A kötet alapjául szolgáló doktori kutatásában a szerző e múzeum történetének és kiállításainak rekonstruálására vállalkozott.
A legfontosabb forrásokként a korabeli sajtó beszámolói, a kiállításokról készített jegyzetek, továbbá az intézmény által kiadott folyóiratokban megjelent publikációk szolgáltak. A tárgyi emlékek hiányára, ebből fakadóan pedig a megfelelő elemzési keret kijelölésének nehézségeire gyakran reflektál a szerző, aki a baloldali kritikai hagyományból táplálkozó Helyzet Műhely tagja. Monográfiájában a tágabb történelmi és társadalmi kontextus ismertetése (például a globális kapitalizmus hatása), valamint a konkrét jelenségek értelmezéséhez használt elméleti és filozófiai keret kijelölése (Foucault biopolitika-fogalma, Gramsci hegemóniaelmélete) után jut el a múzeum kiállításainak bemutatásáig.
A szélesebb közönségnek szánt változatban érdemes lett volna újragondolni, némiképp lazítani a kötet szerkezetét. Az elméleti, társadalmi, politikai kontextust tárgyaló szakaszokat talán befogadhatóbbá tette volna, ha már korábban megtudjuk, mit is láthatott a közönség az 1907-es munkásjóléti kiállításon, az 1915-ben megrendezett had- és népegészségügyi tárlaton, vagy éppen az 1928-as „kuruzslás” elleni és az 1934-ben nyílt eugenikai és örökléstani kiállításon. Utóbbiak esetében ez különösen fontos lett volna, hogy az objektív forrásfeldolgozás és a kritikai szemlélet ne váljon el ennyire egymástól.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
