkokban sűrű pókháló leng, az eladótérbe beszáll a por.

"Ha kijönne a Köjál meg a tűzoltóság, sikítófrászt kapnának" – panaszkodik az egyik vásárló. "Az előbb majdnem elestem, mert valaki eltaposott valami gyümölcsöt és nem takarították fel. Nézze meg ezeket a sorokat! Alig lehet elférni! Nem igaz, hogy ez tűzvédelmileg szabályos menekülőút. Egy méter sincs talán a folyosó. Ráadásul egyes árusok még ebbe a szűk térbe is belepakolnak, nem szól nekik senki." 

 
Fotó: A szerző felvétele/Bozai Ágota
 

Hosszabbítás pályázat nélkül 20 évre 

A 2005-ös bérbeadási szerződés 2015-ben járt volna le, de Szerencsésné Nagy Krisztina, a bérlő Sió-Csarnok Kft. ügyvezetője 2011. december 29-én levelet írt az önkormányzati vagyonkezelő cégnek, miszerint szeretnék még húsz évre megkapni a bérleményt:

„Ezúton szeretném Önt tájékoztatni cégünk jövőbeni terveiről, s arról, hogy milyen fejlesztéseket, beruházásokat szeretnénk megvalósítani az elkövetkezendő időszakban. Cégünk és Önök között létrejött szerződést, mely a siófoki Vásárcsarnok üzemeltetése a fő profilja, eddig is sikeres együtt működés jellemezte. Szeretnénk hosszabb távon továbbra is ezzel a profillal foglalkozni. Nem csak gazdaságilag, de más szempontokból is megszerettük és a szívünkhöz nőtt ennek a csarnoknak az üzemeltetése. Fontosnak tartjuk ennek a komplexumnak folyamatos karbantartását felújítását, hogy versenyképesek maradjunk és vonzóvá tegyük vásárlói szempontból. Mérlegeltük lehetőségeinket és ennek megfelelően próbáltuk fejlesztési terveinket összeállítani, mellyel reméljük, hogy az elkövetkezendő időben még jobban elnyerjük vevőink és nem utolsó sorban az Önök tetszését is.

Kérjük tegyék számunkra lehetővé ezeknek a dolgoknak a megvalósítását, melyhez a jelen szerződési időnk kevés lenne, így kérjük esetleges szerződésünk meghosszabbítását 20 évre."

A rövid levél alapján a képviselő-testület Balázs Árpád vezetésével további 20 évre, 2032. márciusáig bérbe is adta a Vásárcsarnokot a Sió-Csarnok Kft.-nek. A cégben ekkor is tulajdonos volt Ujvári István fideszes önkormányzati képviselő, illetve Nagy Sándorné képviselő lánya, Nagy Krisztina, az önkormányzati vagyonkezelő cég, a Balaton-Parti Kft. felügyelőbizottságában pedig ekkor ott ült a levelet író ügyvezető, Nagy Krisztina anyja, Nagy Sándorné is.

A Balaton-Parti Kft. a levél alapján a szerződés 20 évvel való meghosszabbítását javasolta a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottságnak, amelynek szintén tagja volt az ügyvezető anyja és cégtársa is. A szakbizottság támogatta a hosszabbítást, a testület pedig a 2012. március 29-i ülésén egyhangúlag meg is szavazta azt. Pályázat nélkül természetesen, ami egy jogi szakvélemény szerint akár törvénysértő is lehet, ugyanis a közbeszerzési határértéket a szerződés teljes időtartamára kellett volna figyelembe venni, és azt bőven meghaladta az összeg.  

Felülvizsgálja a szerződést az önkormányzat

Az ilyen és ehhez hasonló (például 99 évre szóló) szerződések felülvizsgálatára tett kísérletet a Lengyel Róbert független polgármester vezette képviselő-testület, tavaly ősszel a kritikus szerződéseket közjegyzői kijelölés alapján ingatlanszakértővel mérették fel. A szakvélemény elkészült, és többek között a vásárcsarnoknál is feltűnő értékaránytalanságot sejtető valós piaci bérleti díj összeget állapított meg, ami a jelenlegi bérleti díjnak a többszöröse.

Magyarán a jelenlegi bérleti díjnál is nagyobb lenne a város bevétele, ha saját maga üzemeltetné a csarnokot, ahogy régen. 

Eredetileg úgy volt, hogy a siófoki vásárcsarnokban majd a kistermelők árulják a portékáikat, jelenleg azonban két nagykereskedő uralja a piac nagy részét, akik a nagybaniról hozzák az árut, a kistermelők kisebbségbe kerültek. Van még az eredetileg élelmiszerárusításra tervezett épületben bútorbolt, munkásszállás, háztartási bolt, táncstúdió és barbecue étterem is. 

