Stefka István őszintén: Bayer Zsolt túl sokat beszél, de jó katona

  • Szlavkovits Rita
  • 2014. március 12.

Kis-Magyarország

Bayer ugyanis végrehajtja, amit kérnek tőle, bár nem egyszerű vele. Stefka István, a Magyar Hírlap főszerkesztője Szegeden arról is beszélt, hogy nekik nem kell mindent világosan látni. „Mi megírjuk, megcsináljuk.”

Nem egyszerű Bayer Zsolt főnökének lenni Stefka István szerint, mert a Magyar Hírlap publicistája állítólag túl sokat beszél. Szerda este a szegedi Polgári estek hallgatósága több műhelytitkot is megtudhatott a Magyar Hírlap szerkesztőségéből, miután a főszerkesztő készséggel válaszolt a két fideszes városi képviselő, Bohács Zsolt és Gyimesi László kérdéseire. Utóbbi arról érdeklődött, milyen Bayer Zsoltot dolgoztatni.

„Megbeszéljük, hogy mit kérek, ő végrehajtja. Megállapodtam vele, hogy nem kell bejárni” – mondta Stefka, aki Bayert úgy jellemezte: jószívű, jó magyar, jó katona.

Balról: Bayer, Fritz,Széles, Stefka, Csizmadia

Balról: Bayer, Fritz, Széles, Stefka, Csizmadia

Fotó: MTI

A Magyar Hírlappal kapcsolatban sajtótörténeti különlegességnek nevezte, hogy az újság szélsőséges liberális beállítottságúból konzervatív, jobboldali, s bizonyos értelemben független lappá vált. „A politikusok közötti harc mellett az igazi nagy meccs a sajtóban folyik” – magyarázta a megjelenteknek a sokat látott főszerkesztő. „2002-ben is a kommunikáció miatt bukott az első Orbán-kormány. Akkor még a balliberálisok kezében volt a média 98 százaléka.”

Stefka szerint Antall Józsefnek is nagyobb támogatottsága lett volna, ha akkoriban nem a pártállami újságírók uralták volna a terepet. Stefkát egyébként a Magyar Nemzetből hívta el Széles Gábor, hogy vezesse az Echo Tv híradóját, majd 2007-ben kérte fel a Magyar Hírlap főszerkesztői székébe. (Az említett médiumokat Széles Gábor finanszírozza – a szerk.)

Stefka István emlékeztette a jelenlevőket, hogy a lap akkoriban „szélsőségesen liberális” volt, mindenki ott írt, aki számított: Mészáros Tamás és Bolgár György is. „Szépen, finoman megtisztítottam a lapot – mesélte Stefka –, majd alakítottunk egy jobboldali, konzervatív és bizonyos szempontból független újságot.” Csak azért „bizonyos értelemben” Stefka értelmezése szerint, mert az természetes, hogy támogatják a kormányt, hiszen – ahogy magyarázta – a regnáló kormányon kívül nincs olyan erő, amely bizonyította volna, hogy Magyarország érdekeit képviseli. Stefka István az előadása közben azért arra is kitért, hogy figyelmesen kell minden hírt meghallgatni, érdemes néhány dolgot világosan látni, „igaz, én sem látok mindent világosan, de nekünk nem is kell, mi megírjuk, megcsináljuk”.

Ennek ellenére az egyórás beszélgetés fő témája a meghirdetett „A média helyzete” helyett zömében Zuschlag János volt, akit Gyurcsány állított félre – Stefka szerint.

Aztán Stefka hosszan méltatta Orbánt is. Végül hangsúlyozta: a lapterjesztés és a média, a sugárzás technikai háttere még a liberálisok érdekeltségébe tartozik, hiába 50-50 százalék az arány a felületek területén. „Hát, látják, ezért kell győzni, nem 4, hanem 14 évre.”

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."