December végén, nem úgy tűnt, hogy határidőre elkészülne a Fidesz-kurzus emlékezetpolitikájának középpontjában álló Tisza-család egykori kastélyának felújítása. Az épület kertje kerítésén elhelyezett információs tábla szerint a projekt befejezési határideje 2023. február. Ez nem kevesebbet jelent, minthogy alig pár hét múlva kell készülni azzal a projekttel, amelynek korábban – sok minden más mellett – Lázár János a miniszteri biztosa. Lázár az ötödik Orbán-kormányban építési és beruházási (újabban: építési és közlekedési) miniszter lett, ezzel megszűnt miniszteri biztosi pozíciója, de tárcája révén továbbra is hozzá tartozik a kastélyfelújítási projekt.
Az elmúlt években a Narancs.hu többször beszámolt arról, hogy Lázár János kormánybiztossága alatt a kastély felújításának megkezdése húzódott el értehetetlenül hosszú ideig, mint ahogy arról is írtunk, hogy a Tisza-kripta mellett található temető dzsungellé változott. A már építési és beruházási miniszteri titulust viselő Lázár korábbi bejelentései nyomán 2020-ban, majd egy évvel később be kellett volna befejezni a felújítást. Ekkor azonban még a közbeszerzési eljárást sem írták ki, vagy hirdetettek győztest – így a munka el sem kezdődhetett.
Végül jókora csúszással 2021 júliusában kezdődött el a geszti Tisza-kastély és környezete rekonstrukciója. A befejezés kitűzött időpontja pedig 2023 februárja. A kivitelezést a NER-hez közel álló West Hungária Bau Kft. nyerte. Csak az első ütem 7 milliárdos megbízást jelent a cégnek. Tavaly ősszel beszámoltunk arról, hogy a jelentős kormányzati megszorítások közepette egy kormányhatározattal 4 milliárd forinttal megemelték a bekerülési költséget. Ezek után Szabó Rebeka párbeszédes országgyűlési képviselő írásbeli kérdéssel fordult Lázár Jánoshoz. Ebben az okokat firtatva arra emlékeztetett, hogy közben sok várostól, így például Szegedtől jelentős forrásokat vonnak el. Lesajnáló válaszában Csepreghy Nándor államtitkár azt írta, hogy Szabó Rebeka „településeket kíván egymás ellen uszítani”. De azt is a szemére hányta, hogy a képviselő nem ért egyet Geszt, így a magyar vidék fejlesztésére adott forrásokkal.
A fentiekre tekintettel közel két héttel ezelőtt a Narancs.hu az építtetőhöz, a Beruházási Ügynökség BMSK Zrt.-hez fordult. Azt kérdeztük, hogy a rekonstrukció ténylegesen befejeződik 2023 februárjára, vagy várható csúszás. Ha igen, ez időben mit jelent? Azt is firtattuk, hogy a projekt első üteme mit foglal magában, és mit a második? Ez utóbbi várhatóan mikor kezdődik el? Kiírták-e a második ütemre a közbeszerzési eljárást és ennek mekkora a tervezett bekerülési költsége? Végül az iránt érdeklődtünk, hogy mi indokolta a projekt 4 milliárdos drágulását, mi volt nem volt előre látható, s hogy ez felveti-e bárki felelősségét. Választ azonban máig nem kaptunk kérdéseinkre az állami projektcégtől.
A helyzet azonban még ennél is kacifántosabb. Korábban Lázár János úgy nyilatkozott: amint elkészült a geszti kastély teljes felújítása, úgy a kezelői és tulajdonjogot átadják a református egyháznak (tekintettel arra, hogy annak idején a Tisza család sokat tett a reformátusokért). S hogy mindez nem üres szó, azt bizonyítja, hogy ezt a 2017-es XXXI. törvényben is megerősítette a kormány. A jogszabály szerint „az állam tulajdonában lévő Tisza-kastélyt ingyenesen – a Nemzeti Kastélyprogram keretében megvalósított fejlesztés lezárását követően – oktatási, illetve továbbképzési központ céljára, kulturális és hitéleti feladatainak elősegítése érdekében a Magyarországi Református Egyház tulajdonába adja, azzal a feltétellel, hogy a Magyarországi Református Egyház az ingatlant terhelő kötelezettségeket a szerződés szerint a birtokbavételt követően teljeskörűen átvállalja.”
Ennek ellenére nemrégiben a területileg illetékes Tiszántúl Református Egyházkerület (TTRE) következő választ adta a Narancs.hu kérdéseire: „A TTRE Sajtószolgálata nevében tájékoztatásul közlöm Önnel, hogy Geszt valóban a Tiszántúli Református Egyházkerület területéhez tartozik. Egyházkerületünk nem igényelte és nem szándékozik átvenni a geszti Tisza-kastélyt működtetésre. Ebből következően önálló működtetési terve sincs az egyházkerületnek.”
Ezt követően a Balogh Zoltán volt Emmi-miniszter vezette Magyar Református Egyházhoz fordultunk, hogy megkérdezzük, mindezek fényében milyen terveik vannak a geszti Tisza-kastéllyal. Mit működtet majd ott Magyar Református Egyház vagy annak illetékes térségi egyházkerülete vagy bármely intézménye? Választ azonban innen sem kaptunk.
