Kitartó vallomás-megtagadással védekezik a súlyos vádak ellen a fideszes polgármester

Kis-Magyarország

Mind a nyomozóknak, mind az ügyészségnek, mind a bíróságnak megtagadta eddig a vallomást Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester, miközben ártatlannak vallja magát. Holott költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával vádolja őt a Gyulai Járási Ügyészség, amiért egy EU által támogatott 31 milliós bűnmegelőzési projekt forrásait ismeretlen célra használta fel. Bohózatszerű tanúvallomások sora hangzott el a tárgyaláson.

„Tát Margit elsőrendű vádlott a támogatási szerződés aláírásakor fennálló valós – az írásban lefektetett megtévesztő nyilatkozatától eltérő – szándéka az volt, hogy a legfeljebb 31 millió forint összegű, vissza nem térítendő támogatást az engedélyezett felhasználási cél megvalósítása nélkül jogtalanul megszerezze, és azt más, az eljárás során ismertté nem vált célra fordítsa” – áll abban a vádiratban, amelyet még tavaly májusban nyújtott be az ügyészség a Gyulai Járásbírósághoz. Az ügyről elsőként a Magyar Narancs számolt be 2019 nyarán. Egy fiataloknak megvalósítandó bűnmegelőzési programról volt, vagy lett volna szó.

A helyiek korábban a Narancs.hu-nak elmondták, a román határ mellett található, a környék településeihez képest jómódú községben ismeretlen a gyermek- és fiatalkorú bűnözés, így a program akkor is értelmetlen lett volna, ha az megvalósul. Ám a vád éppen az, hogy a projekt nem, vagy legalábbis legnagyobb részben nem valósult meg, miközben több részletben lehívták az irányítóhatóságtól az erre elnyert 31 millió forintot.

Az ügyben az egykori Együtt elnöke, a Juhász Péter vezette Igazmondó Alapítvány tett feljelentést még 2016-ban, amely után a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága nyomozást rendelt el. Ez vezetett el a vádirat megszületéséig és a most folyó büntetőper tárgyalásáig. Mindez azért is érdekes, mert a méhkeréki fiataloknak szóló bűnmegelőzési projekt hivatalos lezárulta után az irányító hatóság részéről ilyenkor kötelező ellenőrzés mindent rendben talált.

Tát Margit (középen), Kósa Lajos és Kovács József, a térség parlamenti képviselője

Tát Margit (középen), Kósa Lajos és Kovács József, a térség parlamenti képviselője

Fotó: Tát Margit/Facebook.com

„A szerződéstől eltérő felhasználás”

A pályázati lehetőségre 2012 tavaszán bólintott rá a méhkeréki képviselő-testület, majd nem sokkal később a pályázat szakmai koncepciójának elkészítésével megbízták a budapesti székhelyű Eubility Group Kft.-t. Az illetékes hatóság 2013 februárjában támogatásra érdemesnek ítélte a beérkezett anyagot, s ennek eredményeként a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) nevében eljáró közreműködő, az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 2013 júliusában írta alá a támogatási szerződést. A szerződés értelmében az NFÜ a méhkeréki önkormányzatnak összesen 31 millió forint vissza nem térítendő támogatást adott a helyi alapfokú iskolában megvalósítandó bűnmegelőzési programhoz, amelynek nagyobb részét az EU, míg a kisebbik részét a magyar költségvetés állta.

„Az elsőrendű vádlott előre elhatározta azt is, hogy a támogatás jogtalan megszerzése és a pénz szerződéstől eltérő felhasználásának leplezése érdekében különböző nonprofit szervezetekkel, gazdasági társaságokkal és természetes személyekkel köt színlelt megállapodásokat – munka-, illetve megbízási szerződéseket” – áll a vádiratban. A méhkeréki polgármester a hamis látszatot a projekt színlelt lebonyolítása mellett a közreműködő szervezethez benyújtott kifizetési kérelmeivel, elszámolásaival és egyéb nyilatkozataival tartotta fenn, és úgy tett, mintha egyes eszközök beszerzése a pályázati cél érdekében történt volna.

