Keresve se találni „fészekrakót” a miskolci Avas-lakótelepen és környékén. A magyarnarancs.hu tudósítója a folyamatos kérdezősködés ellenére sem botlott olyanba a környéken, aki saját bevallása szerint részt vett volna a majd tíz évvel ezelőtt elindított programban. (A programról részletesen keretes írásunkban olvashat.) De az is lehet, hogy egyszerűen csak nem vallották be munkatársunknak az érintettek.
| ||
| Fészekrakók zátonyon A mainál lényegesen kedvezőbb gazdasági helyzetben indította 2005. február 1-jén a Gyurcsány-kormány a Fészekrakó-programot, amelyben a fiataloknak az akkori félszocpollal megegyező támogatást adtak. A célcsoport a nehezebb szociális helyzetű és gyermeket nevelő családok voltak, akik a támogatást használt lakás vásárlására igényelhették. Kitétel volt a 35 éves korhatár, és hogy még ne rendelkezzenek saját lakóingatlannal. A lakások értéke Budapesten és a megyei jogú városokban nem léphette túl a 12 millió forintot, más településeken a 8 milliót. A tranzakcióhoz igénybe vehették az otthonteremtési támogatást, ahol egy gyermek után 450 ezer, kettő után 1,2 millió, négy után pedig 2,3 millió forintot kaptak. Ügyeskedő vállalkozók és ügyvédek csaptak le a lehetőségre, így fordulhatott elő, hogy eddig a 4680 igénylő mintegy negyedénél visszaélést tártak fel a hatóságok. Trükköztek például a komfortfokozattal és a vételárral, valamint a 20 százalék önerő felmutatásával is. A csalássorozat egyik legnagyobb vesztese Miskolc 30 ezres városrésze, az Avas-lakótelep, ahol abban az időszakban sok eladó lakást hirdettek. Egy kétszobás panellakás 5-6 milliót ért, ami belefért a Fészekrakó-programba. Az ügyvédek a jövedelemmel nem rendelkező családokat olyan helyzetbe hozták, hogy megfeleljenek a támogatás feltételeinek, vagyis igazoltak számukra munkahelyet, jövedelmet és a hitelfelvételhez jogosultságot. Így költözött be többek között a Szentgyörgy, Szilvás, Mandulás út vagy a Felsőruzsin körút lakásaiba 167 család. Akik eleinte a családi pótlékból fizetni tudták a rezsit és a hiteltörlesztést, később a megemelkedett devizarészletek miatt erre képtelenek voltak. Az érintett társasházakban egyre csak gyűlt az adósság, több közösség került emiatt csőd közeli helyzetbe. |
A lex Fészekrakó
Utóbbiak most valamelyest megkönnyebbültek. Még hétfőn fogadta el ugyanis a parlament a devizahitelesek kilakoltatási moratóriumának határozatlan ideig történő meghosszabbítását – ami azonban Csöbör Katalin fideszes képviselő módosító javaslatának köszönhetően a Fészekrakó-programban részt vevőkre nem vonatkozik.
Csöbör még áprilisban tartott Miskolcon sajtótájékoztatót, ahol elmondta: törvénymódosítást kezdeményez, hogy a jogszabály tegyen különbséget azok között, akik a felvett hitel miatt kerültek nehéz helyzetbe, illetve akik a Fészekrakó-program során jutottak elsősorban lakótelepi lakáshoz, és ott képtelenek a társadalmi együttélés szabályainak megfelelően élni, tönkreteszik az ott élőket, a közüzemi díjakat, közös költséget nem fizetik. Mint elmondta, tartani lehet attól, hogy ez a csoport a kilakoltatási moratórium „meghosszabbítása mögé bújik”. A képviselő javasolta továbbá, hogy „ne legyen alkalmazható a moratórium abban az esetben sem, ha az ingatlan árverési vevője vagy átvevője helyi önkormányzat, illetve állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdálkodószervezet, amely írásban vállalja, hogy a birtokbavételtől számított két éven belül felújítja az ingatlant, és a munkahelyteremtés, munkaerő-megtartás, helyben maradás elősegítése érdekében pályázatot ír ki a bérbeadására”. Elképzeléseit Miskolc kormánypárti polgármestere, Kriza Ákos is támogatta. (Sőt! A város nemcsak az Avason akar rendet tenni: a helyi szegénytelepek felszámolását elősegítő tervükről a múlt héten közöltünk riportot, és beszámoltunk arról is, hogy emiatt milyen pánik tört ki több borsodi településen.) De most ugorjunk vissza az Avasra!
Azonnali kilakoltatás
Itt ugyanis már május 13-án kedden, a módosító javaslat elfogadása másnapján megkezdődtek az intézkedések: elsők között a Felsőruzsin körút 4. szám 9/1. lakásából költöztették ki az addig ott élő családot.
