„A közművállalat tíz éves adatait összesítve több mint egymilliárd forintot költöttek jutalmakra. A cégnél több esetben a kiszervezett feladatokat alvállalkozóként olyan cégek végezték el, amelyek tulajdonosai a szolgáltató munkavállalói vagy a vezetők rokonai voltak”. A fideszes Farkas Éva Erzsébet polgármester vezette önkormányzat 2015-ben tapasztalta ezt, amikor átvilágíttatta a céget.
Az adatokból arra következtetett a városvezetés, hogy törvénysértés történt, tehát kötelessége feljelentést tenni.
Forró krumpli
A makói városvezetés 2015. május 25-én tett följelentést a kft.-nél tapasztaltak miatt, ismeretlen tettes ellen, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. A képviselő-testületi ülésen - ahol egyébként jelen volt, de hiába kért, nem kapott szót Medgyesi Pál - elhangzott, a cég „szocialista pénzszivattyúként működött.”
| ||
Különös eljárás zajlott, mert eleinte az ügyészség különböző szintű szervezetei továbbították egymás között a feljelentést, majd megkapta a feladatot a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság. Ez a szervezet kihallgatta a dolgozókat, vizsgálta a dokumentumokat, biztosan azokat is, amelyeket Farkas Éva Erzsébet polgármester 2015-ben, sajtófotók tanúsága szerint magához vett és elvitt a cég székházából – ezt furcsállták is, akik ismerik a gazdasági társaságokról szóló törvényt.
A vizsgálat nem talált bűncselekményre utaló jelet. A nyomozás határidejét azonban mindig meghosszabbították, négy év alatt tizenegy alkalommal. Utóbb a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság elfogultságra hivatkozva visszaadta a feladatot, az Országos Rendőr-főkapitányság pedig a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságot bízta meg a nyomozással.
Az eredmény ugyanaz: előbb 2017-ben a nyomozó ügyészség szüntette meg az eljárást, a végelszámoló panasza nyomán azonban tovább keresték a bűnt. Idén áprilisban aztán jogerősen megszüntették az eljárást, amelynek eredménye: nem történt bűncselekmény.
A polgármester nem tágít
Medgyesi Pál várta, hogy egyszer ő is kap idézést kihallgatásra. Ez nem történt meg a négy év alatt.
Amikor a vízműügy DK-s Török Miklós önkormányzati képviselő kérdése nyomán szóba került a makói képviselő-testület idei, április 24-i ülésén, Farkas Éva Erzsébet polgármester – a jegyzőkönyv tanúsága szerint – azt mondta, „az ügyészségnél még folyamatban van a nyomozás”, Czirbus Gábor alpolgármester pedig arról beszélt, „lehet, hogy törvényileg teljesen rendben találta a bíróság” a cég ügyeit, de az erkölcsi felelősség nem az övék, hanem a cégvezetésé, a sok százmillió kifizetése miatt. Ő is azt mondta, hogy „jelen pillanatban még most is ügyészségi vizsgálat folyik”.
| ||
Ám májusban feltett kérdésünkre – a jogerősen lezárult nyomozástól függetlenül esetleg zajlik-e más eljárás – azt felelte Szanka Ferenc, a Csongrád Megyei Főügyészség csoportvezető ügyésze, szóvivője, hogy „Az ügyészség más eljárás keretében nem vizsgálja az ügyet.”
„Az a tény, hogy a vizsgálat során nem találtak bűncselekményt, a város szerint „nem jelenti azt, hogy erkölcsi és morális felelősség nem terheli az érintetteket” – érvelt a kérdésünkre küldött közleményében az önkormányzat.
Valakinek a lábára léptek
A vízműtörténet háttere, hogy húsz éven át Makó polgármestere a szocialista Buzás Péter volt, akit 2014-ben váltott az őt legyőző Farkas Éva Erzsébet. Ha az eljárás végén a bíróság kimondta volna, hogy törvénysértően sokat keresett a vízmű vezetője, Buzással együtt tizenhat másik polgármester felelőssége is felvetődik, hiszen ők döntöttek Medgyesi pénzéről.
A hivatali idejének utolsó ciklusában, Medgyesi Pállal együtt komoly tervei voltak a vízműcéggel. Makó térsége 2013-ban Szentessel, Mórahalommal, Sándorfalvával és Kistelekkel közös vízszolgáltató céget akart alapítani. Az akkor érvénybe lépett új víziközműtörvény szerint a korábbi, városi vízszolgáltatók nem működhettek tovább, így, az öt térségi vízműcég egyesülve azonban elegendő fogyasztót látott volna el ahhoz, hogy a törvénynek megfeleljen.
A polgármesterek 2013. április 4-én álltak nyilvánosság elé az új közös cég társasági szerződésével. Ám néhány nappal később Sándorfalva és Kistelek jelezte: bocsánat, de mégsem vesz részt az együttműködésben. A makói, szentesi, mórhalmi cégnek viszont nem volt elég fogyasztója a törvényben rögzített létszámhoz.
A közös cég megbukott, és mind az öt járásban a Békés megyéből indult, naggyá vált Alföldvíz Zrt.-hez került a vízszolgáltatás, ahogy – ezt már az újságíró teszi hozzá – a dolgok természete megkívánta.
