Talányok a geszti Tisza-kastély felújítása körül

Ahol a papok táncolnak

Belpol

Miért csúszik újra meg újra a geszti Tisza-kastély felújítása, és az eredeti tervhez képest miért szánnak rá milliárdokkal többet? Miért adja át az állam a református egyháznak? És miért nem tud erről a területileg illetékes egyházkerület?

A Viharsarok legszélén, közvetlenül a román határ mellett található a kicsi és roppant szegény falu, Geszt. Hajdan, ha némi túlzással is, egyes beszámolók szerint Geszt az ország közepe volt. Itt található a Tisza család hajdani otthona, ahonnan két miniszterelnök, Tisza Kálmán (1875–1890) és Tisza István (1903–1905 és 1913–1917) is elindult. Trianon után a település nem csupán az ország szélére került, de az új határ elvágta Nagyvárad inspiráló közelségétől, s egyben mezőgazdasági áruinak legnagyobb felvevőpiacától is.

Ígérni könnyű

Geszt ma alig nyolcszáz lakosú, sok hátránnyal küzdő zsákfalu, ahonnan a fiatalok nagy része már elköltözött. A helyzetet jól jellemzi, hogy a múlt év végén olyan szegény volt az önkormányzat, hogy a legrászorultabbaknak juttatott szociális tűzifát csak úgy tudta biztosítani, ha a kedvezményezettek 5 ezer forintot fizettek a kiszállításért.

A kastély méretét tekintve inkább egy nagyobb kúria; állapota a hosszú évtizedek alatt, beleértve a rendszerváltás óta eltelt több mint harminc évet is, erősen leromlott. A szocializmus idején a helyi általános iskola működött az épületben, de állagmegóvásra alig jutott pénz.

A második Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése után a Tiszák megítélése gyökeresen megváltozott, az irányadó központi emlékezetpolitika jegyében a miniszterelnök is csak pozitívan nyilatkozik róluk. A kormány elhatározta az ingatlan és az azt körülölelő park teljes felújítását is.

A 2018-as választás után a Miniszterelnökséget addig vezető Lázár Jánost időlegesen parkolópályára tette Orbán Viktor, majd 2019-ben – sok más megbízatása mellett – a geszti Tisza-kastély felújítási projektjének kormánybiztosává nevezte ki. Az iskolát kiköltöztették, a kevés számú tanuló modern oktatási intézményt kapott. A sarkadkeresztúri leágazásig vezető hepehupás országúttól pedig kifogástalan aszfaltburkolatot kapott a Gesztig vezető út.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.