Magyarok! Építsünk uszodát ott, ahol nem lehet uszodát építeni!

  • Katus Eszter
  • 2017. március 19.

Kis-Magyarország

A nemzeti uszodaprogram újabb gyöngyszemére bukkantunk Vajszlón.

Baranyában két településen épülhet tanuszoda a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében: egy Sásdon és egy Vajszlón. „A 38,7 milliárd forint összértékű beruházásokat teljes egészében központi költségvetési forrásból fedezik” – írta korábban az MTI, mi pedig a sásdi beruházással kapcsolatban kiderítettük, hogy – bár még csak az alapozás zajlik – máris 100 millió forintot nyertek a korszerűsítésére. (A magyarnarancs.hu által feltárt esettel kapcsoltban időközben már feljelentés is született.) Vajszló esetében ilyen mélységű furcsaságok egyelőre nincsenek, igaz, az ormánsági településen még el sem kezdték az építkezést. Nem véletlenül.

Tisztázatlan kérdések

A vajszlói uszoda – akárcsak a sásdi – elsősorban az óvodás és iskolás gyermekek úszásoktatását szolgálja majd, de tanórákon kívül és oktatási szünetekben a lakosság is igénybe veheti. A létesítményben két medence is lesz: egy tízszer hatméteres, 32 fokos hőmérsékletű tanmedence az óvodások és alsó tagozatosok számára, valamint egy 25-ször 15 méteres sportmedence. Az uszoda fala elhúzható lesz, így az intézmény nyáron strandként üzemelhet. A tanuszoda gépészeti működtetését és fenntartását, továbbá az eszközök és a karbantartás költségeit a Nemzeti Sportközpontok biztosítják. Ám hogy pontosan meddig és milyen feltételekkel, az jelenleg még Vajszlón sem tisztázott.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

Fotó: MTI

 

Épp ezért érdeklődtünk a fenntartó Nemzeti Sportközpontoknál (NSK), miért áll a vajszlói beruházás, hol találhatóak az üzemeltetésre vonatkozó tervek, mennyibe kerül majd a létesítmény fenntartása, és meddig állja az állam a fenntartási költségeket. Az NSK-nál elmondták, hogy a településen nem biztosított a megfelelő szennyvízkezelés, amely feltétele a „költséghatékony üzemeltetésnek”. A műszaki megoldási javaslat elkészült, jelenleg döntés előtt áll, ezért nem zajlanak még a munkálatok. A többi kérdéssel kapcsolatban további részleteket nem árultak el, de a válaszból kiderül, hogy az NSK lényegében elismeri: úgy adott áldást a vajszlói beruházására, hogy a településen jelenleg nincsenek meg az uszoda működtetésének feltételei. (Információink szerint a vajszlói uszoda-beruházás eddig nem emésztett fel közpénzt, hiszen eddig kapavágás sem történt az ügyben.)

De miért éppen Vajszló?

Vajszlóról azt kell tudni, hogy egy közel 1800 fős község, és Baranya megye sellyei járásában helyezkedik el. Nem messze található a járásközpont Sellye városától (ennek polgármestere az MSZP-s Nagy Attila), amely maga is pályázott az uszodára. A feltételek ráadásul ott adottak is voltak, nem úgy, mint Vajszlón: van strand, termálvíz, szennyvízcsatorna – tehát akár egy kibővítéssel is megoldható lett volna a beruházás. Ennek ellenére mégsem Sellyén, hanem Vajszlón épül új tanuszoda a kormányzati döntés értelmében. Az NSK tájékoztatása szerint a döntést az Emberi Erőforrások Minisztériuma hozta meg „szakmai alapon”, melynek során „figyelembe veszik az adott település rászorultságát, lélekszámát, a köznevelési intézmények tanulólétszámát, tanügyi igazgatási adatait és a jelenlegi sportolási, sportoktatási lehetőségeit is”.

Horváth István, Vajszló polgármestere szerint a térség mindenképp jól jár, ha két uszoda is a lakosság és főként a gyerekek rendelkezésére áll – Sellyén pedig már van egy. „Ráadásul, bár valóban a város a járásközpont, földrajzilag sokkal inkább Vajszló a térség centruma, így a diákok utaztatása egyszerűbb és gyorsabb lesz” – tette hozzá.

Se szennyvízcsatorna, se pénz

Miközben az NSK „költséghatékony üzemeltetésről” beszél, az eredeti elképzelések szerint a vajszlói uszoda működtetéséhez hideg ivóvizet melegítenének fel gázzal 32 fokra (a 2014-es számítások szerint évente 23-24 ezer köbmétert, 110 ezer köbméter gázfogyasztással), a szennyvizet pedig elvezetnék vagy tárolnák. A gond az, hogy mindkét megoldás elég pénzigényes – kezdjük az utóbbival.

Az uszodában keletkezett szennyvízzel muszáj kezdeni valamit, ám Vajszlón jelenleg nincs szennyvízcsatorna. „Ez egy nagy adóssága az államnak a község felé” – hangsúlyozza Horváth István független polgármester. „A teljes szennyvízhálózat kiépítésének költsége 6-700 millió forintba kerülne, ezt pedig a falu önerőből nem tudja kifizetni. Hiába pályáztunk korábban, tartaléklistára kerültünk, a keret kimerült, az uniós ciklus pedig lejárt. Most Csányoszróval közösen adunk be új pályázatot, és bízunk benne, hogy ezúttal támogatnak minket.”

A vajszlói polgármester hozzátette: ha újra elutasítják őket, akkor saját forrásból megépítik az uszodához a szükséges két darab harminc köbméteres szennyvíztározót. (A fejlesztésre tavaly 47 millió forintot kért Tiffán Zsolt baranyai fideszes országgyűlési képviselő, ám ezt a parlament költségvetési bizottsága elutasította.) A medence vizét – megfelelő tisztítás után – csapadékvízként elvezetnék (ez a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló NM-rendelet szerint szabályos így), az öltözőkben keletkező szennyvizet pedig a tározóba vezetnék, majd onnan tartálykocsikkal elszállítanák oda, ahol megfelelő körülmények között tisztítani lehet. Egyes híresztelések szerint egészen Pécsig vinnék, de Horváth István ezt határozottan cáfolta.

Ahhoz tehát, hogy a vajszlói uszodában megfelelő legyen a szennyvízkezelés, amely „feltétele a költséghatékony üzemeltetésnek”, még be kell fektetni 47 millió forintot az építkezésbe, vagy 6-700 milliót a település teljes csatornázásához. Az önkormányzatnak a szennyvízelvezetésen túl a gáz helyettesítésére is van terve: a településen működő biogáz erőműben keletkező úgynevezett hulladék hővel fűtenék fel a medencék és a zuhanyzók vizét, valamint az épületet. Azt még nem tudni, hogy a beruházó állam áldását adja-e a dologra, de az erőmű tulajdonosa támogatná a megoldást.

Mivel a faluvezetés bízik a szennyvízpályázatuk pozitív elbírálásban, egyelőre kivárnak a munkákkal. Ezzel viszont az uszoda építése is csúszik – bár igaz, az építési engedély már rendelkezésre áll. A szennyvízcsatorna építése – ha a falu nyer a pályázaton – legalább egy év, így idén még biztosan nem vehetik birtokba az uszodát a gyerekek. Addig marad az utazgatás Siklósra, Szigetvárra, vagy éppen a 35-40 kilométerre lévő Pécsre.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.