Azóta sok víz lefolyt a csatornákon. Nemrég az Alföldvíz Zrt. a dolgozói tüntettek bérük miatt Budapesten a Karmelita kolostornál. Idén júniusban arról számolt be a Narancs.hu, hogy az ország negyedik legnagyobb, 1200 embert foglalkoztató víziközmű-szolgáltatója fizetésképtelenné válhat.
Összeomlás szélén a négy megyét ellátó vízszolgáltató
„Háromszor írtunk Orbán Viktornak levelet, jelezve, hogy a hazai víziközmű-rendszerben óriásiak a problémák. Cégünk a fizetésképtelenség határán van, ezért negyedjére nem postán keresztül küldünk levelet a kormányfőnek, hanem felmegyünk hozzá a várba, és ott próbáljuk meg átadni" - mondta a Narancs.hu-nak Miskéri László, az Alföldvíz szakszervezeti titkára.
Nem szégyelli, dolgozott keményen
„Én soha nem szégyelltem, hogy mim van, dolgozom keményen” – mondta az egykori fizetését firtató kérdésünkre Medgyesi Pál. Azt mondja a most 73 éves mérnök, hogy ő és a cég sem követett el semmi törvénybe, vagy a jó erkölcsbe ütköző tettet. Munkáját 1994-től évente kétszer értékelte 17 önkormányzat képviselő-testülete, és nem voltak elégedetlenek vele.
| Hosszú karrier Medgyesi huszonöt évesen, 1967-ben, egy két ember halálát követelő üzemi baleset után nevezte ki Makóra vezetőnek a megyei vízművállalat igazgatója, hogy tegyen rendet a vállalatnál. A városban és országszerte akkoriban épült ki a vezetékes vízszolgáltatás, ez a munka elsőként Makó járásban fejeződött be, 1969-ben. A vízműhöz tartozó fürdőben gyógyrészleg létesült, termálvize gyógyvíz minősítést, a Marosról hozott, kezelésekre használt iszap gyógyiszap minősítést kapott. Medgyesi Pál közben három mérnöki diplomát szerzett, a rendszerváltás előtt tanácstestületi tag is lett, később a megyei mérnöki kamara alapítója, tiszteletbeli elnöke. 1994-ben – amikor épp az volt a trend, hogy a nagy állami szolgáltató cégeket szét kell szedni – az ő javaslatára alapították a Makó térségi önkormányzatok a közös Makó-térségi Víziközmű kft.-t, 5 millió forintos tőkével. Mindez azt is mutatja, Medgyesi elismert tagja volt a helyi közösségnek, a 2014-es Fidesz győzelmét hozó önkormányzati választást megelőzően nem sok kritika érte. |
Szerinte a cég tizenkilenc éven át spórolt a béren is a tulajdonosoknak, úgy, hogy családbarát munkahely címet kapott, és a béreket mindig az üzemi tanáccsal és a szakszervezettel közösen állapította meg. Medgyesi minderről tájékoztatta az önkormányzatot.
„A városvezetés akár menet közben is változtathatott volna a koncepcióján, miután látta, hogy a nyomozó hatóságok nem asszisztáltak hozzá, de ragaszkodik hozzá, máig” – mondja Medgyesi.
Ami szabad Jupiternek...
A történetben szerepel egy hatodik város is: Hódmezővásárhely, amelynek polgármestere akkor az azóta elhunyt Almási István, országgyűlési képviselője pedig a korábbi polgármester, Lázár János volt – aki 2014-től, a választókerületek átrajzolása nyomán már Makó térségét is képviseli a parlamentben.
Hódmezővásárhely önkormányzati tulajdonú víziközmű-szolgáltatója, a Zsigmondy Béla Zrt. 2013-ban több mint 4 milliárd forint tartozással terhelt cég volt. Ezt az adósságot – amely korábbi kötvénykibocsátásból adódott – a vásárhelyi, mindszenti, székkutasi önkormányzatnak kellett rendeznie, az Erste Bankkal, utóbb a Magyar Követeléskezelő Zrt.-vel.Hódmezővásárhelyt is meghívta a föntebb említett öt város a vízszolgáltatói együttműködésbe, de más utat választott.
A Zsigmondy Béla Zrt. önállóan kért működési engedélyt, az illetékes hivatal elutasította a kérést, emiatt közérdekű szolgáltatót kellett kijelölni a településen, amely az Alföldvíz Zrt. lett. A Zsigmondy Béla Zrt. ellen fölszámolási eljárás indult. Hódmezővásárhely a Szegedi Ítélőtábla előtt, üzleti titokként kezelt megállapodásban rögzítette a tartozás visszafizetésének módját. Az akkori egyezség szerint Hódmezővásárhely önkormányzata 2030-ig részletekben 4 milliárd 250 millió forintot fizet.
| A Makó-térségi Víziközmű Kft. egyébként nem adósságot hagyott a tulajdonosaira. A végelszámolás megkezdése előtt, a 2014-es évben a korrigált záró mérleg szerint megközelítőleg 500 millió forint vagyona volt készpénz, ingatlan, gépek és követelés formájában. A cég húsz év alatt megszázszorozta vagyonát. Mindvégig nyereséges maradt, hazai és nemzetközi szakmai díjakat kapott, ahogy a vezetője is. Aztán azért kellett megszűnnie, mert az új víziközmű-törvény értelmében nem működhetett tovább. |
