Cigányok ki! – A vízcsapbotrány után most a Roma Központot fúrta meg Ózd

  • Kovács István
  • 2013. szeptember 20.

Kis-Magyarország

Visszavonta az ózdi képviselő-testület pénteken a Roma Kulturális és Oktatási Központ létrehozásáról hozott korábbi határozatát. Ezzel a döntéssel a fideszes többség a borsodi kohászvárosban alávetette magát a Jobbik akaratának.

Az egyhangú testületi szavazás után Fürjes Pál polgármester a pénteki rendkívüli képviselő-testületi ülésen bejelentette, hogy a 2013. május 8-án hozott határozatot – amiben a MaNDA programhoz csatolták a romaközpont 1,7 milliárdos beruházását – visszavonják. Egyúttal közölte, hogy a politikai felelősséget áthárítja azokra, akik a tiltakozást kezdeményezték. Szerinte a városban kiéleződtek a politikai ellentétek, és ezáltal tovább romlott Ózd megítélése. Az ózdi polgármester szerint a társadalmi feszültségek jelenléte miatt döntöttek a határozat visszavonása mellett. Fürjes hangsúlyozta: a „Kultúrgyár” néven ismertté vált MaNDA-projekt ettől függetlenül is folytatódik.

Ózd már a negyedik város, ahol lemondanak az 1,7 milliárd forint értékű beruházásról.

Az Új Széchenyi Terv Társadalmi Infrastruktúra Operációs Programja által támogatott projekt a 2011. évi kormányhatározat után indult el, és első körben Székesfehérvár lett volna a befutó. Az önkormányzat gazdasági bizottságának többsége meg is szavazta a központ befogadását, helyszínként a bőrgyár területét jelölték ki. A Jobbik 2012 januárjában tüntetést szervezett a roma központ fehérvári építése ellen, majd a fideszes Cser-Palkovics András polgármester vezette önkormányzat úgy határozott, mégsem adják át a területet. Ezután jött Miskolc, ahol a testületi többség először támogatóan állt a projekthez. A Jobbik azonban aláírásgyűjtésbe kezdett, és rövid időn belül 25 ezer ellenző adta a nevét ahhoz, hogy ne Miskolcon valósuljon meg a roma központ: nem is lett belőle semmi, mert a városi önkormányzat ott is visszatáncolt, ahogy később Sárospataknak sem kellett az intézmény.

Ekkor került szóba Ózd, ahol a két éve beharangozott és digitális központként ismertté vált megaberuházással akarták összekapcsolni a Nemzetiségi és Roma Kulturális és Módszertani Központ megépítését. Az egykori, ma már független jobbikos képviselők mindezt a kezdetektől ellenezték, és egykori párttársaikkal aláírásgyűjtésbe kezdtek, ami végül eredményes volt: augusztus közepén eldőlt, népszavazás lesz az ügyben. Értesüléseink szerint annak ellenére is meg kell tartani a kiírt népszavazást, hogy roma központ biztosan nem lesz Ózdon.

Sivatagi nyár

Pár hónapja épp a legnagyobb melegben korlátozta a közkutakon történő vízfogyasztást az ózdi önkormányzat a város romatelepein. Erről szóló cikkünket itt olvashatja.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.