A családdal ottjártunkkor ugyan nem találkoztunk, de a 60-as éveiben járó és az említett tízemeletes épülettömb egyik önkormányzati bérlakásában élő Róza csak annyit árult el, hogy most egy problémás családtól szabadultak meg. Nem tudja, hány személy lakott a kétszobás lakásban, mert mindig új arcokkal találkoztak a szomszédok. Az asszony azt nem tudta megmondani, hova ment a család.
Marusák Pálné a Felsőruzsin körút 15.-ben él. Itt a lakótömbjükben két fészekrakós család jutott lakáshoz. Ők hulladékot gyűjtöttek, ami óriási bűzzel és fertőzésveszéllyel járt, minek eredményeképp – meséli – a lépcsőházakat csótányok lepték el. Gyakran kellett fertőtleníteni, a régi lakók veszélyben érezték magukat. Most bírósági határozat révén tudtak tőlük megszabadulni, ám hatalmas tartozást hagytak hátra, aminek a behajtása véleményük szerint esélytelen.
Kriza álmai…
Szerdán Kriza Ákos polgármester lakossági fórumot tartott az Avasi Gimnáziumban. Itt beszámolt arról, hogy az eddigi végrehajtások révén idáig 32 családot lakoltattak ki, vagyis ennyi lakás üresedett meg. (Ebbe az őszi kilakoltatásokat, illetve a mostaniakat kell beleérteni, a téli moratórium előtti és utáni időszakot. A kilakoltatások olyan esetben történnek, ahol bírósági végzés is volt.) Ezenkívül beindult további 58 végrehajtás, amelyek lezárását május végére várják
| ||
– ezzel együtt már 90 lakással bővül Miskolc ingatlanállománya. Ehhez – mint mondta Kriza – szükség volt a Fészekrakó-programban részt vevők hiteleinek részbeni megvásárlására, amiről 2012-ben egyezett meg az önkormányzat a pénzintézetekkel. Ezeket a lakásokat az önkormányzat felújítja és bérlakásként hasznosítja, vagyis fizetőképes emberek részére bérbe adja – ecsetelte. A polgármester továbbá kitért a lakóközösségeket ért anyagi kárra is, amit a fészekrakósok a közüzemi díjak és a közös költség elmaradásával, valamint több ingatlan megrongálásával okoztak. Hangsúlyozta: valamilyen módon konszolidálni fogják az ott élőket.
A helyszínen többen arról érdeklődtek, hová költöznek a kilakoltatott családok. Erre Kriza Ákos kifejtette: önkormányzati felelősség, hogy ne a város másik részébe költözzenek.
…nem valósulnak meg
Márpedig úgy néz ki, hogy többségük mégis itt talál menedéket. Kanyog Miklós fuvarozó vállalkozó idáig 18 fészekrakós család kiköltöztetését segítette, a magyarnarancs.hu-nak elmondta: a bútorokat többnyire a miskolci számozott utcák kolónialakásaiba, a Lyukó-völgy hétvégi házaihoz, a szintén hétvégi házas Pingyomra vagy a Békeszálló nyomortelepére vitették – azaz a közigazgatási határon belüli területekre. Kevesen költöztek Miskolchoz közeli településekre, de ilyenre is volt példa. Voltak olyanok– mesélte a fuvaros –, akik az Avasról magukkal vitték a lakásból kiszerelt fürdőkádat és az ajtókat is. Emellett tud olyan családról, akik a kiköltözés után pár nappal már visszaköltöztek a korábban általuk lakott ingatlanba – törvénytelenül.
Ebből tehát úgy tűnik, hogy Miskolc a problémát megoldani egyelőre nem tudja, legfeljebb a városban máshova költözteti. Vissza a gettóba.
| Perek – célegyenesben Egy hét lakást érintő perben dr. K. Marianna – aki ügyvédi tevékenységet folytatott – és társai ellen üzletszerűen elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt folyik eljárás, akik „a jogszabályok rendelkezéseit kihasználva, az abban foglaltakkal visszaélve értékesítettek, vásároltak ingatlanokat, és nyújtottak segítséget mindezen ügyletekhez”. Terhükre róják, hogy az adásvételi szerződésben a vételárnál magasabb összeget tüntettek fel, valótlan tartalmú munkáltatói igazolásokat nyújtottak be a hitelintézetekhez, ahol az ügyintézők elintézték a hitelfelvételt. Az eladók elfogadták a szerződésbe foglalt magasabb vételárat, az ingatlan-értékbecslő pedig szintén azt az összeget jelölte meg valós értékként. Az ügyletből mindenki anyagi hasznot húzott. Ez a per – amelyben az ügyészi perbeszéd már elhangzott – június 23–24-én folytatódik a Miskolci Törvényszéken, akárcsak a másik ügyvéd, R. Gyula hasonló fészekrakós pere is. |
