Kicsi Lili Projekt: Bősze Kinga ékszerkészítő

KOmplett

Kingát a véletlen sodorta utamba. És mindig megdöbbent, a véletlenek hová vezetnek. Hogy egy váratlan találkozás során kiderülhet: a távolinak látszó világok mennyi ponton kapcsolódnak… Kinga ékszerei finoman érdekesek, feszülten izgalmasak. És tökéletesen passzoltak mégis az elképzeléseimhez.

Szilas Ritához rohantam éppen ruhapróbára, mert ő adta a trailer Lilijéhez az öltözékeket. Megvolt, hogy egy mai lányt kell felöltöztetni úgy, hogy az utaljon Edie Sedgwick hatvanas évekbeli outfitjére. És ehhez mindenképpen kellett egy hatalmas fülbevaló, az ikonikus darab. A boltban ketten vártak, az hittem, Kinga Rita barátnője. Kiderült, hogy nem igazán, ők is most találkoztak másodjára, az első a fodrásznál volt, ahol véletlenül elegyedtek csak szóba, és kiderült, Kinga ékszereket készít.

Rita le is csapott rá: hogy nekünk éppen ékszerekre van szükségünk! És a bőröndből előkerültek a szebbnél szebb darabok. Csakhogy mindegyik kicsinek bizonyult. Viszont Kinga nagyon nyitottnak, és így meglett hamar a megoldás: meg kell nagyítani az egyik darabot. (Nagyon tetszettek az ékszerek, csalódott lettem volna, ha valamiképp nem használjuk fel őket.) És Kinga fantáziája beindult. Így elkészült végül a színben, formában passzoló darab, ami ráadásul mindkét oldalán viselhető. Első ránézésre fel sem tűnik, hogy ez nem az a brutál valami, hanem egy igen aprólékosan, finom kézzel megmunkált darab, amiben minden fodor, minden egyes kis gyöngyszem a helyén van. Pont az lett, amit egy mai Edie szívesen viselne: látványos, de igényes kiegészítő, amit egyszerűen nézegetni kell.

Később, a levelezések, egyeztetések, egymás webes megjelenéseinek figyelése során kiderült, hogy mennyi közös pont van az életünkben. Kinga, szegedi lányként ugyanúgy Felső-Gödön töltötte a nyarakat, mint én. (Ez nagyon fontos – tudják jól azok, akiket összeköt egy-egy gyerekkori emlék, hangulat, hogy ez mit jelent…) Ő is gyerekkora óta szeret öltözködni, igaz, másképp, mint én. Én mindig a nagy, harsány dolgokat kedveltem, míg ő a harmóniára törekszik.

„Lenyűgöznek a szép dolgok, elvarázsolnak a finom apró részletek – mesélte. – Tizennyolc évesen kikerültem Párizsba, és szinte minden pénzemet elköltöttem, amit gyerekfelügyelettel kerestem, és háromszor annyi ruhával, kiegészítővel jöttem haza, mint amennyivel kimentem: habzsoltam a várost! Több, hosszabb-rövidebb időszakot töltöttem el később is Franciaországban, mély benyomást tett rám az a világ, főként az eleganciájuk, stílusérzékük.” Kinga is, mint én, már egyetemistaként (francia szak) dolgozott, elvállalt mindenféle munkát. Volt magántanár, bébiszitter, tolmács, borszaküzletben eladó, faházgyártónál asszisztens, színházban táncos statiszta, sokszor mindez szinte egyszerre. (Én is dolgoztam gombüzlettől szállodákig – de erről majd máskor.) Aztán franciatanár lett abban a gimnáziumban, ahol ő is tanult. Aztán jött a nagy váltás.

