rés a présen

A költészetről

Prieger Zsolt zenész

  • rés a présen
  • 2021. szeptember 15.

Könyv

Prieger Zsolt a PesText Fesztiválról és Bob Dylanről

rés a présen: Zenész vagy, mióta foglalkozol irodalommal?

Prieger Zsolt: Ahogy a zenei műfajok sem érdekeltek soha, csak a jó zenék, úgy nem érdekeltek a művészeti ágak skatulyái sem. A 80-as években színházat terveztem, majd filmrendező akartam lenni, de már tiniként éreztem, hogy úgysem tudom kivárni egy-egy projekt hosszú évekig tartó felépítését, így demokratikusabb, „gyorsabb”, egyből ható kontextust kerestem. Ez lett számomra a popkultúra, vagy még profánabbul: a „zenekarosdi”. A 80-as évek végi, Animát megelőző zenekarom, az ÉV is inkább rituális színház volt, mintsem popzenekar. Boncolási diák, szikrázva vizezés a színpadon, olajos hordók ütlegelése: inkább bécsi akcióművészeti volt, kórussal meg Hajas Tibor-i hatásokkal. Megjegyzem, Hajas Tibor írónak is kiváló volt.

rap: Több tematikus irodalmi műsort is készítettél az utóbbi időben. Milyen kapcsolat fűz azokhoz az írókhoz, akikkel foglalkozol?

PZS: Sokszor kelek teljes koncepcióval, aztán a megálmodott alkotó kezét fogva pár nap alatt megvan a zene is hozzá, majd állandó társam, Törőcsik Franciska is hozzáteszi az ötleteit, az énektémáit, és már adjuk is elő fesztiválon, könyvtárban, zsinagógában, szabadtéren, közben meg folyamatosan érlelődik, változik az előadás. Most például a Mészöly-darabunkat kórussal kiegészítve prezentáljuk. Szóval néha módosítok a felálláson, ha elveszni látom a kezdeti izgalmat. A „kapcsolat” meg nagyon közeli: Pilinszky már kiskoromtól fogva velem van, Térey János a barátom is volt, nagyon eleven a hatása. Mészölyből meg azért csináltunk előadást, mert szeretném, ha nemcsak írópápának vagy regénygurunak tartanák, hanem tudomást szereznének arról, hogy zseniális költő is volt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.