Ember legyen a talpán, aki ki tud igazodni Lázár János korábbi kormánybiztos, jelenleg építési és közlekedési miniszter közlésein arról, hogy mikorra fejeződik be a Békés megyei Geszten található Tisza-kastély felújítása. Vagy legalábbis annak első üteme. A napokban egy újabb, immár sokadik határidőt lengetett be az ambiciózus tárcavezető, de mindezzel csak összekuszálta az eddig is tarka képet.
A Miniszterelnökség éléről a 2018-as országgyűlési választás után száműzött Lázár János akkor visszatért szűkebb hazájába, Hódmezővásárhelyre és környékére. Emellett kormánybiztosa lett a Mezőhegyesi Ménesbirtoknak és a lepusztult állapotban lévő geszti kastély felújításának, amely a 19. század végén és a 20. század elején három alkalommal két miniszterelnököt is adott az országnak. Tisza Kálmánról (1875–1890) és Tisza Istvánról (1903–1905, 1913–1917) van szó, akik az Osztrák-Magyar Monarchia keretein belül összesen 21 éven keresztül igazgatták kormányfőként a Magyar Királyságot.
Geszti kormánybiztosi kinevezése után nem sokkal, 2019 nyarán a hódmezővásárhelyi fideszes országgyűlési képviselő azt mondta, két év alatt helyreállítják a romos épületegyüttest. Ám 2021-ig nem történt semmi, a felújítási munkák végképp nem kezdődtek el, ahogy azt a Narancs.hu akkor meg is írta.
Kicsit később 2019. október 31-én, Lázár a közösségi oldalán számolt be arról, hogy 2020-ra megújul a geszti Tisza-kastély, holott akkor a projekt közbeszerzési eljárását még ki sem írták, így esély sem volt arra, hogy az általa jelzett időpontra elkészüljön a projekt. De ez mit sem zavarta a fideszes politikust, aki három hónappal később, 2020 januárjában egy geszti sajtótájékoztatón már azt jelentette be, hogy még abban az évben megkezdődik a Tisza-kastély felújítása, noha korábban azt ígérte, hogy erre az időpontra már befejeződik a projekt. A 2019-es év úgy telt el, hogy a felújítás megkezdése ügyében nem történt semmi, 2020 januárjában a program kormánybiztosa viszont azt mondta, hogy a beruházásra 6-6,5 milliárd forintot biztosít a kormány.
Ezzel szemben a tények, hogy a Közbeszerzési Hatóság csak 2020. december 1-jén tette közzé a geszti Tisza-kastély rekonstrukciójának első ütemére szóló pályázati kiírást, amelyet 2021 tavaszán Orbán Viktor veje, Tiborcz István üzlettársának cége, a West Hungária Bau Építőipari Kft. (WHB) és a budapesti BUILD IT Mérnökiroda Kft. kettőse nyert el, amint erről a 24.hu áprilisban beszámolt.
A közbeszerzés nyomán elnyert megbízás ugyanakkor csak a Tisza-kastély és a 27 hektáros park felújításának első üteméről szól. Ebben az építőipari cégek vállalták, hogy a meglévő, egyébként igen ramaty állapotról „rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotra újítják fel a kastélyt, a hozzá tartozó tiszttartó házat, valamint a kriptát. A nyertesek feladata lesz a bontás, az épületrekonstrukciós és felújítási munkák, a villamos és gépészeti közműkiváltások és új közművek, az utak és parkolók építése is.” A 2021. júniusi kezdés után a befejezés véghatárideje 2023. február lett.
Amikor 2022 december végén Geszten, a Tisza-kastélynál jártunk, akkor már látható volt, hogy a 2023. februári projektbefejezés annak ellenére lehetetlen, hogy azt egy hatalmas tábla is hirdette.
Akkor még az egész épület körül állványokat láttunk, noha ekkor már túl voltunk azon is, hogy a kormány – minden magyarázat nélkül – 7 milliárdról 11 milliárdra megemelte a felújítás költségeit.
Ennek részleteiről érdeklődött Szabó Rebeka párbeszédes országgyűlési képviselő és írásbeli kérdéssel fordult Lázár Jánoshoz. Ebben az okokat firtatva arra emlékeztetett, hogy közben sok várostól, így például Szegedtől jelentős forrásokat vonnak el. Lesajnáló válaszában Csepreghy Nándor államtitkár azt írta, hogy Szabó Rebeka „településeket kíván egymás ellen uszítani”, de azt is a szemére hányta, hogy a képviselő „nem ért egyet Geszt, így a magyar vidék fejlesztésére adott forrásokkal.”
