Stop munkásszálló! Jöjjenek, vagy ne jöjjenek indiai vendégmunkások Jászberénybe?

Kis-Magyarország

Fellángoltak az indulatok Jászberényben, miután futótűzként terjedt el a városban, hogy egy jelentős helyi cég állítólag 600 indiai vendégmunkást kíván alkalmazni.

Aláírásgyűjtésbe kezd egy, a jelek szerint a Fideszhez erősen kötődő jászberényi "civil". Akcióját hétfőn jelentette be egy fideszes propagandát terjesztő Facebook-oldalon. A kezdeményezés célja, hogy ne épülhessen a Budai Lóránt jobbikos polgármester vezette városban újabb munkásszálló, ahol állítólag indiai vendégmunkások laknának. A városban úgy tudják, a Jász-Plasztik Kft. alkalmazná a vendégmunkásokat.

A helyi vállalkozás azért érdekes, mert a Forbes által összeállított, legértékesebb családi cégeket tartalmazó listán az ötödik helyen áll. Az üzleti lap cikke szerint a 169,3 milliárd forintra becsült értékű jászberényi cég közel ötmilliárd forintos támogatáshoz jutott a magyar kormány nagyvállalati beruházástámogatási programjából. A műanyag-feldolgozással, szerszámtervezéssel, akkumulátorgyártással, élelmiszeripari csomagolóanyagok gyártásával és autóeladással is foglalkozó vállalat konszolidált árbevétele 113 milliárd forint volt 2020-ban. Idén áprilisban a Jász-Plasztik és a kormány stratégiai megállapodást kötött, amit Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Kasza Lajos, a családi vállalkozás kereskedelmi és műszaki igazgatója írt alá. 

A Jász-Plasztik nemcsak a megye gazdaságának egyik motorja, hanem Jászberény jelentős, kiemelt adófizetője. A munkahelybővítés az állítólagos indiaiakkal olcsó munkaerővel járna, ami egy összeszerelésre szakosodott, hatalmas összegeket helyben adózó cégnél általános. 

Jászberényben az okozott felháborodást, hogy elterjedt, a város főépítésze – a cég kérésének megfelelően – a településrendezési tervre vonatkozó olyan módosítást terjesztett elő, ami a már Jász-Plasztik tulajdonát képező telek egy részét építési területté nyilvánította volna. A városban azt beszélték, itt épült volna az indiai vendégmunkások elhelyezésére szolgáló munkásszálló. Jászberényt egyébként megosztja a külföldi munkaerő kérdése. Lapunknak sokan úgy nyilatkoztak, elegük van a szerb, de leginkább az ukrán vendégmunkásokból, míg mások úgy vélik, bármennyi aláírás is gyűlik össze, akkor sem lesz semmi foganatja, mert a jászberényi nagyvállalkozóknak kell az olcsó munkaerő. Szerintük ugyanaz történik nálunk, mint amikor a magyarok mennek Ausztriába, Németországba, vagy Angliába. 

Bobák Zsolt, a Közösen Jászberényért Egyesület jobbikos képviselője portálunknak azt mondta, a változtatás a Jász-Plasztik tulajdonában lévő Huszárlaktanya egy kis részére vonatkozna. Szerinte jelenleg is van ott olyan rész, ami már több mint húsz éve építési terület, és ha akarják, bármikor építhetnek oda munkásszállót. Ez ellen pedig nem érdemes tiltakozni, hiszen ez a terület a cég tulajdona, a helyi rendeletek pedig nem tilthatják meg a céges önerős beruházásokat. A képviselő emlékeztetett:

a Huszárlaktanyát még az előző fideszes városvezetés adta el a cégnek. 

Amikor 2019-ben a főépület mögött egy újabb épületet kezdtek el építeni szintén szállónak, akkor sem hallotta azt a Fidesztől, hogy elleneznék. 

Korábban Budai Lóránt polgármester is tiltakozott az ellen, hogy vendégmunkásoknak alakítsanak ki szállót a városban. Erről a Facebookon közzé tett videóban beszélt még 2019. március végén. A jobbikos politikus bérlakásprogramot szorgalmazott, ám amikor átvette a város vezetését, folytatni kellett a beruházást, mivel korábban a Fidesz már elindította a pályázatot. A szállóra egyébként magyar munkavállalók is költözhettek volna. Ma már a Fidesz ellenzi a munkásszálló megépítését, és ők javasolják a bérlakásprogramot.

Narratívájuk szerint a polgármester toborozza a külföldi vendégmunkásokat a multik számára.

Az ugyanakkor tény, hogy a kormány még júliusban hozott egy hétpontos intézkedést, melynek egyik pontja a külföldi munkavállalók arányának 20 százalékra való emelésének lehetőségét tartalmazza.

A Narancs.hu mind Budai Lórántot, mind a Jász-Plasztik Kft.-t megkérdezte a témában. A polgármester lapunknak úgy válaszolt, értesült az aláírásgyűjtésről. Szerinte szó sincs munkásszálló építéséről. Azzal kapcsolatban, hogy a Jász-Plasztik indiai munkásokat szándékozik elhelyezni a városban, Budai úgy nyilatkozott, biztos forrásból tudja, hogy nem igaz. "Amennyiben a város egyik legnagyobb adófizető cége körül a Fidesz tovább gerjeszti az indulatokat, megfontolják, hogy tovább erősítsék-e a jászberényi üzemegységet, ezzel a helyi gazdaságot" - hangsúlyozta Jászberény polgármestere.

Budai egyébként hétfőn jelentette be Facebook-oldalán, hogy az önkormányzat döntött egy, a város fejlődését megalapozó integrált településfejlesztési stratégia elkészítéséről. A városháza most ehhez várja a lakosság véleményét, észrevételeit.

A Jász-Plasztik Kft. cikkünk megjelenéséig nem válaszolt a kérdéseinkre.

Jászberénnyel korábban többször foglalkozott a Narancs.hu. Legutóbb arról írtunk, hogyan vette át a többséget a képviselő-testületben a Fidesz a Mi Hazánk segítségével.

(Címlapképünkön: a városháza Jászberényben)

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot! 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.