Nagy felbolydulást okozott Pomázon a hír, miszerint egy építési hulladékot feldolgozó és újrahasznosító cég, a Kállai Bau Kft. költözne a Pest megyei kisváros ipari területére.
A hevesre sikeredett októberi lakossági fórumon – erről szóló tudósításunkat itt olvashatja – részt vett a település polgármestere és a jegyző is, akik először hangsúlyozták, semmit sem tehetnek az ellen, hogy a cég beköltözzön, az engedélyt ugyanis nem ők, hanem a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya (PMKH KTFO) adja ki, ám a fórum végére, látva a lakosság nagyfokú ellenállását, ők is aláírták a tiltakozó ívet, és megígérték, megteszik, ami tőlük telik.
Lép az önkormányzat
„Mint polgármester beavatkoztam, és visszavonattuk a cég telephelyengedélyét, és megkerestük azokat a lehetőségeket, melyek mindannyiunk megnyugvására szolgálhatnak egyelőre” – mondta el a fórum után hetekkel később Vicsi László fideszes polgármester a Pomázi Polgár decemberi számában az ügyről. (Vicsi a magyarnarancs.hu-nak nem nyilatkozott, a helyi orgánum cikkéhez irányított minket.)
|
A helyi lapban részletes tájékoztatást ad arról a településvezető, hogy Pomáz Város Önkormányzata mind „a cég által a PMKH KTFO-nál kezdeményezett és még folyamatban lévő hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárásban”, mind a város jegyzője előtt „folyamatban lévő, a pomázi ipartelepen hulladékkezelés, hasznosítás, ártalmatlanítás, illetve hulladékgazdálkodással kapcsolatos telepengedélyezési eljárásokban” kérte ügyféli jogállásának megállapítását. (Ennek az az értelme, hogy az ügyfélnek jogosultsága van az adott ügyben keletkezett dokumentumok megtekintésére, illetve a hivatalnak értesítenie kell az ügyfelet, ha az ügyben új dokumentumok keletkeznek.) Ez utóbbi eljárás kapcsán az önkormányzatot ugyan elfogadták ügyfélként, ám a jegyzővel kapcsolatban kizárási ok merült fel, tekintettel arra, hogy az ügyféli jogállással összeférhetetlen az, hogy valaki ugyanabban az ügyben engedélyezési jogkörrel is bírjon. Így a „telepengedélyezési ügyben hozott még nem jogerős telepengedélyezési határozatot visszavonta, és a PMKH-tól más eljáró szerv kijelölését kérte maga helyett”. Vagyis a jegyző – bár a fórumon elmondta, a keze meg van kötve és semmit sem tehet – visszavonta a telepengedélyt – tehát hogy ügyfél lehessen –, és ügyféli jogállása miatt a későbbiekben, ha újra kiadják az engedélyt, már nem ő fogja azt megtenni.
Az önkormányzat továbbá „felügyeleti eljárást kezdeményezett az előzetes vizsgálati eljárásban hozott határozattal szemben az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőségnél”; a Szentendrei Járási Hivatal Építésügyi Osztálya pedig „építésrendészeti eljárást kezdeményezett a cég által megépített tömör kerítés szabálytalan mivolta miatt”. (A helyi építési szabályzat szerint ugyanis a kerítés nem lehet magasabb 2 méter 50 centinél és 30 százalékban áttörtnek kel lennie, így ennek megfelelően kell átalakítani azt.) Úgy tűnik tehát, az önkormányzat „megteszi, ami tőle telhető” – bár a beruházó vállalkozótól a magyarnarancs.hu arról értesült, hogy korábban inkább támogató volt a hivatal hozzáállása a projekthez.
Megszólal a vállalkozó
„Mikor szóba került, hogy megvennénk a területet és a pomázi ipartelepen hoznánk létre a telephelyünket, bementünk az önkormányzathoz, végigjártunk minden szükséges lépcsőt, elmondtuk, mit szeretnénk és megkérdeztük, van-e ez ellen bárkinek kifogása. Nem volt. Az rendben van, ha valaki akkor kezd el háborogni, ha nem tartjuk be az előírásokat, és nem megfelelően végezzük a munkánkat, de így? Lehetőséget sem kaptunk, hogy megnyissunk és megmutassuk a lakosságnak a tevékenységünket” – meséli a magyarnarancs.hu-nak Hirs Erika, a Kállai Bau Kft. másik ügyvezetője. (Ennek alapján pedig nagyon úgy tűnik, hogy a település polgármestere először nagyon is támogatta a projektet, majd tapasztalva a lakossági ellenállást, igyekszik kifarolni mögüle. Vicsi az októberi fórumon tömören azt mondta: „Megértettem a lakosság kérését.”) Hirs ehhez még hozzáteszi, hogy a telephelyengedély visszavonása ellen fellebbeztek, az ügyben tudomása szerint annyi történt, hogy a megyei kormányhivatal vizsgálódik, illetve továbbította az ügyet a fővárosnak is ellenőrzésre, ha pedig lezárul a vizsgálat, egy másik önkormányzatot fognak kijelölni az engedély kiadására. „Mi pedig a törvényes utat végigjárva fogjuk kivárni a telephely engedélyét.”