A napokban Lázár ismét a katélyról posztolt a közösségi oldalán, ahol azt írta: „Geszten halad a Tisza-kastély felújítása, amely méltó emléket állít majd a Tisza-család szellemi örökségének. Brandt Krisztián polgármesterrel és Dr. Kovács József országgyűlési képviselővel meghallgattuk a beruházót, aki megerősítette: 2024 nyaráig a látogatók birtokba vehetik a térség legújabb turisztikai attrakcióját és a csodaszép kastélykertet.”
A fotókkal bőven ellátott bejegyzés egy újabb időpontot villant fel, miközben, ha közvetetten is, a felújítás csúszását ismeri be egy győzelmi jelentésbe csomagolva. Ugyanis ahogy írtuk, az immár 11 milliárdos első ütem keretében „a kastélyt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotra újítják fel.” A tiszttartó házzal és a kriptával, de az első ütemben benne van a kastélyt körülölelő park rendbe tétele is. Mindez több, mint egyéves halasztást jelent az eredetileg közölt 2023 februárjához képest.
Az pedig minimum érdekes, hogy a kormány még egy 2017-es törvényben is megerősítette, hogy „az állam tulajdonában lévő Tisza-kastélyt ingyenesen – a Nemzeti Kastélyprogram keretében megvalósított fejlesztés lezárását követően – oktatási, illetve továbbképzési központ céljára, kulturális és hitéleti feladatainak elősegítése érdekében a Magyarországi Református Egyház tulajdonába adja, azzal a feltétellel, hogy a Magyarországi Református Egyház az ingatlant terhelő kötelezettségeket a szerződés szerint a birtokbavételt követően teljeskörűen átvállalja.” Azaz, az adófizetők pénzéből így lesz ingyenesen egyházi tulajdon.
Amikor először tavaly novemberben ennek részleteiről érdeklődtünk, akkor a területileg illetékes Tiszántúli Református Egyházkerülethez (TTRE) fordultunk, hogy megtudjuk, mire használják majd a megújult geszti kastélyt. Meglepő válasz érkezett: „A TTRE Sajtószolgálata nevében tájékoztatásul közlöm Önnel, hogy Geszt valóban a Tiszántúli Református Egyházkerület területéhez tartozik. Egyházkerületünk nem igényelte és nem szándékozik átvenni a geszti Tisza-kastélyt működtetésre. Ebből következően önálló működtetési terve sincs az egyházkerületnek.”
Utóbb többszöri megkeresésünkre a Magyar Református Egyház Zsinati Hivatala azt válaszolta: „országos egyházunknak van egy jól működő konferencia-központja a Dunántúlon, Balatonszárszón, amelynek mintájára kívánjuk működtetni a geszti kastélyt a keleti országrészben a református és nem református közösségeink javára, otthont adva a közeli magyar–román határon átívelő hitéleti és kulturális programjainknak, továbbképzéseinknek”.
A kérdés mégis az, hogy az adófizetői milliárdokból felújított és az isten háta mögött, a Viharsarokban, közvetlenül a román határ mellett található és egyházi tulajdonába kerülő Tisza-kastély kulturális és hitéleti megtöltésére lesz-e elég szellemi és anyagi muníciója a reformátusoknak – illetve hogy ha református konferenciaközpontot csinálnak belőle, akkor hogyan lesz látogatható, ahogy azt Lázár ígéri? Ahogy jogos felvetés az is, hogy az épület amortizációjára, működtetésére, fenntartására lesz-e saját forrása a református egyháznak, avagy ezt is a központi költségvetés biztosítja majd újabb adófizetői forrásokból?
Az elmúlt hónapokban több levelet írtunk az építtetőnek, az állami tulajdonban lévő Beruházási Ügynökség BMSK Zrt.-nek. Ebben a geszti kastély felújításának csúszásáról, a projekt második ütemének tartalmáról és a közbeszerzés részleteiről, valamint az első ütem költségnövekedésének okairól érdeklődtünk. Választ azonban nem kaptunk.