Vádlottként újraválasztották

2019 októberében úgy választotta meg újból az alig kétezer lakosú Méhkerék polgármesternek a 2010 óta hivatalban lévő fideszes polgármester, Tát Margitot, hogy ő közben már hét társával együtt vádlott volt. A büntetőper az idén február elején kezdődött el a Gyulai Járásbíróságon, ahol mind a nyolc vádlott ártatlannak vallotta magát, sőt hatan arról is lemondtak, hogy azon személyes részt vegyenek. A koronavírus-járvány miatt a büntetőper rendes tárgyalása hónapokat csúszott és csak héten kezdődött el a tanúk meghallgatásával.

Ezek a tanúk, a projekt dokumentációja szerint, részt vettek a bűnmegelőzési program végrehajtásában, ezért mind a NAV Bűnügyi Igazgatóság, mind az ügyészség kihallgatta őket, később megszüntette ellenük az eljárást. Megrovásban részesítette és arra kötelezte őket, hogy az adóhatóság letéti számlájára fizessék be a jogtalanul felvett pénzt. Ezt mindannyian megtették.

A büntetőper tárgyalási jegyzéke

A büntetőper tárgyalási jegyzéke

Fotó: A szerző felvétele

A kollektív amnézia összesűrűsödése

A most meghallgatott tanúk döntő többsége miatt a büntetőper egy rosszul megírt és gyengén előadott paródiához volt hasonlatos. A felejtés, az emlékezetkiesés olyan összetorlódásával találkozhatott a tárgyalást figyelemmel követő újságíró, ami önmagában is rendkívüli. Mindez aligha magyarázható azzal, hogy a történtek 2013 és 2015 között történtek, mert a tanúk nagy része a projekttel összefüggő legalapvetőbb kérdésekre sem tudta a választ. Az amnézia ilyen összesűrűsödés hallatán Darók Katalin bíró többször figyelmeztette a tanúkat az igazmondási kötelezettségükre, és azt kérdezte tőlük: „Félnek-e valakitől, vagy tartanak-e valaki befolyásától?” A kérdésekre minden alkalommal nem volt a válasz.

Az állítólag szakköröket tartó tanúk többsége nem tudta megmondani, ki, mikor, mire kérte fel őket. Ahogy azt sem, mikor, hol, kinek és hány foglalkozást kellett tartaniuk és a több év során kivel egyeztettek a feladatokról. Az is kiderült, hogy ebben a kicsinyke faluban, és az ennél még kisebb közösségben, ahol a programnak meg kellett volna valósulnia, az abban résztvevők erről soha nem beszéltek egymással. Ekkor a bíró arról érdeklődött, hogy „titkosan kezelték ezeket a programokat?” Erre is „nem” volt a válasz.

A papíron szakköröket tartók közül senki nem emlékezett arra, hogy szakmai koncepciót, majd ezt követően szakmai beszámolót készített volna. Ahogy az is kiderült, nem volt érdekes, ha az állítólagos szakkörök vezetőjének az adott témakörben nem volt semmilyen végzettsége és jártassága. Így tartottak – legalábbis papíron – sportterápiás, tánc- és zenei, barkács-, valamint vizuális foglalkozásokat. Előbb ezek vezetésére többségében a helyi általános iskola tanárait kérték fel, majd egy nehezen érthető polgármesteri döntéssel nagyobb részt a községháza köztisztviselőit jelölték ki.

Vádlotti vallomás és fordulat

A tanúk nagy többsége arra sem emlékezett, hogy a pályázattal összefüggésben volt-e napközis tábor, s megvalósult-e a létavértési táborozás. A nyomozás feltárta, hogy ennek a táborhelynek a befogadóképessége negyven fő alatti, de a projekt keretében legalább kilencvenen voltak ott egyszerre.

Némi fordulatot jelentett a héten tartott kétnapos tárgyalási fordulóban, hogy meggondolta magát, és vallomást tett a harmadrendű vádlott O. B. Petra, aki a 2013 és 2015 között a projekt megvalósításában segédkező Eubility Group Kft. munkatársa volt. A közgazdász végzettségű vádlott nagy részletességgel beszélt a projektben végzett menedzsment-tevékenységről. Kiderült, a programot csúszások miatt hosszabbítani kellett, és megvalósítás érdekében még három céget bevontak. A harmadrendű vádlott projektévei alatt mindössze kétszer járt Méhkeréken, így a program ténylegesen megvalósításáról közvetlen tapasztalatai nem lehettek. Igaz, a személyes jelenlét nem is volt a munkaköri leírásában. O. B. Petra vallomásában egy szabályos pályázatról beszélt. Bár az ügyész, Balogh Péter kérdésére csak annyit tudott megerősíteni, hogy „papíron a pályázat sikeres volt.”