A jelenlegi bérleti feltételekről az árusok kérdéseinkre azt mondták, hogy a múlt héten Ujvári István volt fideszes önkormányzati képviselő, a bérlő Sió-Csarnok Kft. egyik tulajdonosa összehívta az árusító bérlőket a raktárfolyosón és közölte, hogy az eddigi 6600 forintról 8800 forintra emelik a (100x60 centis) asztalok bérleti díját. Közölte azt is, hogy akinek ez nem tetszik, az elmehet.

"Mi ezt kénytelenek vagyunk megfizetni, de át kell hárítanunk a vevőkre. Ez 30 százalék. Amíg van, aki megfizeti az ezer forintos gyümölcsöt, addig mi is bírjuk" – nyilatkozta egy árus. "Én nem tudom már tovább emelni az árakat, így is szívják a fogukat az emberek, ha meglátják az ártáblát" – fogalmazott egy nyugdíjas őstermelő. 

Megnéztük, mennyire lehet jövedelmező a vásárcsarnok üzemeltetése: van 15 asztalsziget, mindegyikben 16 asztal, 55 külön asztalhely. Ez régi áron számolva összesen körülbelül havi 2 millió forint bevételt hoz. Vannak még hűtős pulthelyek a csarnokban, 9 kisebb-nagyobb belső és 3 nagy külső üzlet, emeleti rész, hostel és raktárak, amelyek az információinkon alapuló becslés szerint további havi 4,5 millió forintot hozhatnak. Ez évi 80 millió forint körüli összeg.

Ehhez képest a Sió-Csarnok Kft. mérlege szerint tavaly 71 millió forint nettó árbevételt ért el (a korábbi években 49-60 millió forintot), de ebben már a gamászai fizetős strand bevételei is benne vannak, amit szintén a cég üzemeltet. Ekkora bevétel után a cégnek tavaly 145000 forint adófizetési kötelezettsége keletkezett. Nem tudjuk persze, hogy a 11 millió forintos bérleti díjból mennyi folyt be valójában a város kasszájába, és mennyit számoltak el karbantartásra. 

 
Fotó: A szerző felvétele/Bozai Ágota
 

Megkerestük a Kft. ügyvezetőjét, hogy mit gondolnak a szerződés felülvizsgálatáról. Szerencsésné Nagy Krisztina elmondta, hogy megkapta a szakértői jelentést és az észrevételeket, ellenvetéseket nyújtottak be az önkormányzathoz ezzel kapcsolatban még tavasszal, de azóta sem hallottak sem a Balaton-Parti Kft.-től, sem az Önkormányzattól semmit. Szeretnék tovább üzemeltetni a csarnokot, várják az egyeztetést, nyitottak a tárgyalásra, de tavasz óta nem keresték őket.

Az önkormányzat a vagyonkezelő Balaton-Parti Kft.-hez irányította kérdésünket, azt szerettük volna megtudni, hogy mi az Önkormányzat szándéka a vásárcsarnokkal, a szakértői jelentés alapján kívánják-e módosítani vagy megszüntetni a szerződést? A választ nem az ügyvezető, hanem a cég egyik jogásza adta és a titkárság közvetítette: „Az újságíró által feltett kérdéseket azért nem kell megválaszolni, mert egy folyamatban lévő ügyről van szó, ami mind a Sió-Csarnok Kft., mind a Siófok Város önkormányzatának gazdasági érdekét érinti. Folyamatban lévő ügy munkaanyagai, döntést előkészítő anyagai (többek között az értékbecslés is az) nem nyilvánosak. Az újságírói kérdés nem közérdekű adatigénylés!”

Mivel ez egyáltalán nem  válasz a kérdésre, hiszen nem is kértünk adatot, csak azt szerettük volna tudni, hogy a Csarnok a módosítandó, vagy a jó erkölcsbe ütközés miatt perelendő szerződések kategóriájába tartozik, pontosítás céljából megkerestük Várkonyi Csabát, a Balaton-Parti Kft. jelenlegi ügyvezetőjét, aki megkeresésünkre nem reagált, ahogy Siófok város polgármestere sem. Kérdés, hogy kiigazítható-e a 2024-es önkormányzati választásokig hátralévő másfél évben ez a városnak hátrányos szerződés, vagyis teljesíthető-e Lengyel Róbert választási ígérete, miszerint rendet teremt ezen a téren.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.