Nem minden regény tekinthető történelminek, még ha a történelem valamely korszakát ábrázolja is, ha egyébként a történet nem a műfajtípus eljárásai szerint építkezik – például ha a háttérként megjelenített korszak nem képez jelentést az elbeszélésben.
A szerző negyedik novelláskötetének címei inkább verseket ígérnek. A negyven próza között három olyan is akad, amelynek alszövegei, ciklusai vannak.
A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.
A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.
A szerző harmadik kötete első pillantásra az egymást meg nem értő nemzedékekről szól.
Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.
Sok tévhit él a dadogással kapcsolatban, a legtöbben még mindig pszichés traumák közvetlen következményeként tekintenek rá, noha az esetek 70 százalékában genetikai eredetű.
A brit ókortörténész két korábbi előadásának szerkesztett változatát adja közre ebben a rövid kötetben.
Az utóbbi pár évben kezdték el a legfigyelemreméltóbb kortárs írók között emlegetni Kavakamit.
Az ezerkilencszázas évek eleje, Varsó, Krakkó, Berlin, Párizs, New York: távoli világnak tűnik, és már sosem fog visszatérni.