Kérdésünkre, miszerint pontosan milyen tevékenységet folytatnának Pomázon, az ügyvezető elmondta: félreértés azt gondolni, hogy ezentúl minden munkájukat itt végzik majd. Ők ugyanis alapvetően bontásokon dolgoznak, a hulladékot pedig ott helyben fel is dolgozzák. „Csak szerettünk volna egy fix telephelyet, ahol akkor dolgozunk, ha máshol az országban nincs munka. Ha a környékben keletkezik építési hulladék és azt a telepre behozzák, azt feldolgozzuk, osztályozzuk, értékesítjük. Viszont ide mi nem szállítunk, nincs is rá engedélyünk, ide akkor kerül anyag, ha szólnak a környékről, szeretnék azt itt lerakni, feldolgoztatni.” Éppen ezért a 212 ezer tonnás korlátot leszállították 89 ezerre, aminek nagy része beton, hiszen a betondarálás a fő profiljuk, de mellé bekerülhet az építkezésekről még föld vagy kavics. De mi a helyzet – kérdeztük - a kezeletlen salakkal és bitumennel? „Nyilván az is kerülhet az anyagok közé, de azt nem daráljuk, az anyagokat kiválogatjuk előtte és mivel csak betont és téglát darálunk, a nem megfelelő anyagokat elszállíttatjuk. Terveink szerint minden ügyfelünkkel szerződést kötünk majd, ami tartalmazza, milyen anyagokra van engedélyünk, így azzal, hogy ezt aláírják, elfogadják, hogy más anyagot hozzánk nem hozhatnak be.” Az ügyvezető hozzátette: bár a telephely széle 120 méterre van a lakott területtől, a darálás a telep másik sarkában folyna, nagyjából 70 méterrel meghosszabbítva ezt a távot, nagy szélben nem dolgoznának, a por ellen pedig vízpermettel küzdenének.
Hogy a 89 ezer tonnát el fogják-e így érni, nem tudják, hiszen eddig nem volt ilyen telephelyük, nem tudják, mennyien fogják őket keresni. Abban viszont biztosak, hogy az önkormányzatnak hasznos lenne jelenlétük, és nemcsak befizetett az iparűzési adó miatt. „Mondtam is a polgármester úrnak, hogy a városnak például nagy szüksége lenne bicikliútra, új utakra, amihez itt lenne a legkézenfekvőbb és legolcsóbb megoldás” – állítja Hirs, amivel arra utal, hogy sokszor megtörténik, hogy az újrahasznosított termék – ez esetben beton - kimarad, a cég pedig kedvezményes áron, esetleg ingyen odaadja azt – akár a városnak is, amelynek így csökkenhetnének a fejlesztési költségei. A városházán egyébként Hirs Erika szerint tudják, hogy nem ördögtől való a tevékenységük és nincs is bennük ez iránt ellenállás.
Politikai karrierépítés?
Hardi Péter LMP-s képviselő – aki a feldolgozót az elejétől kezdve támadja – az üggyel kapcsolatban a magyarnarancs.hu-nak elmondta, hogy „a fórum után több mint 3 ezer aláírás gyűlt össze, amit elküldtünk a kormányhivatalnak is”. A fórum után a Levegő Munkacsoport és a Pomázi Közművelődési és Környezetvédelmi Egyesület (PKKE) is bejelentkezett ügyfélként a PMKH KTFO-nál futó eljárásba, ezt a kormányhivatal el is fogadta, a PPKE pedig Hardinak adott meghatalmazást az egyesület képviseletére. Hardi szerint az engedély visszavonása után az eljárás megszüntetése kell, hogy következzen.
Eközben – állítja a zöldpárt képviselője – az önkormányzat folyamatosa azt kommunikálja, hogy ő, mármint Hardi a hibás, amiért nem szólt az ügyről, amikor értesült róla, hanem egyből egy lakossági fórumot hívott össze. „Ez előkerült a novemberi testületi ülésen is, a pomázi tévében és a helyi újságokban is. Ez azért vicces, mert az önkormányzatnak már hamarabb tudnia kellett erről, mint nekem, ezt bizonyítják a kormányhivatal iratai is, a jegyző asszony pedig a fórumon is elmondta, hogy kifüggesztette a hírt az önkormányzati hirdetőtáblára.” Vicsi László polgármester a fórum után a Pomáz Tv-nek azt mondta, vannak olyan képviselők, akik csak ártanak a városnak, ami a városnak jó, az nekik rossz, és a fórumon szerinte sokan voltak, akiknek csupán az volt a feladatuk, hogy felhecceljék a közönséget. „Ez semmi másról nem szól, mint politikai karrierépítésről. Gondoljunk bele, akik aláírták azt az ívet, az ő adataikat ki és hogyan fogja kezelni? Adatbázist épít? Remélem, nem!” – fogalmazott a polgármester. Erre Hardi Péter szeretett volna ugyanannyi időben válaszolni, mint amennyit a polgármester kapott, ám kérését a helyi tévé olyan indokokkal utasította el, hogy advent van, nyugodtabb műsorokat akarnak készíteni, majd januárban válaszolhat, amikor a képviselők egyébként is kapnak néhány percet a tevékenységükről való beszámolóra.
Emellett december elején Vicsi László ügyvédje levelet küldött Hardinak, amiben arra kéri, vegye le a Facebook-oldaláról a lakossági fórumról készült hanganyagot, a fórumon ugyanis „hangfelvétel készítésére vonatkozó felhívás nem hangzott el, hangfelvétel készítéséhez és felhasználásához az érintettek előzetesen nem járultak hozzá”. Az ügyvéd szerint ezzel az érintettek személyiségi jogai sérültek. Arról viszont nem szól a levél, hogy az egyébként teljesen nyilvános fórumon jelen volt a helyi tévé is, amely szintén készített egy 10 perces összefoglalót, ami most is elérhető a neten. Az ügyvéd levelében megjegyzi, ha Hardi nem távolítja el a felvételt három napon belül, a polgármester „az ön jogi felelősségének esetleges megállapítását is fontolóra veszi”. Hardi a magyarnarancs.hu-t úgy tájékoztatta, a hanganyag azóta is fent van Facebook-oldalán, újabb levél nem érkezett, és ha érkezik, legfeljebb majd azt is megosztja az oldalán.