Jászberényben nem sokat lacafacázott a Fidesz: külön munkacsoport ellenőrzi a sajtót

Kis-Magyarország

Mára már mindennapivá vált történet arról, hogyan fojtja el a vidéki sajtóban a szabadság csíráját is a helyi fideszes hűbérúr.

Szabó Tamás jászberényi polgármester a Fidesz önkormányzati frakciójának támogatásával, a városi költségvetési források és támogatások nyújtásával vagy éppen megvonásával már évek óta olyan hatalmi és gazdasági nyomás alatt tartja helyi médiát, amelyben a sajtószabadság nem érvényesülhet – mondta lapunknak Gedei József.

A DK jászberényi önkormányzati képviselője szerint a gyors, pontos és kiegyensúlyozott tájékoztatás elvei helyett kizárólag Szabó és a Fidesz szempontjai érvényesülnek. „A helyi televízióban 2010 előtt közéleti vitaműsorok voltak, most azonban többnyire csak a polgármester látható, általában ő maga számol be a testületi ülésekről” – mondta a képviselő, hozzátéve, hogy olyan is előfordult már, hogy 12 oldalas városi lapban 12 fotó jelent meg a polgármesterről.

Bevezették a cenzúrát?

Még ezt is „túlszárnyalja”, a legújabb intézkedés, amit Szabó a napokban fogadtatott el a jászberényi közgyűléssel; megalakult ugyanis a „Kiegyensúlyozott tájékoztatást segítő média-munkacsoport”, ami polgármester szavai szerint a helyi sajtót „kontrollálja”.

Szijjártó Péter és Szabó Tamás polgármester (középen) gyáravatáson a két igazgató között

Szijjártó Péter és Szabó Tamás polgármester (középen) gyáravatáson a két igazgató között

Fotó: MTI/Bugány János

Az ügyvédként dolgozó Gedei szerint ez „a polgármesteri kontroll sérti az alaptörvényt és a sajtóra vonatkozó szabályokat”, a képviselő véleménye szerint Magyarország Alaptörvénye elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit, a sajtótörvény pedig rögzíti, hogy a sajtószabadság kiterjed az államtól, valamint bármely szervezettől és érdekcsoporttól való függetlenségre is.

Amikor az újságíró ellenőrnek szegődik

„Az önkormányzati szervek kötelesek lennének elősegíteni a sajtó tájékoztatási feladatának elvégzését, de nem úgy, hogy létrehoznak egy olyan munkacsoportot, ami végeredményben megszűri az önkormányzati híreket, és dönt arról, hogy ezek közül milyen jussanak el, vagy éppenséggel ne jussanak el a választópolgárokhoz. Álláspontom szerint a kiegyensúlyozott tájékoztatást nem egy ilyen munkacsoport létrehozásával hanem épp ellenkezőleg, annak a hatalmi és gazdasági függésnek a megszüntetésével lehetne elérni, amelyet a Fidesz gyakorol a helyi sajtóra, tehát a sajtó szabadságának és függetlenségének biztosításával” – hangsúlyozta Gedei József, aki ezért az Alkotmánybírósághoz fordul.

A dolog pikantériája, hogy a munkacsoportot – amelynek feladata hivatalosan „a hírek koordinálása, összehangolása, a közérdekű megjelenések hatékonyabb képviselete, az előző hónap híranyagának áttekintése, vitás ügyekben vélemény formálása” – a Magyar Demokrata és a 888 szerzője, a Hír TV megmondóembere, Szentesi Zöldi László vezeti, aki a jászberényi önkormányzat sajtóreferense is egyben.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.