Zátonyra futott a Gyulahús Kft. befektetőkeresése

Kis-Magyarország

Ahogy egy évvel ezelőtti cikkünkben tippeltük: a megállapított szigorú feltételek és sok pénz mellett sem szakmai, sem pénzügyi befektető nem kíván a gyulai húsipari cég kisebbségi tulajdonosa lenni. Holott egy állami pályázaton csaknem 5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert a többségi tulajdonos gyulai önkormányzat.  

2013-as megalakulásától kezdve nincs könnyű helyzetben a felszámolási, majd csődeljárás után megszűnt egykori hazai húsipari zászlóshajó, a Gyulai Húskombinát Zrt. romjain megalakult jogutód cég, a Gyulahús Kft. Ahogy korábban már megírtuk, az egykori nagy húsipari cég, ahol a rendszerváltás előtti legszebb időkben még 2500-an dolgoztak, 1990 után privatizációs vesszőfutás részese lett. Az egykori Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) sokáig nem tudta értékesíteni a céget, ami gazdasági értelemben zuhanórepülésbe kezdett. Minden erőfeszítés ellenére a 2012-es felszámolás és csőd volt a végállomásAz Orbán-kormány ezt követően 1,8 milliárd forintot adott a gyulai önkormányzatnak, hogy tulajdonosa legyen a Gyulai Húskombinát jogutódjának, ezzel megmentve a gyulai húsipart. A Gyulahús Kft. mélyről indulva, de tiszta lappal – adósságok és hitelek nélkül – kezdte meg tevékenységét, alig háromszáz foglalkoztatottal, kisebb termékpalettával és jóval szerényebb feldolgozott árumennyiséggel.

Aligha klasszikus feladata egy önkormányzatnak, hogy az éles piaci versenyben részt vevő termelőcég kizárólagos tulajdonosa legyen. Ezzel a problémával már évek óta szembesült a gyulai fideszes városvezetés, ám csak nemrégiben jutott arra idő, energia és figyelem, hogy ezen a helyzeten megpróbáljanak változtatni. Egy sokkal jobb pénzügyi állapotban lévő önkormányzatnak sem lenne arra elegendő forrása, hogy a magántulajdonban lévő tőkeerős cégekkel versengjen a fejlesztési forrásokért, állja minden évben az amortizáció akár százmilliós költségeit, hatalmas összegekért technológiai fejlesztések sorát valósítja meg, miközben új termékeket dob a piacra és ezeket megfelelően reklámozza is. Mindeközben pedig biztosítja a cég számára a megfelelő mennyiségű forgótőkét.  

Termelési mennyiségben és árbevételben fényévekkel a Gyulahús Kft. előtt áll a piacon a békési fürdőváros húsipari termékeivel versengő Pick-Szeged Zrt. vagy a Kométa 99 Kft., amelyek árbevétele 8-10-szerese a gyulai cégnek.

Tavaly a Gyulahús Kft. 8,3 milliárdos forgalom mellett 655 millió forintos adózott nyereséget ért el.

Ez önmagában nem rossz eredmény, de ezzel az iparilag kevéssé fejlett Békés megyében is csak közepes nagyságrendű cégnek számít.

Minderre válaszul másfél-két évvel ezelőtt új tervek születettek a tulajdonos gyulai városvezetés részéről. Ezek szerint középtávon a jelenlegi termelési mennyiséget a kétszeresére, évi négyezer tonnára kellene emelni. Ám ehhez elengedhetetlen egy új beruházás, amely a Gyulahús Kft. egy városszéli, ma gyakorlatilag szinte használaton kívüli telephelyén épülne. A több mint 11 ezer négyzetméteres, több emeletes épület és az ebben elhelyezett technológia alsó hangon számolva is 13 milliárd forintba kerülne. A legkedvezőbb forgatókönyv mellett is csak maximálisan 5 milliárd forintot nyerhet el a békési fürdőváros önkormányzata egy, az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztésére kiírt pályázat révén. A fennmaradó 8 milliárd forintot pedig a szakmai vagy pénzügyi befektetőtől reméli a gyulai önkormányzat. (A tőzsdei tőkebevonást a hosszú előkészületek és a kockázatok miatt elvetették.)

Az önkormányzat a tőkebevonás lehetőségét több szigorú feltételhez kötötte. Az egyik, hogy a nagyobb tőkeinjekció ellenére a befektető maximum 49 százalékos részesedéssel csak kisebbségi tulajdonos lehet. E mellett a gyártást nem viheti el Gyuláról. Végül: a gyulai kolbász és gyulai májas nem vehető le termékek közül, s a Gyulai márkanevet a tőkebevonás megvalósítása után is használnia kell a cégnek.

Tavaly októberi ülésén döntött a képviselő-testület, hogy megindítja a befektetőkeresést, amelynek nyomán három ajánlat érkezett. Az egyik az Európa Agrár- és Élelmiszeripari Magántőkealap–Holder Alapkezelő Zrt.-től, a másik kettő két versenytárstól, a kaposvári központú Kométa 99 Zrt.-től és a Pick Szeged Zrt.-től. Közben a tulajdonos gyulai önkormányzat a már említett állami élelmiszeripari fejlesztési pályázaton 4,8 milliárd forintot nyert egy új üzem megépítésére. Ennek megvalósítására azonban feltétlenül szükséges volna egy olyan szakmai vagy pénzügyi befektető, amely vállalja, hogy a pénz nagyobb részét úgy teszi be, hogy közben csak kisebbségi tulajdont szerez. Tavalyi cikkünkben éppen erre utalva írtuk azt, hogy ez nem vonzó feltétel.

A gyulai képviselő-testület szeptember végi, zárt üléséről kiszivárgott információk szerint sem a Kométa 99 Zrt., sem a Pick-Szeged nem tudta garantálni a termelés helyben történő folytatását, valamint mindhárom ajánlat többségi és/vagy kizárólagosságot jelentő tulajdonrészt akart. Ezzel viszont kiszorította volna a jelenlegi tulajdonost, a gyulai önkormányzatot. Úgy tudjuk, a háromból két ajánlat arról is szól, hogy a cégvezetésben kizárólagos jogokat szeretnének maguknak.

Így az az előterjesztés került nemrégiben a gyulai képviselők elé, hogy a Gyulahús Kft. ügyében megkezdett akvizíciós eljárást lezárják, egyben a jelen tapasztalatok felhasználásával vizsgáljanak meg új lehetőségeket is.

Ez gyakorlatilag annak a beismerése, hogy ez a tőkebefektetői próbálkozás zátonyra futott.

Egyelőre kérdés, hogy mi lesz annak a 4,8 milliárd forintnak a sorsa, amelyet állami pályázaton vissza nem térítendő támogatásként nyert el a tulajdonos gyulai önkormányzat. Ez önmagában ugyanis az érdemi technológiai és termelési előrelépéshez kevés. Közben aligha kérdés, hogy amiként az európai, úgy a magyar húsfeldolgozásban is – a termelési és tőkekoncentráció révén – a jövőben kevesebb szereplő verseng majd egymással.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk