Seggfejkatalógus – újratöltve 6.

KOmplett

Melyik riasztóbb: egy támadó vagy egy a támadóból hősszerelmessé avanzsált, hegyomláskülsejű trubadúr? Nehéz eldönteni.

Ez a történet is megvan már vagy tizenöt éves. Meleg, nyári este volt, az egyik udvarlómmal a Pecsa sörkertben időztünk. Aztán – már hajnal felé – valamin összekaptunk. Ha jól emlékszem, Török Ádám művészetén, mert én odavoltam (és vagyok) a Mini szövegvilágáért, és nem fért a fejembe, miképp tarthatja valaki nem fenomenálisnak a „hé-hó – itt a gőzhajó” vagy a „parton négerek – visszaintenek” rímpárost. Ő meg egyszerűen kiábrándult belőlem – van ilyen, és lesz is ilyen még.

Nem sokat segített a helyzeten, hogy kezdtem szépen berúgni az esztétikai vitánk közben, és ilyenkor a modorom kissé nyersebbé, már-már sprőddé válik. A lényeg, hogy a fiú menekülőre fogta, én pedig ott maradtam elázva a pultnál, az utolsó vendégek egyikeként. Mivel a Pecsában az egy nőre jutó bőrnadrágos, leszedált asztali bámulók száma igen magas, és kettő el is indult felém, megcéloztam a kijáratot. Csak azért nem féltem, mert még mindig a kérőm tahóságán bosszankodtam.

Komótosan haladtam, be a sűrűjébe. Hirtelen azon kaptam magam – a sörkert neszeit hátrahagyva –, hogy teljes csendben gyalogolok, a lépteim kopognak csak, és hogy bizony, ez félelmetes. Elővettem a gázspray-met, és fülelve haladtam. És hamarosan meg is hallottam: valaki jön felém. Majd hirtelen vált ki a sötétből a két alak. Ledermedtem. Egyszerűen nem jött ki hang a torkomon, ezzel az érzéssel azóta többször álmodom is, hogy kiáltanék, de nem megy, valami elakad, blokk – és dermedt némaság. Az egyik abban a szúrásban kicsavarta a kezemből a spray-t, a másik hátracsavarta a kezem.

És akkor történt valami. Ömleni kezdett belőlem a szó. Beszéltem én mindenféléről, folyamatosan, gyorsan és nagyon természetesen. És valamiért azt mondtam, hogy „a szülőfalumban, Kurittyánban, az anyám nagyon szerette az iskolát” (a barátnőm született ott, és az ő mamája volt ott tanító), mire a kéz szorítása engedett. „A te anyád a Bimbi? – tört elő a nagyobbik darabból –, hallod – nézett a társára –, ez itt a Bimbi lánya, meg nem ismertem volna, egy kis vakarcs volt, mikor utoljára láttam…”

És innentől sztoriznom kellett két órán keresztül, mi van a faluban, mit csinál a Bimbi, mit csinálnak a szomszédok (ennyit még életemben nem kamuztam összevissza, holott rettenetesen féltem, nehogy valami nyilvánvalót hibázzak). A Dózsa György úton a srácok még vettek söröket, azokat is meg kellett innom velük – akkor már a legjobb barátok voltunk. Elkísértek az unokatesómig. (Haza nem mertem menni, nehogy megtaláljanak.) A kapuban Bimbi tanítványa felírta nekem a telefonszámát: „Jó, ha megvan a számom. Iszonyú alakok járnak errefelé, ha gáz van, csak csörgess meg.” Kérte az enyémet, de azt mondtam, nincsen telefonom. Egy randevút kicsikart belőlem („Atyaég, sosem hittem volna, hogy egyszer összejövök a Bimbi lányával” – örvendezett.). Persze nem mentem el… A lakásba érvén tört elő rajtam a sokk, egy órán át zokogtam. És nemigen járkálok azóta éjszaka egyedül…

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.