A fordulatot Netye Bertold volt méhkeréki alpolgármester tanúvallomása jelentette. Nem véletlen, hogy elfogultságra hivatkozva őt a védelem korábban ki akarta zárni a meghallgatottak köréből. Önmaga lelkiismeretével is viaskodva Netye egy döntő többségében meg nem valósított pályázatról beszélt, amelyért ő is jogos büntetést kapott, megrovással és a pénzvisszafizetési kötelezettséggel. Majd azt hangsúlyozta, nem tehet mást, mint hogy a valóságot mondja el. Netye Betold többször hangsúlyozta, Tát Margit polgármestertől alig kaptak információt ebben és más ügyben is. Amikor pedig azt tapasztalták, hogy a projekt késésben van, többször keresték a polgármestert, és a pályázat megkezdéséről, végrehajtásáról érdeklődtek nála. De mindannyiszor megnyugtató és kitérő válaszokat kaptak. Azt mondta nekik Tát: „Ráérünk, nem kell félni, nem lesz semmi baj.”

Hová tűnt a pénz?

A volt méhkeréki alpolgármester elmondta, a tanárok helyett azért adta át – papíron – a szakkörök vezetését Tát Margit a köztisztviselőknek, mert túlórapénzt nem tudott nekik fizetni, így pótlólagos munkahelyi járandóságukat egy EU-s pályázatból egyenlítette ki. Szerinte méltatlan és felháborító, hogy Tát milyen megalázó helyzetbe hozta őket a döntő részben meg nem valósított pályázat kapcsán. Egészen addig elmenően, hogy tisztességes embereket hallgattak ki az adónyomozók.

Jelenet a tanúmeghallgatások sorából

Jelenet a tanúmeghallgatásokból

Fotó: A szerző felvétele

De elmondta azt is, hogyan készítette fel őket Tát Margit a vizsgálat megkezdése után 2016-ban arra, mit kell mondaniuk a NAV nyomozóinak. A heves érzelmi kitörésektől és vitáktól sem mentes vallomás egy másik lehetséges forgatókönyvet vázolt fel, ami a vádiratban foglaltakat erősíti. Nem véletlen, hogy a vádlottak védői elemi erővel támadtak a tanúra, kétségbe vonva, hogy képes elfogulatlan vallomástételre. Szerintük a polgármesterrel való rossz viszonya a magyarázat vallomása tartalmára. Amikor azt kérdezte az ügyész Netye Bertoldtól, tudomása szerint hova tűnt a pályázatra elnyert 31 millió forint, akkor erre úgy válaszolt: „Erre a kérdésre egyedül a polgármester tudja a választ.”

Ha beismerő vallomást tenne...

A Narancs.hu információi szerint az eddig a nyomozók és az ügyészek előtt, valamint a bíróság előkészítő és rendes ülésen a vallomás-megtagadás jogával élő, de ártatlanságát hangoztató Tát Margit fideszes méhkeréki polgármester a későbbiekben írásban és/vagy szóban tesz vallomást. Erre leghamarabb az október végén folytatódó büntetőperben lesz lehetősége. Eddig község vezetője csak néhány észrevételt tett a tanúk és a harmadrendű vádlott vallomására.

Amennyiben Tát Margit teljes körű beismerő vallomást tesz, úgy 1 év 10 hónap szabadságvesztés kiszabását javasolja az ügyészség, és a börtönben letöltendő büntetés végrehajtását két és fél évre felfüggesztené. Továbbá 1 millió forint pénzbüntetést és 168 ezer forint vagyonelkobzást is javasolt a vádirat. Bár Tát Margit közszereplő, de a tárgyaláson élt azzal a jogával, hogy ott nem készülhet róla képfelvétel.

Neked ajánljuk