Berendezni egy életet és…

„2003-ban költöztem fel Budapestre egy bőrönddel, több magánéleti csalódás után – meséli Kinga. – A nagynéném nappalijában béreltem egy ágyat, bőröndből öltözködtem. Roppant elszánt voltam.” Előbb egy multi, ahol Kinga a férjét is megismeri (már én is ismerem: Gábor hozta el nekem a kész művet), majd jöttek a kislányok, 2006-ban Hanna, 2010-ben Flóra. Közben a nagyapai örökségből megalapította a Pursee webáruházat (www.pursee.hu). Már ekkor is jobban érdekelte a saját ékszerek elkészítése, mint a puszta forgalmazásuk. Flóra megszületése után elindult a visszaszámlálás: három év alatt kell kitalálni valamit…

A kártya segített. (Nekem is, de hányszor…) „Feltettem gyermekkori jó barátnőmnek a kérdést 2012 januárjában – meséli Kinga –, hogy mit tanácsol? Nem komplikálta túl a dolgokat, azt mondta, fogalmazzak meg egy pontos kérdést, és húzzak egy kártyát (azt hiszem, tarot volt). Már sajnos nem emlékszem, hogyan szólt pontosan, de a vállalkozásról kérdeztem. A főnixmadarat húztam. Azt mondta: »Kezdj mindent nulláról. Engedd most el a Pursee-t. Építs fel elölről valami mást!« Anyagiak szűkében nem tűnt valami egyszerűnek megfogadni a tanácsot, már szinte el is felejtettem. Azután jöttek egyszer csak a virágok. Egy kézművesportálon találtam rájuk. Akkor még csak arra gondoltam, bővítem a webáruház árukészletét, hátha megmozgat pár embert, eszembe sem jutott, hogy ez lesz a végzet. Nagyon tetszettek, láttam bennük fantáziát. Szettmániákus vagyok. Imádom a harmonikus megjelenést, mikor minden passzol stílusban, színben. A textilékszer-készítéssel utolért a szerelem, és hamvaiból életre kelt a főnixmadár. Nem bírom és nem is akarom abbahagyni, imádom ezt, szeretik az emberek, amit készítek és ez jó érzés, lendületet, energiát ad. 2012 márciusában született meg a KingArt Atelier (utóbbi francia nyelven műhelyt jelent). Talán azért ez a név, mert vágyom egy kis műhelyre, ami csak az alkotásról szól, és másnak nem kell itt helyet szorítani. Most ugyanis a nappalinkban dolgozom.”

Másik közös pont. az újrahasznosítás

Kinga minden munkája a hordhatóság, a stílus és az egyediség jegyében készül, nem csak hétköznapokra. „Van egy füzetem – mondja –, jegyzetelem a színkombinációkat, ötleteket, hangulatokat. Sosem gondoltam volna, hogy mennyi inspiráció van egy szürke hétköznapban is. Csak észre kell venni. Szín és forma mindenütt van. Alapelvem az újrahasznosítás. Kiselejtezett ruhák, kendők, függönyök születnek újjá nálam. Ha van egy szín, amire szükségem van és nincs kéznél belőle, elmegyek egy turkálóba, ott szerzem be. Gyakran kérnek meg tervezésre egy-egy ruhához, teljesen egyedi igényekkel, melyeket nagyon szívesen teljesítek. Tudok és szeretek a megrendelőmre figyelni. Nem zavar, ha meg kell felelni elvárásoknak, megtalálom bennük a szabadságot, hogy én is kiteljesedjek.”

Kinga kérdezte előző héten, hogy mi értelme róla portrét írni? Nem tudtam pontos választ adni. De épp azt próbálom ezekkel a művészbemutatásokkal illusztrálni, körülírni, hogy mennyire jó együtt dolgozni, egymást inspirálni, és hogy nemcsak remek dolgokat hozhatunk így létre közösen, hanem talán épp a sok találkozási pont miatt az egyes, szigorúan saját munkákba is beszűrődhetnek a hatások. Én például sosem gondoltam, hogy ékszerfotókat nézegetve szirmokról fogok írni…

Kinga a facebookon itt.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.