Úgy fúrnak gázkutakat Békés megyében, hogy az engedélyezési eljárás el sem indult

Kis-Magyarország

Egymásnak ellentmondó válaszokat adott a minisztérium és a kormányhivatal a nyékpusztai gázmezőn folyó fúrással kapcsolatban az ellenzék képviselőjének. A témával lapunk is többször foglalkozott.

A békési gázmezőn kútfúráshoz elengedhetetlen engedélyezés még el sem indult, illetve nemrég mégis elindult, de ettől az egész dokumentáció titkossá vált. Ezt írta friss Facebook-bejegyzésében Tordai Bence, a Párbeszéd parlamenti képviselője. „A magyar állam totális működésképtelenségének újabb bizonyítékát szolgáltatta a kormány, ezúttal a nyékpusztai gázvagyonnal kapcsolatban” – fogalmazott Tordai.

Úgy folytatta: a szóban forgó Corvinus-projektről, illetve a nem hagyományos technológiákkal kitermelhető gázkészletről először Koncz Zsófia, „a Palkovics-minisztérium nem annyira hozzáértő államtitkára nyilatkoztatta ki”, hogy „az első, már lefúrt kút – a tervek szerint – 2023 év elején termelésbe állhat”, valamint hogy „a kitermelés a hatályos környezetvédelmi előírások, jogszabályok betartásával valósulhat meg” – áll az ellenzéki parlamenti képviselő posztjában. Kérdésére: hogyan is állnak akkor a környezetvédelmi engedélyekkel, az illetékes kormányhivatal ehhez képest meglepő választ adott.

 
Fotó: A szerző felvétele

Eszerint „a Corvinus projekt kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánításáról szóló 308/2022 (VIII. 11.) Korm. rendelet szerinti beruházással kapcsolatos dokumentumok ez idáig nem kerültek benyújtásra, azokkal összefüggésben eljárás nem indult”. Amikor ismételten rákérdezett Tordai az ügyre, hogy melyik megoldás a helyes, a következő „információt” kapta. A gázprojekttel kapcsolatos „előzetes vizsgálati eljárás folyamatban van. Az előzetes vizsgálati eljárás dokumentációjában foglalt adatok a Kormányhivatal feladat- és hatáskörébe tartozó döntés megalapozását szolgálják, ezért a megismerhetővé tételük veszélyeztetné a döntéshozatali eljárás illetéktelen külső befolyástól mentességét, a kormányhivatali álláspont szabad kialakítását, így ezen adatok megismerése az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (5) bekezdésére figyelemmel nem biztosítható.”

 
Fotó: A szerző felvétele 

A Párbeszéd politikusa szerint ez nem jelent egyebet, minthogy

a gázkutat a jogszabályok betartásával, azaz az engedélyek birtokában már lefúrták, de az engedélyezés még el sem indult, illetve nemrég mégis elindult, de ettől az egész dokumentáció titkossá vált.

A Narancs.hu másfél hónappal ezelőtt már foglalkozott a békési gázmezőkkel. Cikkünkben többek között azt állapítottuk meg, hogy bár stratégiainak és lehetséges kitörési pontnak nevezik a térség fideszes országgyűlési képviselői az észak-békési gázmezőt, de nagyon mélyről, nehezen és drágán, esetleg egészségügyi kockázatokkal termelhető ki a földgáz. 

A témával a héten megjelent friss lapszámunkban is írtunk. Az észak-békési gázmezők minél hamarabbi kiaknázása a Corvinus-projekt célja, amelyben a politikai elvárás erősebbnek tűnik a szakmai szempontoknál, miközben a remélt, nem egészen félmillió köbméter földgáz felszínre hozatalának költséghatékonysága legalábbis vitatott - olvasható cikkünkben. Mindeközben az érintett földtulajdonosokat komolytalan összegekkel kártalanítanák. Az egyik földtulajdonosnak felajánlott bányaszolgalmi jog összege fényévnyire van attól az összegtől, amit a tulajdonos képviselője által felkért ingatlanforgalmi szakember állapított meg: a 46 ezer és a majd 2,5 milliós összeg között 51-szeres a különbség.

Arról nem beszélve, hogy a Magyar Közlönyben augusztusban közzétett Corvinus-program előírja a környezetvédelmi hatásvizsgálatot, míg – alig pár héttel később – a nyékpusztai földtulajdonosok olyan tartalmú leveleket kaptak a Békés Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztályától, hogy : (…) „a szénhidrogénkút termelésbe állítása és termelővezeték építése, üzemeltetése és felhagyása során nem várhatók jelentős környezeti hatások, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.