Száz híres/60. Franz Kafka

KOmplett

„És kis ideig nyugodtan feküdt, fáradtan sóhajtozva, mintha a tökéletes csendtől várná a dolgok valóságos és természetes rendjének visszatérését.”

Vannak szerzők, akiket nem szabadna túl fiatalon olvasni. Na nem azért, mintha nem érthetnénk meg őket, nem az értés itt a probléma, a fiatal (vagy akár a gyerek) megérti Kafkát, de éppen hogy ez az értés lesz később veszélyes, mert korán beleolvad a fejbe ez a világ, dermesztően és egyértelműen.

Így volt ez velem is. Apa könyvespolcán ott volt A per, a maga elriasztó borítójával. Sajnos már nem tudom, melyik év, melyik kiadás, de talán sokunk retinájába beleégett a barna (avarszínű) borító, és rajta a rajz, amin mintha kovácsoltvasból készült volna a látvány, remegő kezű, bizonytalan művész alkotása. Egy íróasztal áll (lebeg, van) a semmiben, és rajta egy összeomló alak, a reménytelenség maga. Annyira utáltam nézni és gondolkodni rajta, hogy el kellett olvasnom, 13 éves lehettem. A szerzőről semmit nem tudtam, nem is érdekelt. Persze nyolcadikban Az átváltozás így már nem ért meglepetésként, nem is értettem, miért kell hosszan elemeznünk, hogyan lehet bárkinek nem világos az ügy. (A képet ahhoz készítettük, bár sanszos volt még egy, a tükörlabirintusban készült felvétel is, csak annyira rémületes volt magamat ezerfelé szétsugárzódva látni, annyira skizofrén, hogy hány szögből lehet rám nézni, hogy ezt elvetettem.)


Fotó: Izsák Sipos Szilárd

 

Ami mindenkinek beugrik, ha Kafkáról van szó, az az, hogy Kafka lelki beteg volt, depressziós, tüdőbajos és önmegvető. Érdekes dolog ez az önmegvetés (és el kell hinnünk, hogy Kafka ezt tényleg érezte, bár nekem mindig érdekes kérdés, hogy ami tényleg ennyire nyilvánvaló a szövegek alapján, valóban azt érzi-e a sorok szerzője; nem mintha magamat hozzá akarnám hasonlítani, de aki a verseimet olvassa, azt hihetné, minden percben eret vágok, holott…), főleg, hogy az emlékezések alapján a környezete egyáltalán nem viszolygott tőle, sőt.

Nem tehetek róla, de Kafka kapcsán mindig beugrik Morrissey Let me kiss you című száma is… És még annyi minden. Egészen könnyű, könnyed dolgok is (például hogy az egyik kedvenc német zenekarom a már megszűnt Blumfeld volt), és ez a veszélye a szervesülésnek. Hogy az abszurditás korán beépül a gondolatok közé, és onnantól nincs ártatlan szituáció, nincs egyértelmű helyzet. Félelem kel már akkor is, ha csak egy irodába kell belépni, szorongás a felébredéstől, és még erősebb szorongás elalvás előtt. De ugye: aludni kell. Még akkor is, ha jól tudjuk, hogy természetesen és nyilvánvalóan az álmok még annyira sem biztonságosak, mint az ébrenlét.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.